A mosolyért még nem kellett fizetni senkinek

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4089&Itemid=77

2010. november 02. kedd 15:46

Beszélgetés Vozár Mártonnal, a Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével Meg kell becsülni minden vendéget, bárhonnan is érkezzen, a pénzéért kapitalista kiszolgálást vár. Ez alól Székelyföld sem kivétel – többek között erről beszélgettünk Vozár Mártonnal az idei Gyergyo Expo kapcsán. – Azt mondta a Gyergyó Expo 2010 szakmai konferenciáján, hogy a csomópontoknak nagy fontossága van a turizmus életében. Itt van egy csomópont, Gyergyószentmiklós, mit tudna erről nekünk mondani? – A konferencián eszembe jutott a gasztronómia és a szállásadás kialakulásának a története, hogy mindig valamilyen csomópontoknál jöttek létre, és ez meghatározó az emberek életében, hiszen felkínálja a találkozás lehetőségét. Gyergyószentmiklós is egy ilyen csomópont, a városnak megvan minden adottsága ahhoz, hogy az itt kereszteződő útvonalak mentén a turisztika felkínálja az adott lehetőségeit. A csomópontoknál megállóhelyeket kell kialakítani, ami azért fontos, hogy az emberek ne szaladjanak át rajta, hanem megálljanak pihenni, nyugalmat találjanak ebben a szép városban, amely bástya is egyben, hiszen mindazon adottságokkal rendelkezik, ami fontos lehet azoknak az embereknek, akik kíváncsiak Erdélyre, a Gyergyói-medencére, a természetes környezetre. – Tizenöt éve jár Erdélybe, lát-e elmozdulást a turizmus fejlődésében? – Szemmel láthatóan van fejlődés a falusi turizmusban, ahol a családok egyre otthonosabban mozognak a vendéglátásban. Még tanácsokat is tudtam adni az ismerősöknek, mert sokan azt mondják, nem kell oda infrastruktúra. Azt mondták, a falusi turizmus esetében megfelel a német, francia vagy angol turistának, ha kimegy a hátsó kertbe a vécére, de látjuk, nem megy ki, szereti a fürdőszobát, a kényelmet, ha válogathat a tévécsatornák között, ha van csatorna az ő nyelvén. Ha van internet- csatlakozás, tud kommunikálni a családjával, vagy az üzleti partnereivel – úgy látom, ezek már nagyon sok helyen megvalósultak. Azt látom, a kommunikáció területén itt is nagyon sok változás van, a környezet kialakításban is van elmozdulás, már nem csak az enyém fontos, de a szomszéd környezetére is odafigyelünk. Való igaz, ezen a területen sok még a tennivaló Székelyföldön, de odahaza is. – Hogyan értékeli a meglévő jószomszédi viszonyokat? – A legjobb kapcsolatrendszer a szomszéddal alakítható ki, az szokták mondani, sokszor jobb egy rokonnál is, mert az utóbbit nem lehet megválasztani. A kapcsolatrendszerünk ez idáig inkább udvariasság volt, mindenkinek volt testvérvárosi kapcsolata, ez működött is különböző politikai színtereken, most viszont a létünkről van szó, a gazdasági fellendülést közösen kell megoldanunk. Nem szégyen tanulni egymástól. Szégyen rosszul csinálni valamit, de az is baj, ha nincs 20 forint vagy 20 lej az ember zsebében, hogy vegyen valamit. Itt van például Gyergyószentmiklós szellemi potenciálja, amivel élni kellene, gondolok itt az oktatásra, a Babes-Bolyai Egyetemnek van egy kihelyezett tagozata, az lenne jó, ha a fiatalok idehaza maradnának szakemberként a saját vállalkozásukban. Fontosnak tartom a felnőttképzést is, mert nem lehet az anyatejjel együtt szívni a tudományt az idegenforgalom és a turizmus területén. Negyven éve dolgozom a szakmában és még mindig tudnak újat mondani, akár a szakács szakma vagy a felszolgálás területén, de az idegenforgalomról is. Új trendek vannak, az igények változnak, mindig ahhoz kell igazodni az embereknek, hogy tudjunk alkalmazkodni, mert ha nem, lemaradunk. – Gyula környékén nagyon sok a romániai wellness-turista, nyugati vendégek helyett mentek a keleti szomszédok. Számítottak erre? – A rendszerváltás után mindenki valóban a nyugati turistákat várta, kiderült, nem jönnek, ha igen, akkor nagyon kevesen. A Dél-alföldi régióban a statisztika szerint 23 százalékos a romániai vendégek jelenléte. Békés megyében a turisták 43 százaléka Romániából érkezik. Meg kell becsülni minden vendéget, bárhonnan is érkezzen, a pénzéért kapitalista kiszolgálást vár. A pénzünkért igenis követeljük meg a szolgáltatás minőségét. – Azt mondta, több van nálunk az ökoturizmusban, mint amennyit kihasználunk belőle. Mit tegyünk? – Úgy kell ezt bemutatni, hogy közben ne romboljunk. Óvni, védeni kell, ha viszont rosszul csinálják, akkor több lesz a kár, mint a haszon. Csodálatos értékek halmozódtak fel, vigyázzanak rá, adják át gyermekeiknek. Balázs Árpád