2010. október 31., vasárnap
Kolozsváron is üzletet nyit a H&M
A román külügyminisztérium érdemdíjjal tüntette ki Járóka Líviát
2010. október 31. | |
A román külügyminisztérium a kisebbségek társadalmi befogadásának elősegítése érdekében kifejtett tevékenységéért érdemdíjjal tüntette ki Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselőt |
Új főszerkesztője van a Háromszék napilapnak
Miután szeptember 30-án írásban nyújtotta be felmondását Farkas Árpád költő, publicista, aki tizennyolc évig töltötte be a főszerkesztői tisztségét, október 29-én megtartott szerkesztőségi közgyűlésén ismét lemondott. A szavazati joggal rendelkező harminc munkatársnak titkos szavazással kellett döntenie, hogy a két jelölt – Farcádi Botond és Csinta Sámuel – közül ki legyen Farkas Árpád utódja a főszerkesztői székben.
Farcádi Botond a Háromszék napilap új főszerkesztője
Miután a két főszerkesztőjelölt ismertette jövőbeli terveit az október 29-én megtartott szerkesztőségi közgyűlésén, a titkos szavazás nyomán Farcádi Botond tizenkilenc, Csinta Sámuel pedig tizenegy szavazatot kapott. Szombaton a részvényesek közgyűlésén a jelen levő tizenhárom tulajdonos közül tizenketten Farcádi Botond mellett voksoltak, neki szavaztak bizalmat.
A 27 éves Farcádi Botond, miután két esztendeig a Krónika országos napilapnál dolgozott, 2007-ben került a Háromszékhez, ahol ez év elején főszerkesztő-helyettes lett. Elmondása szerint nem a becsvágy, a karrierizmus, a törtetés, a pénz vezérelte arra, hogy jelöltesse magát, hanem a kötelesség, a bizonyítás vágya. Nagy felelősséggel járó tisztségét kihívásnak, esélynek tartja, hiszen tiszta a múltja, nincs semmilyen pártos vagy szervezeti elkötelezettsége.
Az új főszerkesztő a napilap függetlenségének a megőrzését, folytonosságát és ugyanakkor megújulását ígéri. A főszerkesztő-helyettes megválasztásáról a szerkesztőségi közgyűlés november folyamán dönt.Iochom Zsolt
Lemondási nyilatkozat sarmasági MPP tanácsosi mandátumról
Egy év leforgása alatt, immár második képviselőnk mond le a Sarmaság Helyi Tanácsában betöltött tanácsosi tisztségéről: előbb Püsök József Attila tiszteletes úr, most meg Keresztes István Zoltán vállalkozó döntött úgy, hogy nem hajlandó tovább nevét és munkáját adni az RMDSZ – pártdiktaturát elviselni kénytelen sarmasági tanácsnak.
A Magyar Polgári Párt Sarmasági Szervezetének elnöksége sajnálattal veszi tudomásul mindkét választott kéviselőjének lemondását. Tiszteletben tartva a személyes döntéshez való jogot, megköszönjük eddigi tanácsosi munkájukat, és a jövőben is számitunk a közösségünk érdekében kifejtendő munkájukra.
Alábbiakban közreadjuk a Polgármesteri Hivatalhoz leadott kétnyelvű lemondási nyilatkozatot.
Lemondási nyilatkozat
Sarmasági polgártársaim!
Polgármester úr !
Tanácsosok !
Alulírott Keresztes Zoltán- István ezúton lemondok sarmasági helyi tanácsosi mandátumomról mert nem szándékozom a jövőben eredménytelenül tölteni az időt és ezzel együtt pedig fölöslegesen költetni a közösség pénzét egy olyan RMDSZ- es többségű helyi tanácsban ahol előbb említett szervezet politikai diktatúrát létesített egyetlen cél elérése érdekében amit pár szóban talán így lehetne meghatározni: közösségellenes pártpolitika és az egyéni, saját vagy ha úgy tetszik önös privát érdekek érvényesítése tűzön- vizen át akár törvényes, akár törvénybe ütköző módszerekkel.
