2010.03.30. 09:55
Véglegesítette az Egészségügyi Minisztérium az irányító cédulák általi egészségügyi hozzájárulás bevezetésének törvényes keretét. A tervezetet a szaktárca közvitára bocsátotta honlapján. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a vizitdíjnak egyaránt lesz pozitív és negatív hozadéka.
Az egészségügyi hozzájárulás azt a pénzösszeget jelenti, amelyet a beteg fizet majd, amikor igénybe vesz valamely egészségügyi szolgáltatást. A szaktárca szerint ennek bevezetése jobb ellenőrzést tesz lehetővé az egészségügyi rendszerben a ténylegesen nyújtott vagy csak (jogtalanul) elszámolt orvosi ellátás felett.
Az eltérő tarifák miatt a beteg várhatóan a megfelelő szintű egészségügyi ellátást veszi igénybe, és ez a differenciált összegű hozzájárulás optimalizálja a beteg útját a rendszerben és csökkenti a rendszer indokolatlan igénybevételét. Emellett a minisztérium szerint az is pozitív hozadéka lesz majd ennek az intézkedésnek, hogy a páciensek felelősebben viszonyulnak saját egészségükhöz, garantáltan csak azok és csak akkor fordulnak orvoshoz, akiknek és amikor erre szükségük van. Szintén várható, hogy kevesebben fordulnak a kórház sürgősségi osztályához, és csupán akkor, amikor erre valóban szükség van.
A családorvos a legolcsóbb
Az Egészségügyi Minisztérium azt reméli, hogy a hozzájárulás bevezetése nyomán a betegek gyakrabban veszik majd igénybe az alapellátást ahelyett, hogy a sokkal költségesebb kórházi ellátást használnák. A hozzájárulás tervezett mértéke az egyes szolgáltatásokért a következő: l háziorvosi ellátás munkaidőben 5 lej, otthoni vizit esetében 15 lej; l szakorvosi vizsgálat 10 lej, rendelési időn túl 20 lej; l otthoni mentős vizsgálat – 20 lej; l rehabilitációs kezelések (fiziko- vagy kinetoterápia, masszázs stb.) 50 lej kúránként, évente két kezeléssorozatot véve alapul; l egynapos kórházi ellátás 10 lej, hosszabb beutalás esetén 50 lej; l laborvizsgálatok – 1 lej vizsgálatonként; l röntgenvizsgálat – 5 lej; l CT – 25 lej, kontrasztanyaggal 50 lej; l mágneses magrezonancia (RMN) 100 lej, kontrasztanyaggal 200 lej; l angiográfia – 150 lej; l szcintigráfia (diagnosztikus képalkotó eljárás, mely abból áll, hogy az előzetesen injekcióval bejuttatott sugárzó anyag szervezetben történő megoszlását képen ábrázolja) – 100 lej.
Mentesülnek a fizetés alól az országos egészségügyi programokban részt vevő betegek (sugár- és kemoterápia, dialízis stb.), valamint a sürgősségi baleseti sebészeti ellátás, a krízis-esetek (vese- vagy epekrízisek stb.) ellátása és például a szülés is.
Egy beteg évente legtöbb 600 lejt fizet, ezen az összegen felül mentesül a hozzájárulás befizetése alól.
A szaktárca számításai szerint az egészségügyi hozzájárulás bevezetése több mint 700 millió lej többletbevételt jelent majd, ugyanakkor az irányító cédula révén a költségek jobban nyomon követhetőek, tehát nehezebb lesz csalásokat elkövetni a rendszerben, hiszen a cédula tartalmazza a páciens személyi számát és aláírását. A cédulákból befolyó összeg azé lesz, aki az ellátást biztosította: a háziorvosé, illetve a kórházé.
„Nem valószínű, hogy jó nekünk”
Ezt dr. Jeszenszky Ferenc, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke mondta a vizitdíjról. Hangsúlyozta, hogy nem ismeri a tervezet részleteit, de úgy gondolja, hogy a díj bevezetése több adminisztratív munkát fog eredményezni az orvosok számára, több személyeskedés lesz a rendelőkben, hiszen vannak, akiknek nem lesz amiből kifizetniük a hozzájárulást, és mindezek mellett a díj által nem lesz több pénz az egészségügyi rendszerben.
