A rossz illesztések miatt hólével, talajvízzel telik fel a vezeték, így a közös derítőállomáshoz olyan mennyiségű szennyvíz érkezik, amely háromszorosan is meghaladja a telep kapacitását. A „fölösleg” egyenesen a Békénybe és a Marosba ömlik. Ha egyszer megfordul a vizek folyása, nyakunkba ömlik a sok szemét.
Ez a képtelen kijelentés kezd valóra válni Újfaluban Csomafalván és Alfaluban.
A rongyokkal összeillesztett betoncsövek, a pár éve megépített derítőállomást kikerülve az esővízzel együtt küldik a szennyet a Békénybe, majd a Marosba.
Bűzlik a szennylétől a MarosAzt már megszokták, hogy a Maros csomafalvi szakaszán csak elvétve lehet halat fogni, de most már az alfalvi derítő környékén fehéres hab úszik a víz tetején, és bűzös víz érkezik a szomszédos Békényből a Marosba – figyelmeztette lapunkat a helyi Martonka horgászegyesület vezetősége.
Az egyesület képviselőivel indulunk terepszemlére Alfalu és Borzont határába, a derítőállomáshoz. A pár éve átadott, európai normáknak megfelelő víztisztító napi 2200 köbméter szennyvizet képes kezelni, és némi bővítéssel arra is alkalmas lenne, hogy Gyergyószentmiklóst is kiszolgálja. Csakhogy a 2200 helyett jelenleg 6000 köbméternyi szennylé érkezik a telepre. A mennyiség kétharmada nem a derítőmedencékbe jut, hanem egy árokban folydogál a Békény, onnan pedig a Maros felé.
Beszivárog a rendszerbe a víz– A rendszer gyűjtőrésze betongyűrűkből van kiépítve, ez a vezeték végighalad a Maros mellett. Nem tudom, hogy ronggyal, vagy mivel illesztették össze az elemeket, de hatalmas mennyiségű talajvíz szivárog be a rendszerbe. Hóolvadáskor, nagy esőzésekkor úgy feltelik, hogy képtelen elnyelni a többletet. A minap az aknatetőn buggyant fel a víz – mondja György István, Gyergyóalfalu polgármestere.
A vízügyi igazgatóság területi megbízottja, Egyed Vilmos is megerősíti, hogy a vezetékek összeillesztése miatt a rendszer nem zárt, talajvíz hígítja a szennyet. A vízügy rendszeresen vesz próbát a derítőből kifolyó vízből, ott esetenként az ammónia szintje haladja meg a megengedettet. Sokkal nagyobb gondot jelent viszont a derítőállomás mellett folyó szennyvíz. – Ahhoz, hogy a befolyó mennyiség a tisztítóba juthasson, egy 50 000 eurós generátort kellene vásárolni, mely áramkiesés esetén is biztosítaná, hogy a telepet nem veszi fel a víz, mérő- és átemelő pumpákra, vagy a csövek kicserélésére lenne szükség – vázolja az alternatívákat György.
– Keressük a megoldást – igyekszik megnyugtatni Erdős András, a derítő vezetője is. A község belső rendszerét automatizálták, itt már átemelő pumpákat szereltek fel, amelyek működését számítógépről lehet követni, sőt, a rendszer még riasztó SMS-t is küld, ha gond van.
Vannak még derítetlen beömlésekEgyed Vilmossal folytatjuk a terepszemlét, felfelé haladva a Maros partján. Csomafalván a folyó mellett két szennyvízárok is bűzlik: ami nem megy le gerincvezetéken a derítőig, itt folyik a Marosba.
– Az újfalvi és a csomafalvi szennyvíz egy része tisztítatlanul folyik a Marosba – ismeri be Márton László Szilárd, Csomafalva polgármestere, aki szerint az a gond, hogy a pumpák nem képesek továbbítani a vezetékbe a szennyet. Az átemelő pumpák cseréjére két árajánlatot is kaptak már, így a polgármester azt reméli, egy hónapon belül megoldódik a probléma.
Újfalu polgármestere, Egyed József is ismeri a helyzetet. Annak ellenére, hogy törvényesen a községlakók nincsenek a szennyvízhálózatra csatlakoztatva, szenny van – s az a Marosba folyik. 25 000 lejbe kerül az új pumpa, a munkálat díja és egy elektromos indító. – Már áprilisban rendeződik ez a kérdés – ígéri Egyed.
A három település közös problémája már nagyobb falat. A betoncsövek kicserélésére nehéz anyagi alapot teremteni: az alig tízéves, fiatal rendszer cseréjére szinte lehetetlen pályázni, az egykor hanyag munkát végzőket is késő számon kérni, mivel a munkálatok szavatossági ideje már lejárt.