Nem vagyok hajlandó egy olyan politikai párt (RMDSZ) közvetlen társaságában dolgozni amely komoly számbeli politikai konkurrencia híján – fogantatásától kezdve napjainkig folyamatosan a legkevésbé sem törődik a közérdekkel, a közösség legelemibb érdekeivel, a közember mindennapi problémáival, tartozzék az bármelyik helyi nyelvi vagy vallási csoportunkhoz.
Továbbá nem vagyok hajlandó egy olyan környezetben dolgozni ahol fentebb említett egyéni célok, a tisztességtelen módszerekkel folyó politikai-gazdasági hatalom- és pénzszerzés érdekében a testületben töbszörös többséggel rendelkező RMDSZ- es vezetés oda folyamodik, mindennapi politikai gyakorlatába iktatja mai napig a római birodalomban meghonosodott ,,Divide et impera!” avagy magyarul ,,Oszd meg és uralkodj!” kétes értékű taktikai rendszert abból a célból hogy feszültséget keltsen helyi nyelvi és vallási közösségeink között, a közfigyelem eltereleléseként a saját, egyéni jól felfogott érdekekért történő zavartalan ,,sumákolásért”.
Ugyanakkor jelen lemondó nyilatkozatommal abbéli elhatározásomat hozom nyilvánosságra miszerint a jövőben nem szándékozom nevemet adni az RMDSZ sarmasági helyi tanácsban és a végrehajtó hatalomban (polgármesterek) meghonosodott kétes értékű köz- és polgár- ellenes praktikákhoz.
Azzal a hittel és meggyőződéssel hogy kis társadalmunk korrekt, igazán a közjót szolgáló és eredményesebb helyi vezetést érdemel, ,,kivülről” továbbra is támogatni fogom a Magyar Polgári Pártot és annak helyi tanácsosait az egyszerű polgár és helyi közösségeink érdekeinek szolgálatáért végzett áldozatos munkájában.
Sarmaság, 2010. október 22. Keresztes Zoltán István
MPP tanácsos
Attila úr, mi bajod van Egeressel?
Attila úr teljesen elvan csúszva…Egy rádiós műsor hallgatása közben merül fel bennünk ez…
A minap hallottuk - a statisztikai dolgokban mindig „jeles” – alpolgármesterünket. Azt kezdte mondogatni,(amit az MPP kolozsvári és Kolozs megyei elnöksége már több mint két éve bebizonyította), hogy a kincses városunkba illetve a megyénkben demográfiailag „megfordult a kocka”: a gyermekek száma növekszik!
Persze elfelejtette, hogy még pár hónapja ugyancsak ő, azzal próbálta etetni a kolozsvári polgárokat, a szülőket, de még az értelmiségieket is, hogy nagyon fogynak a tanulók, amiért az iskolaközpontok felállítására szükség van…
Most - alig pár hónap elteltével - az adatai hirtelenjében „megfordultak” és elismeri hogy 6% több gyermek született az elmúlt időszakban.
Meg kell jegyeznünk, hogy az MPP demográfiai adatai sokkal optimistábbak, amelyhez kicsit ugyan, de közelít az alpolgármester úr...
Azonban alapos megrökönyödésre alig öt percre rá Attila hirtelen 180 fokot fordul - valahogy úgy mint a szövetség vezetői is akik a baloldaliságból nem több mint öt per alatt jutottak a jobboldalra, - és kijelenti: hogy Egeresen nincsenek gyermekek…
Attila úr, ön megint halucinál, vagy csak érelmeszesedésben szenved!?
Eddig már több alkalommal bemutattuk, hogy a nagycsoportban az óvodások száma Egeres községben közel 60 gyermek és a kiscsoportban levő magyar ajkú gyermekek száma ennél több: 81. Ez pedig igen csak elégséges a minimális osztály létszámra is…
Ez ugyan statisztika, de meglehet, hogy ön számára nem jelenti ugyanazt mint nekünk, de szerény számítások szerint is ez 35 %-kos növekedést jelent.
Meglehet, hogy úgy önnek, mint a szövetségi vezetőknek ezek a számok magasak, amiért aztán érthető, hogy Kolozs megyében de még Kolozsváron is a magyar bölcsődék és óvodák helyzete siralmas !