Előnyökről és hátrányokról beszél dr. Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója is, aki szerint viszont több érv szól a vizitdíj mellett még akkor is, ha a hozzájárulásokból nem folyik be majd túl sok pénz a rendszerbe.
– Ki van számítva, hogy országszinten körülbelül 10 és fél millió személynek (munkanélküliek, terhesek, gyermekek, szociális segélyben részesülők) hivatalból fog járni az évi hatszáz lejes csekk-könyv, ha még hozzászámítjuk, hogy hány román állampolgár dolgozik külföldön, kiderül, hogy hozzávetőleg 6-7 millió polgár lesz köteles fizetni a hozzájárulást – mondta dr. Demeter Ferenc. Ő is úgy gondolja, hogy ez a díj kevés pluszpénzt hoz majd az egészségügyi rendszerbe, de szerinte nem is a befolyó pénzösszeg mértéke az igazi pozitív hozadéka az intézkedésnek, hanem az, hogy egy bizonyos rendet teremt a rendszerben.
– Követhető lesz a beteg útja az egészségügyi rendszerben, és várhatóan a díj által megszűnhetnek azok az illegalitások, amelyek eddig főleg a kis kórházak szintjén voltak tapasztalhatók országszerte, hiszen ezután, ha fizetniük kell érte, a páciensek nem fognak hozzájárulni a fiktív kórházi befektetésekhez – vélte az igazgató.
Júliustól fizethetünk
Az egészségügyi hozzájárulás életbe léptetése azok közé a feltételek közé tartozik, amelyeket Románia kormánya tavaly vállalt a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött szerződésben. Mivel bevezetéséhez törvénymódosítás szükséges, az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott tervezet a parlament elé kerül, és ha az jóváhagyja, az intézkedés július elsejétől életbe léphet.Forró-Erős Gyöngyi
No coment!
Vége a szimulálásnak
2010.03.16. 12:51
Vizuális típus vagyok, így már látom is magam előtt a jelenetet: kopogtat az egyenruhás rendőr és a munkaadó képviselője a beteg munkavállaló lakásának ajtaján.
Miután bebocsátást nyer, elkéri a beteglapot , szemrevételezi a rajta szereplő, a diagnózist jelentő kódszámot (aki volt már betegszabadságon mostanság, tudja, hogy a beteglapra nem írnak diagnózist, csak az azt jelölő kódot), végigméri a beteget, és megállapítja, hogy állapota megfelel-e annak a számnak, amelyet a beteglapon ír. És kimondja a verdiktet: az orvos csalt, a beteg nem beteg, legalábbis nem annyira, mint amennyire beteg kellene legyen, hogy a kódszámnak megfeleljen, tehát nem jogosult betegszabadságra. Valahogy ilyenformán képzelem el én az áprilistól bevezetendő betegszabadság-ellenőrzést.
Igaza lehet a minisztériumnak abban, hogy történnek visszaélések e téren, akárcsak a betegnyugdíjak terén. Főleg ebben a krízises időben. Hiszen hallani, hogy a munkahelyét veszélyben érző alkalmazott ismerős vagy ismeretlen orvossal, csak úgy, ingyen, vagy esetenként nem ingyen, „elrendez” egy kicsi betegszabadságot, csak addig, míg a leépítési hullám elvonul a cégnél. És az is előfordul, hogy a leépítéseket „túlélt”, agyonhajszolt munkás úgy gondolja, muszáj vennie két száj levegőt, mert már nem bírja, szabadságra nem engedik, így a legkézenfekvőbb megoldás a betegszabadság. Igaza van a szaktárcának abban is, hogy mindez pénzébe kerül az egészségügyi rendszernek. Nem is kevésbe.
Csakhogy a betegszabadság-ellenőrzési tervezet logikájába csúszott néhány hiba. Először is: kicsoda a rendőr és kicsoda a munkaadó képviselője, hogy felülbírálja: igaza volt-e egy orvosnak akkor, mikor valakit beteggé nyilvánított vagy sem? Magyarán: egy rendőr felülbírálhatja-e az orvos által felállított kórismét? És ha a beteget éppen nem találja a lakhelyén, ez egyértelműen azt jelenti, hogy makkegészséges az illető?Másodsorban: hogy kerül be a rendőr a beteg (vagy feltételezett beteg) lakásába? Csak úgy, ügyészségi utasítás, bírósági parancs nélkül? Jogállamban ez nem igazán működik, és bár Románia csak lábujjhegyen nevezhető jogállamnak, a törvény itt is törvény: a rendőr csak úgy nem mehet be egy lakásba, hiszen ez esetben magánlaksértést követ el.
