2011. november 8., kedd

Székelyföld: Népszavazás vagy régióátszervezés?

Nagyon kártékony, ha egy politikus vagy egy politikai alakulat minduntalan a saját érdeke mellett teszi le a voksát - ez esetben a kormány körökben való bent maradást erőltetve - s ami rosszabb a saját népközössége ellen cselekszik Az alábbi cikkben a szövetségi vezetőknek a következetlensége és félremagyarázási tehetsége került terítékre:
ÚJ MAGYAR SZÓ
2011. november 7.,
Korábbi álláspontját felülbírálva Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a hétvégén kiadott közleményében „örvendetesnek” nevezte a Kovászna megyei népszavazás kiírását, viszont nem tért ki arra, hogy az általa vezetett testület is szándékszik-e hasonló dokumentumot elfogadni.
Mint ismert, a háromszékieknek 2012. március 11-én két kérdésre kell választ adniuk: egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna megye határai módosuljanak úgy, hogy öt bodzavidéki település ne legyen része a megyének, illetve egyetértenek-e azzal, hogy létrejöjjön a Székelyföld közigazgatási egység, amelynek része legyen Kovászna megye?

Borboly  hangsúlyozza, hogy Székelyföld autonómiájának megteremtése nem képzelhető el az itt élő román közösség ellenében. „Felelős székely vezetőként nekünk azon is dolgoznunk kell, hogy – dél-tiroli mintára – a kölcsönös garanciák széles körű rendszerét építsük ki, melyek biztosítják az itt élő közösségek együtt boldogulásának lehetőségét” – fogalmaz a szövetségi  elöljáró.
A Hargita Megyei Tanács vezetője hangsúlyozta Marosvásárhely „visszaszerzésének” fontosságát. „Meggyőződésem, hogy Marosvásárhely és Marosszék nélkül egységes székelyföldi régió, térség nem képzelhető el, s ehhez a következő lépés Székelyföld fővárosának visszaszerzése” – mutatott rá Borboly.
Tiltja a törvény?
Múlt heti csíkszeredai látogatása alkalmával Borbély László környezetvédelmi miniszter, a Szövetség politikai alelnöke a három székely megye egyesítését céljául tűző népszavazás kapcsán emlékeztette a kezdeményezőket, hogy a népszavazási törvény szerint ha egy város vagy megye önkormányzata helyi kérdésekről kíván dönteni, kiírhat népszavazást az ügyben, azonban amikor a kérdés túllépi a megyehatárt, a parlament jóváhagyására is szükség van.
Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa elmondta, ha a Kovászna Megyei Tanács mintájára a Hargita megyei is jóváhagyná a Székelyföld egységéről szóló határozatot, megtámadná azt a közigazgatási bíróságon. „A prefektusok nem írják a törvényeket, hanem alkalmazzák őket” – indokolta a mondottakat a kormánymegbízott.
Nem fogalmazott ennyire kategorikusan Erdély András, a Kovászna megyei prefektúra szóvivője, aki korábban azt nyilatkozta, hogy a megyei önkormányzattól még nem kapták meg a határozatot, amikor ezt megkapják, elemzik, és közlik álláspontjukat.
A PDL fejlesztene, az RMDSZ enklavizál?
A megyék újraszervezését kezdeményező Demokrata Liberális Párt (PDL) azt rója fel a Szövetségnek, hogy etnocentrikusan közelíti meg az ország területi-adminisztratív átszervezésének kérdését. Sever Voinescu, a nagyobbik kormánypárt szóvivője a hétvégén, marosvásárhelyi látogatása alkalmával szembeállította a PDL és az RMDSZ álláspontját.
A mi tervünk az ország fejlesztési prioritásait tartja szem előtt, olyan megyéket javasolunk, amelyek fel tudják venni a versenyt az Európai Unió többi régióival. A Szövetség erre etnikai érvekkel válaszolt. Őket nem érdekli a mi fejlesztésen alapuló érvrendszerünk, ők nem akarják feladni a jelenlegi többségi státusukat a két székelyföldi megyében” – fogalmazott Voinescu. Hozzátette: a két kormánypárt közötti nézeteltérést az okozza, hogy teljesen más szemszögből közelítik meg a területi-adminisztratív átszervezés kérdését: a PDL fejlesztési régiókat akar, a Szövetség pedig etnikai enklávékat.
A régióátszervezés kérdését Traian Băsescu államfő múlt csütörtökön ismételten az őt felköszöntő a demokrata liberálisok „figyelmébe ajánlta”, arra kérve híveit, hogy az év végéig – akár kormányzati felelősségvállalással is – vigyék dűlőre a dolgot. Egy nappal később Emil Boc kormányfő arról beszélt, hogy a közigazgatási átszervezés továbbra is a PDL és a koalíció egyik fontos célkitűzése, a koalíciós alakulatok folyamatosan egyeztetnek a kérdésről, de egyelőre még nem jutottak közös nevezőre.