Ön sem, de még a szövetsége sem, támogatja azokat a fiatal magyar egyetemet végzetteket, akik „kincses” városunkban „ragadtak” és akiknek már a gyermekvállalás előtt helyet kell lefoglaljanak a magyar bölcsődékben illetve óvodákban…
Uram, a kolozsvári magyar polgárok Önt többek közt azért is szavazták meg, hogy ezekkel a dolgokkal is foglalkozzon, amiért újfent felszólítjuk fejezze be a meséket, mert már nem tud beetetni minket.
Ugyanakkor kérdezzük mi a helyzet a Brassai Liceummal? Nem hallani, hogy megoldotta volna a problémát, - igaz tovább gondolva a dolgot folytatódik a kérdésünk a szövetség eddig mit oldott meg az elmúlt 20 év alatt? Uraim menjenek haza pihenni, mert már mindent feléltek.
A tagságuk is ezt akarja! Nem véletlenül égetik el a tagsági könyvüket a székházuk előtt.
Elég volt a hazugságból! 20 év alatt eleget tettek értünk. Köszönjük , de már nem kérünk szépen ebből. Viszontlátásra! Auf wiedersehn Herr Attila! Keizer Róbert, MPP kolozsvári elnök
A kisvállalkozókat akarják segíteni
Tanácsadó iroda a Konzervatív Párt megyei székházában
A Konzervatív Párt tanácsadó irodát nyit a szervezet Dózsa György utcai székházában, ahol a pályázni kívánók (nemcsak KP-tagok) ingyenes eligazítást kaphatnak Maria Judeától, a párt nőszervezetének elnökétől, aki egyben a szervezet európai pénzalapok bevonásával foglalkozó főosztályának a vezetője.
A párt azért hozott létre egy ilyen főosztályt, hogy segítse azokat a kisvállalkozókat, akik nem tudnak eligazodni a bürokrácia útvesztőjében. A marosvásárhelyi irodát kb. november közepén nyitják meg, az elérhetőségeket később közlik.
Az RMDSZ számára 2011-ben megy el az utolsó vonat A fentieket sajtótájékoztatón jelentette ki Dinu Socotar, a KP országos alelnöke, aki szerint a minapi bizalmatlansági indítványról szóló szavazás bebizonyította, hogy az RMDSZ lojális partner, viszont az elkövetkezendőkben választania kell: kitart-e a végsőkig a PD-L mellett, vagy a következő választások során hatalomra kerülő kormánnyal tart. Socotar szerint a liberálisok a szociáldemokratákkal és a konzervatívokkal simán elérik az 55-60 százalékot. Ezért kell az RMDSZ-nek még a 2012-es helyhatósági választások előtt tisztáznia, mit akar. (mózes)
|
Bemutatta a jelöltjét az MPP
Szerdán mutatták be Girtler Gyula MPP-s nagyborosnyói polgármester-jelöltet. A 49 éves férfi zágoni születésű, két éve a polgári párt színeiben lett önkormányzati képviselő. Szerinte a község lakói változást akarnak a „húsz év rossz RMDSZ-kormányzás” után. Girtler elmondta, számtalan tennivaló lesz mind az önkormányzat, mind a településfejlesztés terén, mivel az elmúlt két évben szinte semmi haladás nem volt. |
Túl a Kis-Szamoson, túl az Óperencián
Újraindulhat a vasúti közlekedés a Gyimesi-szorosban - Négy hónapja nem jár vonat Erdély és Csángóföld között
Szerző: Csúcs Mária | Forrás: Híradó | 2010.10.30. szombat 12:20 |
Négy hónapja nem járnak a vonatok Erdély és Moldva között, a Gyimesi-szorosban. Gyimesbükkön a júniusi árvízben sérült meg egy pályaszakasz. A román vasúttársaság mindeddig nem végezte el a javítást.
A vonatpótló buszokat sem a vasút adja. Magánfuvarozók szállítják az utasokat. Aki nem fér fel, az stoppol, vagy akár 10 km-t is gyalogolhat. Az ezeréves határ közelében fekvő faluban a tavaszi árvíz mosta alá a síneket.
– Mi több esetben is átiratot küldtünk. Addig nem mozdítottak semmit, míg a helyi RMDSZ nem küldött átiratot közvetlenül a miniszterelnök helyettesnek, Markó Bélának – mondta Híradónknak Tankó Tibor Gyimesbükk alpolgármestere.
