http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/categ_id/1;jsessionid=91B29E21D7F58DC144C2E34918C70BA6
A kormánykoalíciót alkotó pártok egyetértenek abban, hogy időben vonják össze a helyhatósági és a parlamenti választásokat, vagyis mindkét választást egyszerre tartsák meg. A javaslatot az ellenzék sem utasítja el egyértelműen, a választási rendszer tekintetében azonban továbbra is nézeteltérések vannak a pártok között.
A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ is egyetért azzal a javaslattal, hogy a helyhatósági és a parlamenti választásokat egyszerre szervezzék meg a jövő évben. Sever Voinescu, a PD-L szóvivője szerint azért hasznos a két választás egyszerre való megszervezése, mert a két különböző időpontban megtartott választás miatt az állami intézmények tevékenysége megbénul egy teljes évre, a politikusok pedig „megbolondulnak”. Voinescu szerint a legfőbb érv a választások összevonása mellett az ország nehéz gazdasági helyzete, szerinte túl nagy fényűzés lenne két különböző időpontban megszervezni a helyhatósági és a parlamenti választásokat. Mint ismeretes, előbbire a nyáron, utóbbira ősszel kellene sor kerüljön.
Cristian Diaconescu, a szintén koalícióban helyet foglaló Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) tiszteletbeli elnöke kissé visszafogottabb volt, elmondta: egyelőre csak a közvélemény előtt zajlik vita erről, ami még inkább csak elméleti jellegű. Hozzátette: pártja kész bármilyen időpontban részt venni a választásokon. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sem ellenzi a két választás időbeni összevonását, szerinte a megtakarítás fontos, akárcsak az, hogy helyi és országos szinten is azonos színezetű koalíciók alakulhatnak. Eddig ugyanis nem egyszer előfordult, hogy az önkormányzatokban kialakult helyi együttműködések összetétele nem egyezett a pártok által központi szinten megkötött koalíciókkal.
Az ellenzék sem utasította el egyértelműen a javaslatot. Egyedül Ion Iliescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnöke nyilatkozott elutasítóan, szerinte a PD-L azért akarja összevonni a két választást, hogy „központosítsa a választási kenőpénzt”, utalva arra a szavazatvásárlási gyakorlatra, amellyel az ellenzéki és a kormánypártok a vasárnapi időközi választás alkalmából is megvádolták egymást. Victor Ponta, a PSD elnöke nem utasítja el a két választás egyidőben való megszervezését, viszont a PD-L-vel ellentétben azt akarja, hogy a parlamenti választást hozzák előre a helyhatósági választások időpontjára, vagyis a parlament mandátumát kurtítsák meg, és ne az önkormányzatokét hosszabbítsák meg őszig. Crin Antonescu, a PNL elnöke szerint a Szociálliberális Szövetség (USL) számára nem jelent komoly hátrányt a két választás egyszerre való megszervezése, mint ahogy a PD-L sem húzhat belőle túl nagy hasznot. – Az USL számára nem lesz tragédia ez a változtatás, de a PD-L számára sem lesz olyan nagy üzlet – mondta a liberális pártvezér, az USL egyik társelnöke.
Az ördög azonban a részletekben bújik meg, a kormányoldalt és az ellenzéket az a szempont oszthatja meg, hogy az összevont választást nyáron vagy ősszel tartsák meg. Kelemen Hunor ugyanis rámutatott: a parlamenti választások nyáron való megtartása érdekében fel kellene oszlatni a parlamentet, ami bonyolultabb, mint ha az önkormányzati választásokat szabályozó törvényt módosítanák úgy, hogy meghosszabbítják az önkormányzatok mandátumát fél évvel. Sőt Victor Ponta azt is felvetette, ha már a két választás egyszerre lesz, akkor miért ne rendeznék meg az elnökválasztást is ugyanakkor, de az ellenzéki vezér ezt csak politikai tőkéje gyarapítására szánt vicces megjegyzésnek szánta, hiszen az elnökválasztás csak 2014-ben esedékes.
A választási rendszer tekintetében azonban már jobban megoszlanak a vélemények. A PD-L és a PSD az egyfordulós többségi választási rendszert javasolja, a PNL még nem foglalt állást, az RMDSZ számára azonban elfogadhatatlan a többségi választási rendszer, amely nem veszi figyelembe az arányosság elvét. Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap kifejtette, hogy az RMDSZ számára minden olyan választási rendszer elfogadhatatlan, amely nem veszi figyelembe az arányosság elvét, vagyis a töredékszavazatokat nem osztják vissza. Markó szerint Románia nagy és sokszínű ország, sok régiója van, ezért a többségi szavazási rendszer nem biztosít arányos képviseletet a helyi közösségeknek (például a romániai magyarságnak) még akkor sem, ha esetleg eltörlik a választási küszöböt. Ezt a javaslatot Cristian Preda PD-L-es európai parlamenti képviselő vetette fel blogján, emlékeztetve, hogy a választási törvényben rögzített alternatív választási küszöböt is alkalmazhatnák egyedüli küszöbként, vagyis az a párt jusson be a parlamentbe, amely legkevesebb hat képviselői és három szenátori mandátumot szerzett az egyéni választókerületekben.
