- 2010. szeptember 01.
Utolsó helyen szerepel Románia az európai szinten végzett Életen Át Tartó Tanulási Mutató (ELLI) kutatásban – közölte a Bertelsmann németországi alapítvány. Az első helyeket Dánia és Svédország foglalja el, a középmezőnyben Németország és Franciaország helyezkedik el, az utolsó helyekre Magyarország, Görögország, és Bulgária került, a sereghajtó pedig Románia lett. Az ELLI kutatás készítői 36 mutatót vettek figyelembe, amelyeket négy kutatási csoportban helyezte el az UNESCO négy kategóriájának – formális oktatás, szakmai továbbképzés, szociális kohézió, és személyes fejlődés – megfelelően. Bár Románia a 27., tehát utolsó pozíciót foglalja el, nem utolsó az összes kategóriában: a szakmai továbbképzés esetében például az utolsó helyek egyikét foglalja el, de nem utolsó – megelőzi Lettországot, Litvániát, Görögországot, és Magyarországot is. A szociális kohézió terén Magyarország Románia után következik, a személyes fejlődéssel kapcsolatos mutatók romániai eredményei jobbak lettek a Bulgáriára vonatkozó eredményeknél. Románia legnagyobb problémája az oktatási rendszer megszervezése, az iskolában folyó, tehát formális tanulás elmaradottsága” - jelentette ki Ulrich Schoof, a Bertelsmann Alapítvány képviselője. Dr. Jorg Drager az alapítvány egyik tagja azt is elmondta, a tanulás nemcsak az iskolában történik, hanem a szabadidős tevékenység során, a munkahelyen, a családban, a politikai alakulatok keretében. A felmérés készítői ugyanakkor rámutatnak arra, a kutatásból nem kell arra következtetni, hogy a dánok intelligencia-szintje magasabb a románoknál. A kutatás arra mutat rá, hogy egy ország által nyújtott tanulási lehetőségek mennyire járulnak hozzá a lakosság szociális és gazdasági jólétéhez. Románia nemcsak az ELLI felmérésben szerepel rosszul, hiszen a PISA felmérésében is sereghajtó. A PISA gyakorlati tudásvizsgáló kutatás során háromévente 15 éves diákok három területen szerzett kompetenciáit vizsgálják. Romániára nézve a 2006-os eredmények nem túl kedvezőek: a szövegértési kompetencia felmérésén a hat szint közül a diákok 53,5%-a a legalacsonyabbnak számító 1. szintet sem érte el, tehát őket a funkcionális analfabéták kategóriájába sorolták. A természettudományok területén a diákoknak mindössze az 53,1%-a érte el az elégséges minősítést, vagyis a 2-es szintet. A matematika a harmadik kutatott terület, a felmérés azt vizsgálja, hogy a diákok mennyire képesek a matematikai ismeretek gyakorlati felhasználására. Az eredmények azt mutatják: a diákok 52,7%-a nem éri el azt a kompetencia-szintet, amelyet egyáltalán használhatónak lehetne nevezni. A felmérésből az is kiderült, hogy a többségiekkel összehasonlítva a kisebbségi diákok gyengébben teljesítenek. (szerk., realitatea)