A közbeszerzési pályázaton végül győztes hirdettek az egymillió eurós munkára. A pályaszakaszt november közepéig kell megjavítani.
Tisza Istvánra emlékeztek a fővárosban
Kis erejű földrengés volt Borsod megyében
A kínai miniszterelnökkel tárgyalt Orbán Viktor Sanghajban
2010. október 27., szerda
Szász Jenő: takarodj RMDSZ a kormányzásból
http://uh.ro/orszagos/kozelet/4051-szasz-jeno-takarodj-rmdsz-a-kormanyzasbol |
Megkétszerezi létszámát Kolozsváron a Fujikura
Megtudtuk: fokozatosan növelték a létszámot és a termelést, mígnem 2006-tól, az autógyártást sújtó recesszió miatt emberek százait bocsátották el. A vezetőség azonban most elhatározta, hogy jövőre fejlesztésbe kezd, és januártól szakmunkásokat – de szakképzetleneket is – alkalmaznak. A magasan képzettek aránya (főleg német nyelvtudású mérnökök) az új alkalmazottak körében 10 százaléknyi lesz.
A kolozsvári gyárcsarnok nagysága megfelel az elvárásoknak, nem kell bővíteni, és a berendezések terén sem kell sok újdonságot beszerezniük – hangzott el a sajtótájékoztatón. A cég nagyra értékeli az önkormányzattól kapott támogatást, ezért sem választották termelésfejlesztésük színhelyéül a még szóba jött Marokkót.
Sorin Apostu polgármester Románia EU-tagságát nevezte fontos előnynek, hozzátéve, hogy Kolozsvár mellet annak egyetemi központúsága, földrajzi helyzete, ipari és infrastrukturális fejlettsége is szól.
A Fujikura csoport a Volkswagennek, a Fiatnak, az Audinak és más neves autógyártóknak szállít alkatrészeket.
A legújabb adatok szerint legalább 40 ember meghalt az indonéziai szökőárban, amelyet a Szumátra nyugati partjainál hétfő este történt erős földrengé
A Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű földrengés epicentruma a Mentawai-szigetek közelében, Padang városától 84 kilométerre délre volt, a rengés fészke pedig mindössze 10 kilométeres mélységben.
A helyi hatóságok ugyan kiadtak cunamiriadót a földmozgás után, de ezt rövidesen lefújták. A csendes-óceáni cunami-előrejelző központ később azt jelezte, hogy „a földrengés nagy erejű szökőárt váltott ki”. A mentőcsapatok közlése szerint a szökőár többméteres hullámai tíz falut teljesen elsöpörtek.
Mindemellett kedden kitört a Merapi vulkán az Indonéziához tartozó Jáva szigetén. A tűzhányó három füstfelhőt és vulkáni hamut lövellt ki. A környéken hétfő óta a legmagasabb szintű készültség van érvényben, 19 ezer ember kitelepítését már megkezdték a hatóságok.
2010. október 26., kedd
Elszomorító! A magyar diákok közel fele románul tanul tovább
Interjú Böjte Csabával kitüntetése alkalmából
Rózsaszínűre festheti a festőbodza a gazdák jövőjét

Egyik csemetéjét ülteti Balázs Ferenc, az első kalotaszegi festőbodza-gazda (A szerző felvétele) |
Nem eszik az állatok, nem lopják az emberek, és hektáronként 2000 eurós nyereséggel kecsegtet a fekete bodza vagy más néven festőbodza (Sambucus nigra), amely úgynevezett stratégiai növénynek számít, és elsősorban tőlünk nyugatabbra van iránta nagy kereslet: termését az élelmiszeriparban, festőanyagnak használják. A legtöbbet az Egyesült Államokban, de kisebb mennyiségben Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Magyarországon termesztenek belőle. Vasárnap óta pedig Inaktelke mellett is: az Ecorural Szövetkezet szervezésében a falu határában, a Lüget nevű erdőrész melletti kopár dombtetőn, Kolozs megyében első ízben telepítettek ilyen növényzetet. Az igénytelen fás bokor gyümölcse önmagában is kiváló dzsem nyersanyaga, bővelkedik vitaminokban, cukrokban, savakban, pektinben, tájainkon sok parlagon hagyott mezőgazdasági területen lehetne jövedelmező megélhetési forrásként termeszteni.
