2010. április 14., szerda

Kinek tetszik, kinek nem – A parlamentben az új tanügyi törvény



Megjelent Háromszék nyomán az Erdély Ma-ban [ 2010. április 13., 07:19 ] 

 A kormány tegnap jóváhagyta az oktatási törvénytervezetet, a dokumentumot átküldték a parlamentbe, és kérték a jogszabály sürgősségi vitáját. A képviselőház állandó bürójának döntése szerint módosító javaslatokat április 19-ig tehetnek le a képviselők, az oktatási bizottságnak április 26-ig el kell készítenie a jelentését, a parlament pedig május 26-ig el kell fogadja a törvényt.
Az oktatási törvény esetében a szenátus a döntő ház. A Daniel Funeriu oktatási miniszter nevével fémjelzett törvényt élesen bírálják az ellenzéki pártok és a szakszervezetek, az RMDSZ üdvözölte a jogszabályt, Markó Béla szerint az oktatási rendszer valós reformját teszi lehetővé.
Az új oktatási törvény számos gyökeres újítást tartalmaz. Kötelezővé teszi az iskola-előkészítő osztályt, a gimnáziumot kibővíti a IX. osztállyal, és a gyermekeknek 16 éves korukig részt kell venniük a közoktatásban. A magyar és a kisebbségi oktatás szempontjából is több előrelépést várhatunk. Ha a kormány által beterjesztett módon fogadják el a törvényt, a jövőben alternatív módszerek szerint tanítják a román nyelv és irodalmat a magyar gyermekeknek, és magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát.
Ha sikerül még idén nyár előtt jóváhagyatni a jogszabályt a parlamenttel, akkor az a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után harminc nappal életbe lép. Az érettségi új rendszerét azonban csak 2012-től vezetik be, a IX. osztály gimnáziumhoz csatolását és a líceumi felvételit pedig 2013-tól — nyilatkozta az oktatási minisztérium szóvivője tegnap. Az új érettségi során három, a magyar gyermekeknek négy írásbeli vizsga lesz, a XII. osztályt elvégző tanulók szaktól függetlenül megmérettetnek román nyelv és irodalomból, egy idegen nyelvből, illetve anyanyelvük irodalmából.
Ezek mellett lesz egy általános, több tantárgy kérdéseit felölelő vizsga, matematikából és természettudományokból a reál szak végzőseinek, társadalomtudományból, történelemből, földrajzból, gazdaságból, szociológiából és pszichológiából a humán osztályok tanulóinak.
Véleményem szerint az a nemzet erős, amelyik becsüli a körülötte élőket, becsüli a kisebbségeket, és éppen ezért sok mindent bevezettünk, amit az RMDSZ javasolt a viták során. Amiről korábban megállapodtunk, az megmaradt, és több helyen javítottunk a felsőoktatásra, a kisebbségek nyelvén történő egyetemi oktatásra, a tanárok vezetőségi képviseletére vonatkozó rendelkezéseken. Megállapodtunk, ahol a kisebbségek nyelvén oktatnak, az egyik rektorhelyettest a kisebbségi karok javasolhatják, illetve az egyik dékánhelyettest a kisebbségi tanárok nevesíthetik" — nyilatkozta Daniel Funeriu oktatási miniszter a tegnapi kormányülés után.
A törvény életbe lépésének pillanatától multikulturális státust nyernek azok az egyetemek, amelyeken a kisebbségek nyelvén is oktatnak. Ilyen a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem (román, magyar és német oktatási nyelvvel), a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (román és magyar oktatással), illetve a szintén marosvásárhelyi Színművé­szeti Egyetem (román és magyar oktatással).
A kormány által jóváhagyott tanügyi törvénytervezet lehetővé teszi az oktatási rendszer valós reformját — mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szerint átlátható rendszerre van szükség az eddigi instabilitás, a folyamatos változtatások helyett. Úgy vélekedett, az oktatási törvénytervezet a jelenlegi időszak legnagyszabásúbb, legátfogóbb projektje, amely a közélet egyik legfontosabb területét érinti: a jogszabály egy valós, mélyreható reformot ír elő, amely a döntéseket átruházza a helyi közösségekre, decentralizálja ugyanakkor a finanszírozást is, és objektív szabályokat állapít meg a forrásfelhasználást illetően.
Élesen bírálják az új jogszabályt az ellenzéki pártok és a tanügyi szakszervezetek, de nem ért egyet a rendelkezésekkel az egyetemek egy része sem, a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem például a törvény visszavonását kérte. Farkas Réka 
Megjegyzés
Érdekes kommentek olvashatók a cikk után az Erdély Ma-ban :



Hozzászóló: Mária (2010-04-13 22:40:23) Most olvasom, hogy Hargita megyében a MAGYAR főtanfelügyelő (aki ugyebár kormányhivatalnok)364 embert tesz ki az utcára. Kitűnő Rmdszes végrehajtó. A kormányban levő Rmdsz megszavazta ezt a törvényt, örüljünk, hogy magyar ember hajtja végre és nem román. Mert akkor ugyebár lehetne tiltakozni! Közben meg örülhetünk a szintén magyar egészségügyi miniszter által bevezetendő vizit és kórházdíjnak is.




