2011. május 4., szerda

Ha mérhetik a termelt villanyáramot…

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/ha_merhetik_a_termelt_villanyaramot.php

Forradalmasodik a lakásépítési program?
Az immár többletvillanyáram termelésére is alkalmas Agatha-pavilont megálmodó tulajdonosai, Tóth Albin és családja júliu

Szerda, 2011. május 04., 21.00Balta János
Január 13-ai lapszámunkban Az Agatha-pavilon titkai címmel, Szapáryligeten készült riportban számoltunk be az innen Németországba származott Tóth Albin tervezőmérnök által, különleges eljárással épített, fokozottan hőszigetelt, formabontó ház adottságairól. Mivel a húsvétot Tóth Albin és családja újra az Agatha-pavilonban töltötte, felkerestük, hogy kikérdezzük a házon időközben végzett újításokról.
– Néhány szóban elevenítsük fel a januárban közölt lényeget: az épületnek saját vízforrása, szennyvíztisztítója van, illetve, minden energiafogyasztást egybevetve, évente nagyjából 1000 kilowatt villanyáramot fogyaszt. E rendkívüli adottságokon sikerült-e tovább javítani?
– Természetesen, tovább kívánjuk zsugorítani a fogyasztást, mert eddig, az évi 2-3 ittlétünk idején fogyasztott átlagosan 1000 kilowatt áramot. Ha viszont állandóan itt laknánk, a fogyasztás akár a négyszeresére is nőhetne, de egy átlagos háztartás fogyasztásának még mindig csupán a harmada lenne. A megtakarítások előmozdításáért a háztetőre felszereltünk egy napkollektort, az általa összegyűjtött napenergiát egy szerkezet közvetlenül elektromos energiává alakítja át. Látja a nyitott terasz mennyezetének a sarkában azt a piros dobozt? Az alakítja át közvetlenül a napkollektorból érkező energiát 230 voltos váltakozó árammá. Jelenleg a tetőnek csupán a negyedét borítja napkollektor, ha azonban állandóan itt laknánk, szinte a tető egész felületét be kellene borítanunk, hogy elegendő villanyáramot termeljünk. Az áramfejlesztéssel nem zavarunk senkit, nem szemetelünk, nem füstölünk, nem termelünk hamut vagy salakot, mégis évente 1200-1500 kilowatt áramot termelünk. Az áramtermelést 3 napja teszteljük, minden órában feljegyezzük a létrejött mennyiséget. 5,5-6 kilowatt a napi átlagtermelés napos, felhős időjárás mellett, vegyesen.
– Tehát, ha az egész felületet betelepítenék, az egész évi villanyfogyasztást le tudnák fedni?
– Igen, ráadásul nem megfizethetetlen áron. Ha kiszámítanám, mennyit fizetnék 25 év alatt az elfogyasztott áramért, többe kerülne a befektetés értékénél.
– Mennyibe került a tető negyedrészének napelemekkel történő betelepítése, illetve az áramfejlesztő berendezés?
– Az évi 1000-1500 kilowatt termeléséhez szükséges berendezés 3000 euró. A napelemek Floridában, az energia-átalakító gép Németországban készült, a megvásárlásukhoz támogatást is igényelhettünk volna, de nem tettük. Célunk, bebizonyítani, hogy létre lehet hozni a működőképes rendszert.
– Mi történik télen, amikor sokkal kevesebb a napsütés?
– Természetesen, nyáron többet termel, mégpedig annyit, hogy egy háztartás nem tudja elhasználni az egészet, ezért a villanyáramot visszaküldi a település áramkörébe. Itt azonban egyelőre van egy kis gond, amiért termelőként nem tudunk belépni az áramkörbe.
– Ezek szerint nyáron termelnek villanyáramot a település áramkörébe, télen viszont onnan fogyasztanak?
– Pontosan erről van szó. Amennyi árammennyiséget viszont nekünk a hálózat szolgáltat, annak a dupláját kell termelnie a hő- vagy vízi-erőműben, mivel a nagy távolság miatt a veszteség óriási. Ha viszont én termelem a falu számára, a veszteség legfeljebb 10% lehet. Az általunk termelt zöldenergiának a közösségi célra történő felhasználása azonban nem megy zökkenőmentesen, noha a Román Parlament is ratifikálta, hogy 2008-tól az ország köteles zöldenergiát termelni. Többszöri megkeresésünkre az ENEL temesvári regionális központjában azt válaszolták, kétirányú villanyórát kell felszerelnünk, ami a bejövetelt, illetve a kimenetelt is méri. Ez a típusú villanyóra Németországban 131 euróba kerül, szívesen hoztam volna egyet, csakhogy az itteni szabványban ilyesmi nem szerepel. Ha viszont az itteni szabványórát alkalmaznánk, az általunk termelt villanyáramot is úgy mérné, mintha mi használtuk volna el.
– Nyugaton mennyire elterjedt a kétirányú mérést végző villanyóra?
– Bajorországban az elhasznált villanyáramnak a 20%-át állítják elő a mienkhez hasonló berendezésekkel, Romániában azonban úttörő munkának számít a magánvillanytermelés. Többen próbálkoztak vele, eredménytelenül. A kérvényünket Temesvárról kétszer elutasították, miután azonban megemlítettem nekik a 2008-ban ratifikált törvényt, jóváhagyták. Most valamelyik bukaresti íróasztalfiókban nyugszik a Temesvárról továbbküldött kérvényünk. Vannak lelkes aradi partnereink, akik próbálnak segíteni, egyelőre sikertelenül. Az áramtermelés megoldódott, működőképes. Már csak az általunk termelt, és a hálózatba továbbított villanyáram mérésének a kérdését kell megoldani, nehogy azt is nekünk kelljen megfizetnünk. Mi tulajdonképpen befektetőt keresünk a teljesen önellátó, energiatakarékos házépítő programhoz, amiben biztos üzlet van. Minden kiadást pontosan ki lehet számítani, nagyjából 1 millió euróra lenne szükség a sorozatgyártás beindításához, amiben benne lenne a logisztikai 2-3 teszt-épületnek a költsége is. Azokban próba-lakhatást is biztosítani lehetne a potenciális vásárlóknak. Mert aki egyszer kipróbálta, megbizonyosodott az energiatakarékos házaknak az előnyeiről, az bizonyára csak ilyet óhajt magának. A gazdasági világválság tovább növelte a megtakarítások iránti érdeklődést. Ha viszont takarékos lakhatási feltételek mellett, többletenergiát is előállíthatsz, az forradalmasíthatja a lakásépítési programot.
– Beszéljünk másról is. Szapáryligetre, az Agatha-pavilonba haza vagy csak pihenni jöttek?
– Amikor elindultunk, azt mondtuk, hazamegyünk. Innen viszont Németországba szintén hazamegyünk. Az Agatha-pavilont annyira az otthonunknak érezzük, hogy magam nyírtam le a pázsitot, elvetettük a borsót, tavaly már szőlőt is termesztettünk, a lugasunk idén tovább erősödik, éjjel zöldenergiával világítjuk meg a kertet, hogy éjjel is gyönyörködhessünk a természetben. Tehát mindent megpróbálunk otthonossá tenni, hogy itt, az egyszerű természeti körülmények között is itthon érezzük magunkat. Ahányszor itt járunk, egy adott helyről lefotózzuk a házat és a környékét, hogy nyomon követhessük a munkánk által kiváltott változásokat.
– Kívánom, hogy mindig itthon érezzék magukat az Agatha-pavilonban, de elég türelmük,