Cristian Diaconescu, a szintén koalícióban helyet foglaló Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) tiszteletbeli elnöke kissé visszafogottabb volt, elmondta: egyelőre csak a közvélemény előtt zajlik vita erről, ami még inkább csak elméleti jellegű. Hozzátette: pártja kész bármilyen időpontban részt venni a választásokon. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sem ellenzi a két választás időbeni összevonását, szerinte a megtakarítás fontos, akárcsak az, hogy helyi és országos szinten is azonos színezetű koalíciók alakulhatnak. Eddig ugyanis nem egyszer előfordult, hogy az önkormányzatokban kialakult helyi együttműködések összetétele nem egyezett a pártok által központi szinten megkötött koalíciókkal.
Az ellenzék sem utasította el egyértelműen a javaslatot. Egyedül Ion Iliescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnöke nyilatkozott elutasítóan, szerinte a PD-L azért akarja összevonni a két választást, hogy „központosítsa a választási kenőpénzt”, utalva arra a szavazatvásárlási gyakorlatra, amellyel az ellenzéki és a kormánypártok a vasárnapi időközi választás alkalmából is megvádolták egymást. Victor Ponta, a PSD elnöke nem utasítja el a két választás egyidőben való megszervezését, viszont a PD-L-vel ellentétben azt akarja, hogy a parlamenti választást hozzák előre a helyhatósági választások időpontjára, vagyis a parlament mandátumát kurtítsák meg, és ne az önkormányzatokét hosszabbítsák meg őszig. Crin Antonescu, a PNL elnöke szerint a Szociálliberális Szövetség (USL) számára nem jelent komoly hátrányt a két választás egyszerre való megszervezése, mint ahogy a PD-L sem húzhat belőle túl nagy hasznot. – Az USL számára nem lesz tragédia ez a változtatás, de a PD-L számára sem lesz olyan nagy üzlet – mondta a liberális pártvezér, az USL egyik társelnöke.
Az ördög azonban a részletekben bújik meg, a kormányoldalt és az ellenzéket az a szempont oszthatja meg, hogy az összevont választást nyáron vagy ősszel tartsák meg. Kelemen Hunor ugyanis rámutatott: a parlamenti választások nyáron való megtartása érdekében fel kellene oszlatni a parlamentet, ami bonyolultabb, mint ha az önkormányzati választásokat szabályozó törvényt módosítanák úgy, hogy meghosszabbítják az önkormányzatok mandátumát fél évvel. Sőt Victor Ponta azt is felvetette, ha már a két választás egyszerre lesz, akkor miért ne rendeznék meg az elnökválasztást is ugyanakkor, de az ellenzéki vezér ezt csak politikai tőkéje gyarapítására szánt vicces megjegyzésnek szánta, hiszen az elnökválasztás csak 2014-ben esedékes.
A választási rendszer tekintetében azonban már jobban megoszlanak a vélemények. A PD-L és a PSD az egyfordulós többségi választási rendszert javasolja, a PNL még nem foglalt állást, az RMDSZ számára azonban elfogadhatatlan a többségi választási rendszer, amely nem veszi figyelembe az arányosság elvét. Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap kifejtette, hogy az RMDSZ számára minden olyan választási rendszer elfogadhatatlan, amely nem veszi figyelembe az arányosság elvét, vagyis a töredékszavazatokat nem osztják vissza. Markó szerint Románia nagy és sokszínű ország, sok régiója van, ezért a többségi szavazási rendszer nem biztosít arányos képviseletet a helyi közösségeknek (például a romániai magyarságnak) még akkor sem, ha esetleg eltörlik a választási küszöböt. Ezt a javaslatot Cristian Preda PD-L-es európai parlamenti képviselő vetette fel blogján, emlékeztetve, hogy a választási törvényben rögzített alternatív választási küszöböt is alkalmazhatnák egyedüli küszöbként, vagyis az a párt jusson be a parlamentbe, amely legkevesebb hat képviselői és három szenátori mandátumot szerzett az egyéni választókerületekben.
