Brüsszeli tejminőség-követelmények
Hecser Zoltán, hecser.zoltan@hargitanepe.ro
Az európai Bizottságtól kért kétéves helyett egy-éves haladékot kaptak a romániai tejtermelő gazdák az uniós tejnormák teljesítésére – mondta el Radu Roatiş Cheţan, az Országos Állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVA) elnöke, hozzáfűzve, a 2012. december 31-ig türelmi időt biztosító egyezményt szeptember folyamán fogják aláírni Brüsszelben.
Jelenleg Romániában a tej minőségét illetően két szabvány is érvényes: a hazai, valamint az uniós. Az a tej, amely nem felelt meg az uniós normáknak, árutejként vagy feldolgozott tejtermékként nem exportálható, s ez gondot jelent a tejipari termékek külpiaci értékesítésében. Ennek ellenére a tejtermelők érdekében a hazai tejipari érdekképviselet (APRIL) képviselői a kormánytól a brüsszeli elvárásokkal szemben a kétéves haladék „kijárását” kérték, teljesítésére az állategészségügy mellett a mezőgazdasági minisztérium is nyitottnak mutatkozott, ám az Európai Bizottság végül mégis csak egyéves meghosszabbítással értett egyet. Valeriu Tabără agrárminiszter azonban úgy véli, a tejtermelőknek és -feldolgozóknak egy esztendő is elegendő lesz az előkészületek befejezésére. Sőt leszögezte: „Aki nem lesz képes 2012 végéig EU-konform tejet termelni, kikerül a piacról”.
A tejfeldolgozók érdekképviseletének elnöke, Carmen Solomonescu azonban kifejtette, amennyiben a tejtermelők nem részesülnek megfelelő támogatásban, a megfelelő beruházásokhoz szükséges források híján nemigen fognak tudni eleget tenni a követelményeknek.
Mindenekelőtt a gépi fejési kötelezettség jelentette beruházásokról van szó, ami fejőgépenként legkevesebb 150 euróba kerül. De problémát jelent a megfelelő hűtés biztosítása is. Az APRIL képviselője szerint ennek érdekében indokolt lenne újra visszatérni ahhoz a 2006/850-es szaktárcai rendelet alapján biztosított támogatásformához, mely a termelőket az uniós minőségű tej előállítására literenként 30 banis szubvencióval ösztönözte. Tabără azonban inkább azokat a farmmodernizálási uniós pályázati lehetőségek ajánlja a gazdák figyelmébe, mely a korszerű tejtermelési eszközök beszerzésére is finanszírozást kínálnak. Az uniós minőségű tej termelésének kérdéskörét tehát különbözőképpen látja a szaktárca és az érdekképviselet, de nem egyeznek a nézőpontok a konform, illetve az uniós normákat nem teljesítő tejmennyiséget illetően sem: a szaktárca illetékesei szerint a hazai tejnek jelentős hányada eleget tesz az uniós normáknak, miközben a legnagyobb feldolgozók nem ezt tapasztalják.
Raul Ciurtin, az egyik legnagyobb hazai tejipari cég, az Albalact többségi tulajdonosa például állítja, az uniós minőségű hazai tej hiánya, illetve termékeik exportorientáltsága miatt az általuk feldolgozott nyersanyag döntő hányadát Magyarországról kénytelenek importálni, ez pedig 30 százalékos többletkiadást jelent. Azt azonban az Albalact tulajdonosa sem tagadta, hogy támogatás nélkül a kisebb gazdaságoknak sem lesz könnyű felzárkózniuk az uniós követelményekhez