Továbbmenve: egy nagy üzemből mondjuk húszan betegszabadságon vannak. Tételezzük fel, van húsz éppen üresjáratban lévő rendőr az illető városban, akit be lehet osztani az ellenőrző munkára. Kerül még néhány ügyész is, aki a parancsokat aláírja, de a munkáltatónak a húsz hiányzója mellett kerül-e még húsz üresjáratban lévő alkalmazottja, akit elküldjön ellenőrizni az otthonülőket? Szóval, kell ezen a tervezeten még egy kicsit dolgozni, uraim.Forró-Erős Gyöngyi
Nem írnak receptet a családorvosok
Megjelent a Hargita Népe-ben 2010.04.01. 08:06
Felületességgel, a lakossággal szembeni érdektelenséggel vádolja az ország döntéshozóit a Hargita Megyei Családorvosok Szövetsége. Az egészségügyi szolgáltatók és a biztosítópénztár közötti szerződések szerdán jártak le, ám a kormány sem az új szerződéskötésről, sem a régi meghosszabbításáról nem gondoskodott. A családorvosok mától nem állítanak ki ingyenes vagy ártámogatott receptet, küldőpapírt, tehát egyetlen olyan dokumentumot sem, amelynek ellenértékét a biztosító kellene finanszírozza.
Idén január elsejétől az egészségügyi szolgáltatók – a kórházak, családorvosok, patikák, laborok stb. – az egészségbiztosító pénztárral 2009-re megkötött szerződések meghosszabbítása alapján dolgoztak. Egészen szerdáig, a szerződések ugyanis március 31-ig voltak megkötve. Így jelenleg az egészségügyi szolgáltatók semmilyen viszonyban sincsenek a biztosítóval.
Törvényes keretek nélkül
– A szerződések lejárta után nekünk nincs törvényes alapunk arra, hogy ártámogatott gyógyszereket írjunk, laboratóriumi küldőpapírokat adjunk a betegeinknek – jelentette ki dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke. Elmondása szerint attól tartanak, hogy a megírt receptekre kibocsátott gyógyszerek árát, illetve a küldőpapírok alapján elvégzett vizsgálatok ellenértékét utólag a családorvosoktól hajtják be, szélsőséges esetben pedig akár büntetőjogi eljárást is indítanak ellenük ezen okmányok jogtalan használatáért.
– A kialakult helyzetért nem minket terhel a felelősség, mi is éppúgy áldozatai vagyunk ennek a rendszernek, mint a betegek – fogalmazott dr. Soós. Hozzátette, hogy a családorvosok nem függesztik fel a munkát, és a pácienseikkel szembeni gesztusként egyelőre vizsgálati díjat sem számolnak fel. Hogy meddig, nem tudni – ugyanis a rendelőknek fenntartási költségei vannak, és hosszú távon a családorvosok sem tudják vállalni a fizetés nélküli munkát.
„Nem hagyhatjuk cserben a betegeket”. Ezt Szabó Sándor, a Prodia laboratórium vezetője mondta, amikor arról kérdeztük, hogyan tovább szerződés nélkül. Elmondása szerint a laboratóriumban egyelőre elvégzik az ártámogatott vizsgálatokat, hiszen a megyei biztosítótól ígéretet kaptak arra, hogy az elmúlt hónapokhoz hasonló pénzösszeget áprilisra is kifizetik a laborvizsgálatokért.
– Ha nem így lesz, akkor ez a mi veszteségünk, ám a betegeket mégsem hagyhatjuk cserben, hogy az egészségbiztosítást is és a vizsgálatok árát is teljes egészében fizessék – fogalmazott Szabó.
Minden bizonnyal így gondolkodnak a patikák is, hiszen – bár csütörtöktől ők sem állnak szerződéses viszonyban az egészségbiztosító pénztárral – egyelőre nem jelezték, hogy leállítanák az ingyenes és ártámogatott receptekre felírt orvosságok kiadását. Vuap Rozália, a megyei gyógyszerészkollégium elnöke lapunknak azt mondta: információik szerint még meghosszabbítják a tavalyi szerződést, így reménykednek, hogy nem maradnak a veszteséggel.