A „jégtörő” mintaültetvény Balázs Ferenc inaktelki gazda saját földjének 22 árnyi területén nő majd fel, aki vasárnap – barátok, ismerősök segítségével és a sajtó jelenlétében – 100 darab, Debrecen mellől beszerzett, Haschberg fajta bodzacsemetét ültetett el ötméteres sorközökben, hat-hat méterre egymástól.
A gazda lapunknak elmondta, hogy családjának 4,5 hektárján hiába próbálkozott kukoricával, alig lett termése, ezért vágott bele ebbe a vállalkozásba. Reményei szerint jövőre az egész területet festőbodzával telepíti be – akkorra majd legalább tíz embert kell alkalmaznia. Megtudtuk: ő két éve hallott erről a lehetőségről, és most bízik a sikerben.
Horváth Zoltán, a program irányítója szerint a fa-bokor a második év végén kezd termőre fordulni, a harmadik évben pedig a termés már elérheti a 20–22 kg/tő mennyiséget. Tavasszal meg kell metszeni a növényt, és ágait 45 fokos dőlési szögbe kell irányítani, hogy megkönnyítse a gyümölcs kézi betakarítását. Mert a legnehezebb művelet talán a rekord ütemű szüretelés és szállítás, hiszen a termésnek 24–48 óra alatt kell megérkeznie feldolgozóhelyére.
Megtudtuk: az inaktelki fekete bodzát fagyasztóval ellátott kamionok viszik majd Magyarországra, ahol megdarálják, utána pedig hasznos időben kell eljutnia Ausztriába vagy Amerikába. A festőbodza saját maga által termelt fitocid anyagokkal védekezik a gombatámadások ellen, és nagy tannintartalmának köszönhetően az állatok sem rágják meg – tette hozzá a szakember. „Nem lopják sem az emberek, sem az állatok” – biztatott a projektfőnök.
A stratégiai növénytelepítést szervező MPP kolozsvári elnöke, Keizer Róbert a bodzatermesztés népszerűsítése kapcsán végzett felvilágosító munkáról beszélt a jelenlévő sajtósoknak: 7 erdélyi megye 40 falujában 600 gazdát szólítottak meg eddig, és remélik, hogy a kezdeti sikerek láttán a rászorultak közül egyre többen fognak bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe, amely hektáronként évi 2000 eurós jövedelemmel is kecsegtet. A sok meg nem művelt terület kiválóan alkalmas a festőbodza termesztésére, a nyugati felvásárlási igény pedig igen nagy, így a fekete bodza-kultúrák sok gazdának, földtulajdonosnak jelentheti a szebb jövőt, annál is inkább, mert kevés befektetést és kevés munkát igényel, ami igen rövid időn belül – két-három év alatt – többszörösen megtérülhet. SZERZŐ: Ö. I. B
2010. október 25., hétfő
Történelmet írt ma az MPP
Ilyen a mára már stratégiai gyümölcsnek számító és az élelmiszeriparba oly fontos festő-bodza, amely azáltal lett "stratégiai" és ezért jól fizető gyümölcs, hogy az EU-s normák a mesterséges-szintetikus festékek használatát betiltotta!
A Magyar Polgári Párt, Gazdasági és Vidékfejlesztési szakosztálya közösen az Ecorural Hangya-típusú szövetkezettel felállította az első - stratégiai gyümölcs számba menő - bodza-ültetvényt a Kalotaszeg észak-keleti csücskében fekvő Inaktelkén.
A népes gazdasereg érdeklődéssel vett részt a rendezvényen. Jelen volt Csép Sándor a Kolozs megyei MPP elnöke, a Simon Csaba MPP országos alelnöke, Szabó Gábor a nagykárolyi MPP alelnöke Antal Adalbert a Bihar megyei székelyhídi MPP elnökségi tagja, valamint a„házigazdá”-nak számító Keizer Róbert a kolozsvári MPP elnöke is.
A jelenlevő gazdák nemcsak Kolozs (több mint 10 településről) hanem a környező (Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy) megyékből is, érkeztek és szívesen részt vállaltak az ültetvényt előkészítő munkálatban is. Ásót, lapátot fogtak, majd a projektet levezető Horváth Zoltán szaktanácsadását hallgatva-követve elültették a bodzacsemetéket.
