2010. április 8., csütörtök

Olvasói levél

Az MPP társadalmi jelentőségéről

Mint az információ-kátyútól rázós, csúszós úton zötykölődő szekér, olyan a kínnal-jajjal született és haladó Magyar Polgári Párt. Mint korunk minden polgára, többet vár és többet akar a tagság, mint amennyire elvhűen követi az önként vállalt irányba tolandó szekeret.
Gondolom, mindenki tudatában van annak, hogy szamárszekérrel akarjuk elhagyni a Mercedest. Olyan országban, ahol probléma a magyar nyelv valós használata a demagóg kijelentéseken kivül és a tanügyben(igy ugyanis nagyobb az esély, hogy minél hamarabb távozva lássanak utódainkkal együtt - no, a földjeinket elvinni nem tudjuk, de arról gondoskodnak, hogy esélyünk se legyen a hasznát látni elkótyavetyélésen kivül), Tisztelt Hölgyeim és Uraim, a virágzó és burjánzó bürokrácia az alapszabályzat módosítását a tekervényes és hiányosan/hibásan forditott magyarázattal vagy annak, esetleg iktatásának elnapolásával igyekszik robbantani az MPP-t, a tetsz-forradalomkor beigért (Erdély ma: 2010 március 25-én, Iliescu nyilatkozata a forradalomról) ellenőrzött változások betartásáért az alakuló politikai erők felett.
Ezen elveknek megfelelően mai napig nem tud működni semmiféle ellenőrizetlen mozgalom, mert mai napig virágzik a korrupció - honnan máshonnan kapna pénzt, ami ugye mindenkit csábít, az üreszsebű posztszocialista politikus? Egy készakarva elszegényített országban? Ahol a kenyérkeresetet felváltotta a hazugság? Földművelés - élelmiszer-termelés helyett naphosszat tv-t nézünk, hallgatjuk a politikusok sirámait és foszlányokban igazat vélünk hallani, mert közben sörözünk meg reklámot adnak vagy sir a gyerek vagy becsenget a szomszéd, de lehet, hogy az étel pörkölődik a tűzön és amiatt megint nem tudtuk totál megérteni, hogy mi a fenét is mind mondanak és mégsem javul a helyzet.
Magyarán: információ-dömping van, részigazságok, félretájékoztatás és reklám-keverék, amire azt mondják hogy szórakoztatás meg tájékoztatás. Pörget a túlfejlett civilizáció és lődörgünk, mint a részeg hazafele a kocsmából, csak a holnapra gondolunk, nem emberöltő-távú időszakra. Igy nem tudunk a haladásra gondolni, ha lépten-nyomon érdekeset vélünk látni-hallani.
A Magyar Polgári Pártnak keménykezű vezető kell, aki nem ijed be a legnehezebb megpróbáltatásoktól. Nem mondogat le minden kutyafüttyintésre. Aki kitartott akkor is, amikor a hétfejű sárkány foglya volt. 2003-ban történt. Székelyudvarhelyen, az Úrnapi búcsún voltam, a jelenlegi RMDSZ-es prefektus, LADÁNYI LÁSZLÓ-ZSOLT , akkori városi tanács-elnök a helyi tv-ben nyilatkozta, hogy olyan későn érkezett a polgármester(Sz.J.) a városi tanács ülésére, hogy már rekesztette is be a gyűlést - 15,30-16 óra tájban, mig az áprilisi városi tanács gyűlés késő estébe torkollott, esti tizenegy óra után fejezték be. De akkor az RMDSZ akart valamit.
10 napig nem tudtam bejutni hozzá, mert a titkárnője a Sófalvi akkori RMDSZ-es városi tanácsos lánya volt, aki szűrte a kihallgatáson résztvevőket.
Lakás-ügyben be lehetett menni, a magyarság itthonmaradhatási stratégiájáról beszélni a polgármesterrel - azért viszont nem engedte meg a küszöb a bejutást.
Hölgyeim és Uraim! Ne feledjük, hogy az RMDSZ kormányon van és nekik totál kellemetlen már az MPP létezése is, nemhogy elnézzék a kínált alternatívát, a következetességet a felmerülő és konkrétan körvonalazódó romániai magyar kisebség-társadalmi szükségletek hangos megfogalmazását, hogy a megoldásokról itt most ne beszéljünk.
Üres zsebbel nem szabad politizálni, de forró fejjel sem. A fegyelmezetlenség és a kicsapongás sem a megbízhatóság jele, így legyen szabad felkérnem mindazokat, akik személyes karrier-imázs érdekeiket a közérdek elé helyezték és szóvirágokon kapaszkodva kibújtak a nehézségek alól, tiszteljék meg az Országos Tanács gyűlését, elismerve döntéshozó jogát, ahova a tagszervezetek a belső demokratikus alapelvek szerint megválasztják és elküldik képviselőiket, mint ország és nemzet sorsáért felelősséget érző politikusok és ott vitassák meg a belső helyzetet, ne a sajtó csámcsogásából fröcskölő mocsokkal tisztátalanítsák vélt igazuk árnyékából az egyébként nagyon is zilált , kisebbségi érdekképviseletet.
Még egyszer kérem, Hölgyeim és Uraim, tegyék meg saját maguknak és remélt választóiknak is azt a szívességet, hogy komolyan veszik, sőt, méltóságteljesen betartják saját pártjuk, melynek sorsáért nyílt leveleikben aggódnak, belső szabályzatát és csatáikat a véleményük szerint helyesen megfogalmazott elvekkel az Országos Tanács gyűlésén vívják, nem pedig a sajtóban.
Mindazoknak pedig, akik ebből önként kiléptek, szeretném választóként azon elvárásomat ideírni, hogy a demokráciában lemondani lehet, de újra tisztséghez jutni csak újabb választás révén lehet. Ha nem tetszett az út vagy a haladás iránya vagy módszerei, akkor ha leugráltak a kocsiról, tudniuk kellett, hogy a kocsi nélkülük haladt tovább, nem vár senkire a demokrácia, ey nem nemesi oklevél amely egész életre szól!
A politika nem asztalfiók, hogy bevágjuk a tisztégünket, aztán a másik ünnepkor kivesszük a naftalinból. A felelőtlenséget nem pótolja a sajtó, csak diszkreditálja a politikai alakulatot a le- és fel-ugrálni akaró, hajdan vezér-egyéniségek hada.
Összefoglalva: amennyiben az MPP-ben képzelnek vagy akarnak a jövőben politizálni, akkor kérem jövendőbeli választóként elvárom, hogy újból mérettessenek meg a tagszervezetek folyamatosan esedékes választásain, mert a hűségnek ára van, az elvhűségnek még sokkal nagyobb. Turean Rozália Gyöngyi
Megjegyzés
A fenti levelet az egyik kedves olvasónktól kaptuk, s mivel időszerű megosztjuk. Továbbra is várjuk olvasóink megjegyzéseit. (Erdélyi Polgár)