Mindenki áll és vár
– Mostanáig semmilyen jelzést sem kaptunk Bukarestből arról, hogy mi következik: új szerződéseket kötünk, vagy meghosszabbítjuk a tavalyiakat – nyilatkozta szerdán Bíró Rodica, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. A döntést a fővárosban kell meghozzák, a pénztár helyi vezetői tehetetlenek ebben az ügyben. Bíró szerint az idei évre vonatkozó új keretszerződés megjelenéséig meg fogják hosszabbítani az eddigi szerződéseket.
– Nálunk a szerződések meghosszabbításáról szóló iratok elő vannak készítve, s amint szólnak Bukarestből, azonnal lépünk – fogalmazott a vezérigazgató, aki azt is hozzátette, a mai nap folyamán Bukarestbe hívták őket egy megbeszélésre, amelyen a szerződések is napirendre kerülnek.
Lesz még folytatás
Egyelőre a tavalyi szerződések meghosszabbítását látják a legreálisabb megoldásnak a szakemberek, bár egyesek azt állítják, április 10-ig megjelenik a Hivatalos Közlönyben az új keretszerződés.
– Tizenöt hónap állt a döntéshozók rendelkezésére, hogy a 2010-es keretszerződést kidolgozzák. Idén januártól is a tavalyi szerződés meghosszabbítása alapján dolgozunk, és ezalatt még arra sem futotta a döntéshozók idejéből, hogy bár egy kormányhatározatot elfogadjanak a további szerződéshosszabbításról – méltatlankodott dr. Soós Szabó Klára.Forró-Erős Gyöngyi
Irány a magánrendelő!
2010.04.01. 09:48
Nincs érvényes szerződése az egészségbiztosító pénztárnak az egészségügyi szolgáltatókkal. Ma legalábbis nincs. Holnapra már lehet, de ma nincs. Ez pedig nem jelent mást, minthogy tisztelt kormányunk államilag finanszírozott egészségügyi ellátás nélkül hagyta az ország népét. Szó szerint megszüntették Romániában az állami egészségügyi ellátást.
Lehet, hogy csak egy időre, de megszüntették. Mert ha jobban megnézzük a dolgokat, a helyzet a következőképpen áll: a közkórházak, amelyek szerződés alapján gyógyítják a betegeket, és ezért ugyanazon szerződés alapján pénzt kapnak, ma tulajdonképpen nem kellene gyógyítsanak. Mert nincs szerződés, ergo nincs pénz. Ugyanígy a szakorvosok, családorvosok. A patikák is csak fizetség ellenében kellene kiadják a gyógyszereket, akárcsak a laboratóriumok, amelyek a beteg zsebéből kellene kihúzzák a vizsgálatokért járó pénzt, amelyekért eddig a szerződés alapján a biztosító fizetett.
Mi ez, kérem, ha nem egy teljes egészében magán egészségügyi ellátórendszer? Ja, hogy alkotmányos jog az egészségügyi ellátáshoz való jog? És hogy ki tetszett fizetni az egészségbiztosítást? Ugyan kérem, ezek igazán apróságok az olyan komoly dolgokhoz képest, mint a családorvosnál való programálás meg a vizitdíj, egyes gyógyszerek kórházi patikákba történő visszavitele, meg ehhez hasonlók, amelyekkel mostanság el vannak foglalva Bukarestben az egészségügy fejesei.
Az, hogy a fent említett teljes leállás nem következett be, csupán az egészségügyi szolgáltatók emberségén, jóérzésén, hivatástudatán múlik. Mert a kórházak nem álltak le, a patikák, sőt a laborok sem, és a családorvosok is ingyen vizsgálják a betegeket, csupán a hivatalos, a pénztár által finanszírozott szolgáltatásokra feljogosító iratokat – recepteket, küldőpapírokat – félnek kiadni. Ez a félsz bizonyára nem ok nélküli: tudják már, hogy mitől kell tartani.
Ráadásul a dolognak van egy el nem hanyagolható szépséghibája: ez idő alatt mi lesz a biztosított személyek által fizetett egészségbiztosítással? Erre az időszakra nem kell fizetni a biztosítást? Ha kiszámoljuk, országos szinten szép kis summától esik el akkor az egészségügyi rendszer, amely már így is a szakadék szélén billeg. Vagy van egy másik variáns: ez idő alatt a biztosított, aki fizet az ellátásért, a számláival bemegy a pénztárhoz, és visszakapja a pénzét? Jobb helyeken valahogy így történne. De ez Románia, az az ország, amelyiknek eddig is sajátos volt az egészségbiztosítási rendszere – igaz, most már egészen biztosan egyedülálló a nagyvilágban.
