http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=98363&cim=mik%F3_terv_kelet_sv%E1jc%E1t_hozn%E1_l%E9tre
Szatmáry Kristóf
Szatmáry KristófKelet Svájcát, Románia gazdaságának motorját, Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerét szeretné Erdélyben létrehozni a Mikó Terv.Az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) gondozta gazdasági fejlesztési terv többek között jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket, sikeres természetvédelmet, erős ipart, fejlett turizmust és kiváló szakembereket „vizionál" a helyi magyar közösség számára. Nemzeti gyarapodást és pénzügyi-gazdasági fellendülést szeretne a Mikó Imre Terv, amelynek alkotói széles körű szakmai-nemzetpolitikai-társadalmi összefogás révén kívánják kialakítani végleges formáját. Számítanak a közvélemény segítségére, aktív részvételére – mondta el a Kolozsvári Magyar Napok keretében Jakabos Janka, az EMNM háromszéki szervezetének elnöke. Szerinte az erdélyi gazdaságnak és szereplőinek hidat kell képezniük a magyar és a román kormány között, a terv pedig ennek a hídnak a kiépítésében is fontos szerepet kíván betölteni. Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára jelezte: nem a magyar állam projektje a Mikó-terv, hanem erdélyi magyar kezdeményezés, ennek megfelelően helyi lábakon kell majd állnia. Erdélyi szakemberek dolgozzák ki, és erdélyi gazdasági szereplőket hivatott segíteni. „A Kárpát-medence magyar vonatkozású gazdasági életét hibásan szemléljük külgazdasági tevékenységként, a nemzeti sajátosságok miatt azt sokkal inkább belgazdaságnak kellene tekinteni. A Mikó-terv a magyar–magyar viszony helyreállításának elindított folyamatában tölt tehát be sajátos szerepet" – emelte ki Budapest szerepét Szatmáry. A terv egyfajta autonómiát is jelent: nagy lehetőség az erdélyi magyar közösségnek, hogy megmutassa: az önrendelkezésnek nem csak politikai értelemben van jelentősége, hanem gazdasági perspektívákat is teremthet.
Péti Márton, a magyar kormány egyik háttérintézményének területfejlesztési szakértője úgy tartja: a jelenlegi nemzetközi hangulat alkalmas a terv útnak indításához. Összhangban áll ugyanis az unió kohéziós politikájának reformüzeneteivel is, egyfajta biztosíték a uniós pénzek 2014–2020 közötti lehívására, mert helyi adottságokhoz igazított fejlesztéseket bátorít. Sőt, Magyarország is tanulhat a Mikó-tervből. „Közösség alapú gazdaságfejlesztésből jó kis lecke lesz ez Budapestnek. Itt jóval összetartóbbak a közösségek, mint otthon, mi is kíváncsiak vagyunk hát, hogyan is működik gyakorlatba ültetve egy ilyen terv" – fogalmazott Péti .„A rendszerváltást követően jószerével megszűnt az erdélyi ipari termelés, az azóta létrejött kis- és középvállalkozások elszórtan működnek, elszigetelt kommunikációval küzdenek a fennmaradásért" – kezdte a terv iparra vonatkozó megoldásainak bemutatását Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság Karának dékánja. Ezeket a vállalkozásokat kellene összefogni, befektetéseiket ösztönözni, támogatást szerezni számukra. A közeljövőben ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek szóló ingyenes adatbázist hoznak létre, valamint pályázati szaktanácsadást is hozzáférhetővé tesznek. „Sokan úgy pályáznak ma, hogy amire pénzt adnak, arra kell pályázni. Ezen a szemléleten változtatni kell" – mondta Juhász, aki a terv pénzügyi sikerét az „ingyenes pénzosztás" helyett a visszatérítendő hitelprogramokban látja."Az ingyen pénzosztás átka, hogy nem mindig kerül produktív felhasználásra. Mi a gazdaságra sokkal ösztönzőbb kedvezményes mikrohitelekben látjuk a Mikó-terv sikerét" – tette hozzá az oktató. A terv amúgy az erdélyi akadémiai szféra sajátos összefogásának eredménye is, különböző hazai egyetemek több szakembere vett részt kidolgozásában.Csinta Samu, Háromszék
MegjegyzésHa valaki megtudja magyarázni, hogy mi az, ami helytelen akkor szerintünk nem kéne a "közvélemény"-től várjon megoldást. (Igaz ebben az esetben igencsak a MPP gazdasági programját végrehajtó csapat a "közvélemény" és ez abból is látszik, hogy eddig több ponton elhangzottak a "Mikó"-ban viszontláthatók, de azért a mikrohiteles formát még mára sem hagyták fel!)
A magyarországi szakmabeliek kijelentése pedig arra vall,hogy számukra nemigen tiszta mit is kérnek tőlük a nemzetiek. Ez kiderül a Péti úr által megfogalmazottakból: „Közösség alapú gazdaságfejlesztésből jó kis lecke lesz ez Budapestnek. Itt jóval összetartóbbak a közösségek, mint otthon, mi is kíváncsiak vagyunk hát, hogyan is működik gyakorlatba ültetve egy ilyen terv"(ezt érthetjük úgy is, hogy kísérleti laborrá válhat a Székelyföld...)
Egyet lehet érteni a Juhász úr által felvetett gazdasági egységek közti kommunikációs hiánnyal. Ugyancsak egyetértésre ad okot az "ingyen pénzosztás"-t illetően, csak a mikrohiteles megoldást nem úgy "terítenénk" ahogy a egyetemi tanerő elmondta, hiszen a hitelhez mint megoldáshoz csak nagyon kevés gazdasági egységvezető nyúlna - jól ismerve a bankok, hitelezők önkényeskedését!
Komolyan kellene venni a Szatmáry Kristóf által felvetett "belgazdasági" gondolatot, ami a magyar-magyar gazdasági kapcsolatot illeti! De ezt odahaza is el kellene mondania: az 1-2 %-os adócsökkentéssel el lehet érni, hogy a magyarországi cégek csak erdélyiekkel kereskedjenek (a kisebb adó fejében).
Persze még tovább is lehetne folytatni azokat a megoldásokat amelyek a "Mikó"-ból mindeddig hiányoztak.
A másik fő dolog, amelyet a Szatmáry úr elmondott, hogy "Mikó" nem magyarországi, amiért úgy kell tekinteni mint más helyi kezdeményezést, amely "helyi lábakon" kell álljon. Ebben is egyetérthetünk, hiszen a MPP programja is ezt vallja és akármilyen nehéz elhinni a külföldi partnerek értékelnek. Azonban léteznek más hiteles megoldások is amire eddig csak kevesen figyeltek fel: mi a helyi pénzként bevezetendő székely pénzre a SIC-re hívnánk fel a figyelmet, amelyet nemrég indítottak el ügyes hazaszerető gazdasági emberek. A Hangya típusú szövetkezés honosítása is szóba jöhetne,stb.
Nem akarunk senkit sem kioktatni csak leírtuk mindazt,amit már több éve a polgári vonal szakemberei már kidolgoztak! Fő gondolatként elmondható a gazdasági felemelkedés nemcsak hitelprogram kérdése! A piaci lehetőségek és a termelés koordinálása viszont komoly munkát igényel akárki részéről! (Erdélyi Polgár)
Hozzászólások
Hozzászólások