Ezzel egy fontos - mondhatni történelmi - mozzanatnak lehettünk tanúi, mert a jelenlevő gazdák más erdélyi megyében is készek hasonló ültetvények beindítására, ezzel is kiegészítve a jövedelmi forrásokat.
A bodza-ültetvény „akciónkat” a sajtó is nagy érdeklődés követte, hiszen nem csak a Kolozs megyei, hanem más városból is érkeztek és tanúi lehetek az első ilyen típusú ültetvény beindításának itt Erdélyben is.
A projektben nagy segítséget nyújtott Szabó Gábor agrár mérnők is, aki nemcsak a gyomirtásról szólt, hanem a gyümölcstermesztésben fontos levéltrágyázás titkaiba is bevonta az érdeklődőket.
Húsz év után sikerült megmozdítani a gazdákat, akik komoly elhatározással csatlakoznak az Ecorural Szövetkezet soron következő projektjeihez is, amit közösen az MPP kolozsvári és megyei elnökségével már több mint egy éve már felvállaltak.
Keizer Róbert, kolozsvári MPP elnök.
2010. október 23., szombat
Iszapömlés: megélhetésüket féltik a devecseri "lomisok"
Szerző: MTI
A környéken lakó, csak "lomisokként" emlegetett több mint 300 család már két évtizede él abból, hogy Ausztriából, Németországból, Hollandiából összegyűjti azokat a bútorokat, kerékpárokat, műszaki eszközöket, ruhákat és cipőket, amelyek már nem kellenek az ottaniaknak, és megpróbálja idehaza pénzzé tenni.
Egy 2008 januárjában alkotott helyi jogszabály szerint Devecser település belterületén csak működési engedély birtokában lehet használtcikket árusítani, és a rendelet megsértőit akár 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújthatják. Ezt követően elkezdődtek a hatósági ellenőrzések: a devecseri önkormányzat által megbízott közterület-felügyelők hetente többször is körbejárták a várost, és mindenkit megbüntettek, akit engedély nélküli árusításon kaptak - emlékezett vissza egy Kovács Lászlóként bemutatkozott férfi, aki elmondása szerint már tíz éve ebből a tevékenységéből él. A "lomisok" demonstrációkat is tartottak akkoriban a jogszabály elleni tiltakozásul.
Néhány hét elteltével Meggyeserdő üresen álló 3,5 hektáros laktanyájának területén alakították ki az ország egyik legnagyobb használtcikk-piacát, amelyet a város megbízásából egy kft. üzemeltet. Az egykori hangárokban, raktárakban kialakított fedett árusítóhelyeken havi 20 ezer forintba kerül egy körülbelül 40 négyzetméteres terület, a nyílt piactéren kereskedőknek pedig ezer forintot kell fizetniük egy 30 négyzetméteres árusítóhelyre szóló napijegyért.
Az üzemeltető úgy próbál segíteni az árusokon, hogy amíg tart a katasztrófahelyzet felszámolása, nem kér bérleti díjat, igaz, bevétel hiányában sokan nem is tudnának fizetni.
Szombaton, ahogyan az elmúlt napokban is, nagyon kevés üzlet nyitott ki, mert a legtöbb árus a "raktárkészletét" otthon az udvaron vagy a melléképületben tartotta, és a vörösiszap használhatatlanná, értéktelenné tette.
A tulajdonosok, akik eddig is szerény körülmények között éltek, az MTI tudósítójának arról panaszkodtak, "az isten sem tudja majd megtéríteni kárukat". Mivel a hulladékból összegyűjtött javak csak az eladók és a vevők számára képviselnek értéket, sem a kárrendezés, sem a biztosítás révén nem kaphatnak értük kárpótlást. Ha esetleges kártérítésüket a katasztrófavédőknek vagy a védelmi bizottság, illetve a városvezetés tagjainak megemlítik, ők csak sóhajtanak, mondván, ez legyen a legkisebb bajuk.
A másik félelmük elmondásuk szerint az, hogy mivel a Devecserbe vezető utak le vannak zárva, és az átmenő forgalmat nem engedi be a rendőrség, "elszoknak" , vagy a katasztrófa során kialakult helyzettől tartva még a térséget is messze elkerülik eddigi vevőik.