Hozzászóló: Isti (2010-04-13 10:35:03) Korábban számos tiltakozást olvastam (no nem Rmdsz oldalról), hogy a "fejkvóta" bevezetése sok száz magyar vidéki, falusi és szórvány települési iskolát érint, a gyermekeknek ingázniuk kell naponta sok kilométert, tanári állások szűnnek meg. Erről miért nem beszél Markó úr?




Hozzászóló: Egy székely (2010-04-13 09:00:44) Ha a szakma nem támogatja, akkor az csak természetes, hogy az RMDSZ üdvözli.
Az RMPSZ a saját álláspontját már rég közzétette, de Markóek nem fárasztják magukat azzal, hogy odafigyeljenek rá. Szégyen! Szégyen! Szégyen! 
Itt kell megemlítenünk, hogy Kolozsváron a legpocsékabban járt el a magyar ajkú tanfelügyelőségi gárda: Megszüntette az európai szinten is címjelzet "kisegítős" osztályokat a Báthory líceumba! Szakmai hozzá nem értésükről adva tanúságot! "Átcsoportosítani" a kisegítős osztályban tanuló diákokat a 2-es - más néven süket-néma(magyar?) iskolába! Ezzel betetézték az amúgy is helytelen álláspontjukat hiszen ezeknek a diákoknak tanuláshoz való jogukat sértették meg! Köztudott volt , hogy a Báthorys kisegítősei közül átlagon felüli számban tudtak a végzettek elhelyezkedni! Nem érthető, hogy miért éppen az a sok éven át kialakult tanár- psihológus-nevelő-és szakértő gárda "sértette" a magyar ajkú főtanfelügyelő szemét. Igaz "csak" 27 diákról van szó és a várakozó listán is húsz alatti ezek száma, de ezek átcsoportosításával nem "menthették" meg a süket-néma iskolát sem hiszen ezekkel sem no meg a határ felettire a diákok száma így a "fej - kóta"sem segíthet. Az is igaz, hogy ennek az iskolának az igazgatója többhasábos cikkben taglalta a fogyatékosok iskolai problémáit és nem nagyon értékelte a Báthorys kisegítősöket tanító gárda érdemeit... No de, hogy a dolog odafajuljon, hogy egy nem létező fej-kótára hivatkozva megszüntet egy egész - európai szinten is egyedül álló - iskolai oktatást, azt sehogy sem lehet elfogadni! Itt a diákok szüleinek is megsértik azt az adófizetői jogát, hogy a gyermekét  megfelelően tudja iskoláztatni! Ezen kívül a tanfelügyelőségiek visszaélve a hatalmukkal, úgy határoztak, hogy még a tanév befejezése előtt "elküldik" a tanerőket a Báthory-ból , kezükbe adva egy olyan átiratot, ami nemcsak törvénytelen, hanem még jogtalan is! Visszatérve a gyermekekre, azok nem hibásak hogy fogyatékkal születtek! Ezért ha minden mást meg lehetett volna csinálni, de éppen egy magatehetetlennel "kibabrálni" az csak rosszhiszemű  lehet! Ebből következik, hogy a Tanfelügyelőségen dolgozók el kéne hagyják "önszántukból" az intézményt addig amíg lehet! Meg kéne gondolják, hogy ezután ott van-e a helyük, hiszen nem szégyenérzetükből dobták ki a "kisegítősöket" a saját iskolájukból, mert hogy lehet egy autista gyermeknek azt mondani, hogy: "fiam te holnaptól nem a Te iskoládba kell menjél, - ahol elfogadtak-megértettek - hanem egy teljesen új környezetben, ahol Náladnál másabbak vannak , akikkel sohasem tudnál kijönni, de így akarja a tanfelügyelőségi alkalmazott"... Ami sokkal rosszabb, hogy a pénzt akarják megtakarítani, de milyen áron? 
A romániai feltétel rendszerben  kialakult egy lelkes pedagógus gárda révén egy "különleges" iskolai forma, amit az európai szakmai gárda magasra értékelt - az őszi idénybe el akarnak látogatni a Báthory líceumba tapasztalatcsere végett - és komolyan megdöbbentek, hogy ez a "tanítási forma" annyira átalakítja az eddigi szakmai álláspontokat! 
Ennek ellenére a szakmára hivatkozva egy szimpla átirattal szüntetnek  meg egy sokéves tapasztalattal rendelkező csapatot. Egy olyan csapatról van szó amelyikben a tanár és a diák megtalálta azt a "rés"-t , amelyben a fogyatékost a többiek is el tudják fogadni és az is beilleszkedhet a többiekkel egyenrangúvá válva!  (Erdélyi Polgár)