Ugyanis ha egy egészségbiztosító pénztárnak nincs szerződése a szolgáltatókkal, akik a biztosítottat ellátják, akkor miről szól az egészségbiztosítási rendszer?
Egy ilyen patthelyzet, ami ma van a román egészségügyi rendszerben, jobb helyeken a döntéshozók testületi lemondását eredményezné. De már megegyeztünk abban, hogy ez nem egy jobb hely. Ez Románia. A mostani helyzet viszont már Romániában is túlzás.Forró-Erős Gyöngyi
No coment.
Vége a szimulálásnak
2010.03.16. 12:51
Vizuális típus vagyok, így már látom is magam előtt a jelenetet: kopogtat az egyenruhás rendőr és a munkaadó képviselője a beteg munkavállaló lakásának ajtaján.
Miután bebocsátást nyer, elkéri a beteglapot , szemrevételezi a rajta szereplő, a diagnózist jelentő kódszámot (aki volt már betegszabadságon mostanság, tudja, hogy a beteglapra nem írnak diagnózist, csak az azt jelölő kódot), végigméri a beteget, és megállapítja, hogy állapota megfelel-e annak a számnak, amelyet a beteglapon ír. És kimondja a verdiktet: az orvos csalt, a beteg nem beteg, legalábbis nem annyira, mint amennyire beteg kellene legyen, hogy a kódszámnak megfeleljen, tehát nem jogosult betegszabadságra. Valahogy ilyenformán képzelem el én az áprilistól bevezetendő betegszabadság-ellenőrzést.
Igaza lehet a minisztériumnak abban, hogy történnek visszaélések e téren, akárcsak a betegnyugdíjak terén. Főleg ebben a krízises időben. Hiszen hallani, hogy a munkahelyét veszélyben érző alkalmazott ismerős vagy ismeretlen orvossal, csak úgy, ingyen, vagy esetenként nem ingyen, „elrendez” egy kicsi betegszabadságot, csak addig, míg a leépítési hullám elvonul a cégnél. És az is előfordul, hogy a leépítéseket „túlélt”, agyonhajszolt munkás úgy gondolja, muszáj vennie két száj levegőt, mert már nem bírja, szabadságra nem engedik, így a legkézenfekvőbb megoldás a betegszabadság. Igaza van a szaktárcának abban is, hogy mindez pénzébe kerül az egészségügyi rendszernek. Nem is kevésbe.
Csakhogy a betegszabadság-ellenőrzési tervezet logikájába csúszott néhány hiba. Először is: kicsoda a rendőr és kicsoda a munkaadó képviselője, hogy felülbírálja: igaza volt-e egy orvosnak akkor, mikor valakit beteggé nyilvánított vagy sem? Magyarán: egy rendőr felülbírálhatja-e az orvos által felállított kórismét? És ha a beteget éppen nem találja a lakhelyén, ez egyértelműen azt jelenti, hogy makkegészséges az illető?Másodsorban: hogy kerül be a rendőr a beteg (vagy feltételezett beteg) lakásába? Csak úgy, ügyészségi utasítás, bírósági parancs nélkül? Jogállamban ez nem igazán működik, és bár Románia csak lábujjhegyen nevezhető jogállamnak, a törvény itt is törvény: a rendőr csak úgy nem mehet be egy lakásba, hiszen ez esetben magánlaksértést követ el.
Továbbmenve: egy nagy üzemből mondjuk húszan betegszabadságon vannak. Tételezzük fel, van húsz éppen üresjáratban lévő rendőr az illető városban, akit be lehet osztani az ellenőrző munkára. Kerül még néhány ügyész is, aki a parancsokat aláírja, de a munkáltatónak a húsz hiányzója mellett kerül-e még húsz üresjáratban lévő alkalmazottja, akit elküldjön ellenőrizni az otthonülőket? Szóval, kell ezen a tervezeten még egy kicsit dolgozni, uraim.Forró-Erős Gyöngyi
Nem írnak receptet a családorvosok
Megjelent a Hargita Népe-ben 2010.04.01. 08:06
Felületességgel, a lakossággal szembeni érdektelenséggel vádolja az ország döntéshozóit a Hargita Megyei Családorvosok Szövetsége. Az egészségügyi szolgáltatók és a biztosítópénztár közötti szerződések szerdán jártak le, ám a kormány sem az új szerződéskötésről, sem a régi meghosszabbításáról nem gondoskodott. A családorvosok mától nem állítanak ki ingyenes vagy ártámogatott receptet, küldőpapírt, tehát egyetlen olyan dokumentumot sem, amelynek ellenértékét a biztosító kellene finanszírozza.