Konstancai precedens
Népszavazással dönthettek tegnap a Konstanca megyeiek arról, hogy egyetértenek-e vagy sem a megye megszüntetésével. A reggel nyolctól este nyolcig tartó referendum eredménye akkor lesz érvényes, ha a szavazással rendelkező 632 ezer polgárnak legalább a fele leadja voksát.
A népszavazás kiírásáról a megyei tanács ellenzéki többsége döntött június 22-én, közvetlenül azután, hogy a Demokrata Liberális Párt bejelentette az ország közigazgatási átszervezésére vonatkozó tervét. A referendum kiírását megtámadta a Konstanca megyei prefektúra, de a tengerparti város fellebbviteli bírósága a megyei tanács javára döntött.
Megjegyzés
Ha egy népszavazásnak a kiírása törvénytelenség lenne, akkor érhető lenne a kormánytagjainak vagy a megyei ispánoknak  a negatív mondhatni ellenséges hozzáállása, de amint a konstancai példa mutatja: nem az! Igy értelmetlen a szövetségiek berzenkedése, még ha csak képmutatóan a politikus beszélne belőlük. Van azonban egy másik dolog amire már jó ideje hivatkoznak a demokrata liberálisok: a fejlesztés nem adminisztrációs változások függvénye hanem ingen csak a vezetők jóhiszeműségét mutatja. 
Miről is lenne szó?
Az EU-s előírások területi támogatások számára olyan laza területi integrációt elősegítő egyesülésekre építenének, amelyek nem megyehatárokhoz kötött (ADI - Asociatia de Dezvoltare Integrata). Ezért az államelnök által annyira sürgetett "mega-megyék". nem szükségszerűen kell kialakítani, törvénybe foglalni. 
A kormány lemaradt a EU-s követelmények tekintetében, hiszen - a helyi akciócsoportok (HACS-ok) által koordinált - kistérségek fejlesztési terveit nem tudták kellő képen lereagálni. Az EU-s előírásokkal ellentétben nem az alulról jövő kezdeményezéssel hanem inkább a felülről irányított hatalmi sürgetéssel alakultak ki a helyi fejlesztési tervek (HFT) és az arra alkalmazandó  stratégiák!
A probléma már ott kezdődött, amikor a szövetségiek nem vették figyelembe a legjobb vidékfejlesztési szakemberük felhívásait, mert csak a magyar Akadémia értékelte munkásságát...
De a demokrata liberális megyei vezetői sem értik az ADI-knek a létrehozásának a fontosságát, eddig csak kevés helyen lettek megalakítva, Részben azért mert a megyeközpontok vezetői azt hiszik, hogy ezzel a saját területük - a "Metropol Zoná"-nak nevezett - is veszélybe jut. De ez csak a saját hibából eredő, hiszen hiába állították fel a P.U.G.-okat ha a megnövelt területekre  már nem készült el a P.U.Z.-ok( illetve a P.U.D.-ok). Ezt nem mi a lakosok kellett volna elkészítsük és a politikusok szűk látósága erre már nem terjedt ki.
Mint ahogy arra sem, hogy egy olyan városnak mint Kolozsvár olyan Fejlesztési Stratégiát készítettek a  válsztott vezetőink ahol olyan megfogalmazások is vannak amelyek nem felelnek meg a valóságnak(pld. , hogy a lakások 22-50 év közöttiek lennének, holott a központban több száz évesek...) Vagy egy másik példa mi szerint az amúgy nagyon "zajos" Kolozsváron léteznek "csendes" helyek is lásd azt a 7 parkot és a 6 temetőt!!! (Való igaz a temetőben CSEND VAN!)
Arra sem képesek, hogy megértsék a megyék valamint a megyeközpontok fejlesztésére több lehetőség is van, ami az EU-s pénzek megpályázását illeti.
Ha a megyei vezetések összedugták volna a fejüket és kidolgoztak volna egy komplex fejlesztési tervet - de nem olyant mint amit Borboly úr megrendelésére készült - amely által nemcsak etnikai hanem gazdasági  adura is szert tettek volna! A Székelyföld "megvédése" érdekében a szakmabeliek bevonásával azaz az általuk elkészített gazdasági tervek és az erre kialakított stratégiák segítségével folytatnák a politizálásukat és nem öncélú maga mutatást alkalmazva....
Egyes vezetőhelyen levő népközösségi politikusaink már "megfertőződtek" a maguk "fényétől" és szinte mindenhez akarnának érteni, de tudásuk húsz évvel ezelőtti szinten maradt...
A hazai politika le kell üljön a szakemberek mellé és meg kell hallgatnia azon érveket is amelyek fontosabbak mint némely politikai érv!
Ugyanakkor a most kormányon lévők erkölcsi sikere lehet ha az ellenzéki politikát is meghallgatja ... (Erdélyi Polgár)