Lépni kellEgyik település sem látja konkrétan, honnan lesz anyagi fedezet arra, hogy zárt rendszerként tudják működtetni a szennyvízvezetéket. Azt viszont beismerik, hogy ha nem lépnek mihamarabb, akár az új vezeték árának többszörösét is be kell fizetniük büntetésként. A vízügyi igazgatóság illetékese egy hónapnyi haladékot adott az újfalvi és csomafalvi, közvetlen szennyezés helyzetének megoldására, a derítőnél tapasztaltakat pedig jelentette feletteseinek.Balázs Katalin
Megjegyzés
Sajnos az itt bemutatott probléma nemsokára általánossá vállhat, ha továbbra is a helyi vezetők nem alkalmaznak saját szakembert, akik már induláskor, végig "figyelik" az ilyen típusú szennyvíztisztító - "félautomata" - és csak "kétkörös" állomásokat, mert a költségek megtakarításakor nagyjából ilyeneket telepítenek a kistérségbe!
Hasonlóan a regionális hulladéklerakók telepítésekor a polgármesteri hivatalokban már induláskor ott kellene legyen a frissen alkalmazott környezetvédelmi szakember, aki már az építésnél is ott van és aki ismeri a modern rendszereket.
Nem szabad úgy csinálni, ahogy a gyergyóremetei polgármesteri hivatalvezetője tette! Annak ellenére, hogy a helységben megtalálható a kolozsvári tudományegyetemen végzett szakember , a szövetségi színekben megválasztott polgármester, máshonnan hozott építetőket és környezetiseket!
Nem érthető a választása, de az sem, hogy annak ellenére, hogy több alkalommal is és főleg több intézménytől is(így a BBTE-ről is) kapott jelzést egyszerűen "elfelejtette", hogy a volt tanítványa ott helyben lakik, a szakmai képesítésben a zsebében neki egyszerűen nem kell inkább hoz "drága pénzen idegen szakit"! Azt akit egyáltalán nem érdekli, hogy a tervezett regionális hulladékgyűjtő egy a nemzeti listán is szereplő NATURA 2000 terület a helyiek által csak szimplán Nagyrét nevű lapály. Védett növénye a kockáskotú liliom (Fritillaria meleagris), jégkorszakbeli maradvány. A remeteiek népiesen a virágalakjáról harangvirágnak nevezik Ez egy kiszáradt "mocsár"-ban található tavaszi virág a "Kockáskotú Liliom "(Lásd a mellékelt képet)!
A Maros medrében illetve annak öntési területein pedig idegen forgalmi nevezetességnek is beillő CO2 gázkiömléseket "fortyogásokat" is megfigyelni.
Ezen kívűl a Mocsár szomszédságában több értékes ásványvíz-forrás is fellelhető, amelyeknek gazdag vízhozammal ritkaságszámba megy a Gyergyó-i Medence északi részén.
Ezen kívűl a Mocsár szomszédságában több értékes ásványvíz-forrás is fellelhető, amelyeknek gazdag vízhozammal ritkaságszámba megy a Gyergyó-i Medence északi részén.Nem érthető a megyei környezeti hivatal szakmai jóváhagyása! Hogyan hagyhatták figyelmen kívül azt, hogy ez a területet a nemzeti listán kivűl még az akadémiai kutatók is komoly kutatási (részben feltárt) területnek tartják! Itt húzódik a G13 törésvonal, amelynek köszönhető a mai képe a gyergyói medencének!
Azzal, hogy megadták az építési engedélyt a regionális hulladékrakó kialakítására, csak azt adja tudtunkra, hogy nem értik a Mocsár meglétének a fontosságát.
Azzal, hogy megadták az építési engedélyt a regionális hulladékrakó kialakítására, csak azt adja tudtunkra, hogy nem értik a Mocsár meglétének a fontosságát.
Meglepő viszont a polgármester, a Laczkó Albert Elemér - aki civilben tanár úr - "tudatlansága" hiszen ott él sok éve és tudhatja a "Mocsár" - mint NATURA 2000 természetvédelmi terület jelentőségét!
A megyei vezetőség erőszakosan vagy sem de nem volt joga, hogy a remetei Mocsár szomszédságába helyezzék a regionális hulladék telepet.
A Mocsár mint madárrezervátumként - pihenő helyként - is ismert és ezért sem lenne szabad a hulladéklerakó ide épüljön! Még visszatérünk e témához, mert nagyon fontos, hogy az amúgy tisztalevegőjű gyergyói medence róvására lessz ennek a telepnek a felépítése! (Erdélyi Polgár)