Idén január elsejétől az egészségügyi szolgáltatók – a kórházak, családorvosok, patikák, laborok stb. – az egészségbiztosító pénztárral 2009-re megkötött szerződések meghosszabbítása alapján dolgoztak. Egészen szerdáig, a szerződések ugyanis március 31-ig voltak megkötve. Így jelenleg az egészségügyi szolgáltatók semmilyen viszonyban sincsenek a biztosítóval.
Törvényes keretek nélkül
– A szerződések lejárta után nekünk nincs törvényes alapunk arra, hogy ártámogatott gyógyszereket írjunk, laboratóriumi küldőpapírokat adjunk a betegeinknek – jelentette ki dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke. Elmondása szerint attól tartanak, hogy a megírt receptekre kibocsátott gyógyszerek árát, illetve a küldőpapírok alapján elvégzett vizsgálatok ellenértékét utólag a családorvosoktól hajtják be, szélsőséges esetben pedig akár büntetőjogi eljárást is indítanak ellenük ezen okmányok jogtalan használatáért.
– A kialakult helyzetért nem minket terhel a felelősség, mi is éppúgy áldozatai vagyunk ennek a rendszernek, mint a betegek – fogalmazott dr. Soós. Hozzátette, hogy a családorvosok nem függesztik fel a munkát, és a pácienseikkel szembeni gesztusként egyelőre vizsgálati díjat sem számolnak fel. Hogy meddig, nem tudni – ugyanis a rendelőknek fenntartási költségei vannak, és hosszú távon a családorvosok sem tudják vállalni a fizetés nélküli munkát.
„Nem hagyhatjuk cserben a betegeket”. Ezt Szabó Sándor, a Prodia laboratórium vezetője mondta, amikor arról kérdeztük, hogyan tovább szerződés nélkül. Elmondása szerint a laboratóriumban egyelőre elvégzik az ártámogatott vizsgálatokat, hiszen a megyei biztosítótól ígéretet kaptak arra, hogy az elmúlt hónapokhoz hasonló pénzösszeget áprilisra is kifizetik a laborvizsgálatokért.
– Ha nem így lesz, akkor ez a mi veszteségünk, ám a betegeket mégsem hagyhatjuk cserben, hogy az egészségbiztosítást is és a vizsgálatok árát is teljes egészében fizessék – fogalmazott Szabó.
Minden bizonnyal így gondolkodnak a patikák is, hiszen – bár csütörtöktől ők sem állnak szerződéses viszonyban az egészségbiztosító pénztárral – egyelőre nem jelezték, hogy leállítanák az ingyenes és ártámogatott receptekre felírt orvosságok kiadását. Vuap Rozália, a megyei gyógyszerészkollégium elnöke lapunknak azt mondta: információik szerint még meghosszabbítják a tavalyi szerződést, így reménykednek, hogy nem maradnak a veszteséggel.
Mindenki áll és vár
– Mostanáig semmilyen jelzést sem kaptunk Bukarestből arról, hogy mi következik: új szerződéseket kötünk, vagy meghosszabbítjuk a tavalyiakat – nyilatkozta szerdán Bíró Rodica, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. A döntést a fővárosban kell meghozzák, a pénztár helyi vezetői tehetetlenek ebben az ügyben. Bíró szerint az idei évre vonatkozó új keretszerződés megjelenéséig meg fogják hosszabbítani az eddigi szerződéseket.
– Nálunk a szerződések meghosszabbításáról szóló iratok elő vannak készítve, s amint szólnak Bukarestből, azonnal lépünk – fogalmazott a vezérigazgató, aki azt is hozzátette, a mai nap folyamán Bukarestbe hívták őket egy megbeszélésre, amelyen a szerződések is napirendre kerülnek.