Szekeres szüreti felvonulás
Tegnap délután öt órakor az Ócskapiacnál gyülekeztek a Szatmárnémeti MADISZ tagjai, a szüreti mulatságon szereplõ Csikuska Néptáncegyüttes tagjai, hogy felvonulásukkal megnyissák az elsõ ízben megrendezett bált. Az öt szekérbõl álló menet végighaladt az Ady Endre, a macskaköves utcán, majd megkerülték a régi fõtéri parkot.
A Székesegyháznál álltak meg, ahol a Nachbil borászat borait lehetett megkóstolni. Nem sokkal késõbb tovább indultak, át a Golescu hídon, egészen a Szentlélek templomig.
A hatórási mise után, borbemutató során ismerkedhettek meg a résztvevõk a bélteki borokkal, illetve a borok sajátosságaival.
Az esti mulatáson fellépett a meghívott Csikuska Néptánccsoport. A talpalávalót a tokaj-hegyaljai Parapács zenekar szolgáltatta. A táncházat Maier Reimond és felesége, Katalin vezette.
Gazdálkodásra költi a hasznot
Egy óvári fiatalember mezőgazdaságra fordítja azt a pénzt, amit egyéb vállalkozásaiból keres. Másképp teljes volna a veszteség – mondja.
Három évvel ezelőtt kezdett el mezőgazdasággal is foglalkozni a 33 éves óvári Erdei Levente több, más jellegű magánvállalkozása mellett.
Az alkalmi munkásokkal épp a leszedett kukorica elraktározásával volt elfoglalva találkozásunkkor a fiatal gazda, közben két alkalmazottja is felhívta telefonon: elakadtak a traktorok a határban a vizes földeken. Így nem sok idő jutott a beszélgetésre, viszont képet kaphattunk arról: milyen problémákkal küszködik egy ifjú, vidéki mezőgazdasági termelő.
– A búza, a málé, a repce a főbb vetemények. A repcét az utóbbi években kezdik felkapni: mostmár hárman termesztjük ezt a növényt. Ez volt az, ami anyagilag elég jól kijött – legalább a befektetett összeget visszahozta, a búzával ellentétben. Hektáronként ezerkétszáz-ezerháromszáz kilónyi volt a hozam, és mivel elraktároztam, jó áron, másfél lejért el tudtam adni.
A fiatalember saját erejéből vásárolta a korszerű gépparkot, nem folyamodott banki hitelhez. A fokozatosan gyarapodó gépállomány számára egyre szűkösebb az udvar, így a településen kívül létesít új telephelyet a vállalkozó.
Kukoricából 25 hektárt termesztett, és egyelőre nem készített kimutatást róla, mennyi lesz a jövedelem. Az idén komoly problémákat okozott az, hogy igencsak elszaporodtak a mezei lopások – a település közelében található parcellák némelyikén akár 70 százalékos kárt is okoztak a tolvajok. Erdei Levente szerint a málé esetében is a raktározás az elsődleges feladat, hiszen meg kell várni, míg a piac megfelelően alakul. A kukoricát általában tavasszal értékesíti a gazdálkodó, csak most már jóval inkább odafigyel arra, milyen vásárlóval áll szóba.
— Két évben is megjártam: a kliensek elvitték a teljes málétermést, s aztán nem fizettek. Tavaly például egy olasz csapott be tízezer euróval. Most már kizárólag olyanokkal üzletelek, akik helyben fizetnek – magyarázza.
Az őszi vetéssel igen jól áll a mezőgazdasági termelő: a búzát és a repcét sikerült időben a földbe juttatnia, utóbbi már tizenöt centiméteresre nőtt. A költségek jelentősen nőttek – tudjuk meg. A műtrágya megdrágult, és ráadásul nem is mindig lehetett kapni. Az üzemanyag ára felment, a vetőmagok ugyancsak többe kerültek: egy kiló vetőbúzát 2,1 lej+ÁFA áron vásárolt, ami szinte kétszerese a tavalyinak.
— Kénytelen voltam megint fajvetőmagot venni. Tavaly C1-est vetettem, arra számítottam, hogy még idénre is jó lesz. Annyi betegség ütötte viszont fel a fejét, hogy nem mertem rizikózni.
Sztrájkõrség a pártszékházaknál