Lesz még folytatás
Egyelőre a tavalyi szerződések meghosszabbítását látják a legreálisabb megoldásnak a szakemberek, bár egyesek azt állítják, április 10-ig megjelenik a Hivatalos Közlönyben az új keretszerződés.
– Tizenöt hónap állt a döntéshozók rendelkezésére, hogy a 2010-es keretszerződést kidolgozzák. Idén januártól is a tavalyi szerződés meghosszabbítása alapján dolgozunk, és ezalatt még arra sem futotta a döntéshozók idejéből, hogy bár egy kormányhatározatot elfogadjanak a további szerződéshosszabbításról – méltatlankodott dr. Soós Szabó Klára.Forró-Erős Gyöngyi
Irány a magánrendelő!
2010.04.01. 09:48
Nincs érvényes szerződése az egészségbiztosító pénztárnak az egészségügyi szolgáltatókkal. Ma legalábbis nincs. Holnapra már lehet, de ma nincs. Ez pedig nem jelent mást, minthogy tisztelt kormányunk államilag finanszírozott egészségügyi ellátás nélkül hagyta az ország népét. Szó szerint megszüntették Romániában az állami egészségügyi ellátást.
Lehet, hogy csak egy időre, de megszüntették. Mert ha jobban megnézzük a dolgokat, a helyzet a következőképpen áll: a közkórházak, amelyek szerződés alapján gyógyítják a betegeket, és ezért ugyanazon szerződés alapján pénzt kapnak, ma tulajdonképpen nem kellene gyógyítsanak. Mert nincs szerződés, ergo nincs pénz. Ugyanígy a szakorvosok, családorvosok. A patikák is csak fizetség ellenében kellene kiadják a gyógyszereket, akárcsak a laboratóriumok, amelyek a beteg zsebéből kellene kihúzzák a vizsgálatokért járó pénzt, amelyekért eddig a szerződés alapján a biztosító fizetett.
Mi ez, kérem, ha nem egy teljes egészében magán egészségügyi ellátórendszer? Ja, hogy alkotmányos jog az egészségügyi ellátáshoz való jog? És hogy ki tetszett fizetni az egészségbiztosítást? Ugyan kérem, ezek igazán apróságok az olyan komoly dolgokhoz képest, mint a családorvosnál való programálás meg a vizitdíj, egyes gyógyszerek kórházi patikákba történő visszavitele, meg ehhez hasonlók, amelyekkel mostanság el vannak foglalva Bukarestben az egészségügy fejesei.
Az, hogy a fent említett teljes leállás nem következett be, csupán az egészségügyi szolgáltatók emberségén, jóérzésén, hivatástudatán múlik. Mert a kórházak nem álltak le, a patikák, sőt a laborok sem, és a családorvosok is ingyen vizsgálják a betegeket, csupán a hivatalos, a pénztár által finanszírozott szolgáltatásokra feljogosító iratokat – recepteket, küldőpapírokat – félnek kiadni. Ez a félsz bizonyára nem ok nélküli: tudják már, hogy mitől kell tartani.
Ráadásul a dolognak van egy el nem hanyagolható szépséghibája: ez idő alatt mi lesz a biztosított személyek által fizetett egészségbiztosítással? Erre az időszakra nem kell fizetni a biztosítást? Ha kiszámoljuk, országos szinten szép kis summától esik el akkor az egészségügyi rendszer, amely már így is a szakadék szélén billeg. Vagy van egy másik variáns: ez idő alatt a biztosított, aki fizet az ellátásért, a számláival bemegy a pénztárhoz, és visszakapja a pénzét? Jobb helyeken valahogy így történne. De ez Románia, az az ország, amelyiknek eddig is sajátos volt az egészségbiztosítási rendszere – igaz, most már egészen biztosan egyedülálló a nagyvilágban.
Ugyanis ha egy egészségbiztosító pénztárnak nincs szerződése a szolgáltatókkal, akik a biztosítottat ellátják, akkor miről szól az egészségbiztosítási rendszer?
Egy ilyen patthelyzet, ami ma van a román egészségügyi rendszerben, jobb helyeken a döntéshozók testületi lemondását eredményezné. De már megegyeztünk abban, hogy ez nem egy jobb hely. Ez Románia. A mostani helyzet viszont már Romániában is túlzás.Forró-Erős Gyöngyi
No coment.
