Balázs Béla írta (2011-11-26)
Édesapja Klebelsberg Jakab gróf, a császári és királyi hadsereg 14. huszárezredének századosa volt, aki 1872-ben nőül vette felső- és alsó-eőri Farkas Arankát. 1875-ben született meg fiuk, Kuno, aki a nevét keresztapjától, Czetwitz Kunótól kapta. (A Kunó a Konrád német becézése /Konrad-Kunrad-Kunó/.) Apját 1877-ben elveszítette, anyja ekkor Székesfehérvárra költözött fiával a családjához, akik a gyermek nevelésében segédkeztek. Klebelsberg Kuno a Szarka utca 147. szám alatti házban nőtt fel, később "Önéletrajzi nyilatkozatában a következőket írta gyermekkoráról: "Anyám bánatos özvegyi életet élt. Én sem ismertem a vígasságot. Gyámja 1883-ig nagyapja, Farkas Imre volt.
Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott fejezte be, majd jogi tanulmányokat folytatott a budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken és a Sorbonne-on Párizsban. 1898-ban a budapesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. Fiatalon nősült, 1900. április 24-én vette feleségül Botka Saroltát egy régi nemesi család leszármazottját az Egyetemi Templom kápolnájában, aki élete végig hűséges társa volt.
Politikai pályafutása
Klebelsberg Kuno az egyetem elvégzése után az állam szolgálatába lépett.
1898-ban Bánffy Dezső akkori miniszterelnök meghívására a miniszterelnökség harmadik ügyosztályának vezetője lett, különböző külügyi és nemzetiségi kérdések kerültek a hatáskörébe.
1910-ben a közigazgatási bírósághoz nevezték ki bírónak, majd
1912-ben a hatásköri bíróság tagja lett, valamint rendkívüli egyetemi tanár lett a Közgazdasági Egyetemen. Klebelsberg politikai példaképe leginkább gróf Tisza István miniszterelnök volt, akinek második kabinetjében (1913-1917) hamar politikai állást is kapott.
1914 januárjában kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkárává, ahonnét 1916 márciusában Tisza István áthelyezte maga mellé a miniszterelnökség politikai államtitkárának. Ekkoriban szerzett sok tapasztalatot az oktatási és művelődési intézmények megszervezésében, ugyanis Tisza rábízta a határon túli (értsd: a korabeli Magyar Királyságon kívül élő) magyarok oktatásának megszervezését, amit Klebelsberg kiválóan megoldott.
Ezalatt 1915-től a Rokkantügyi Hivatal, és 1917 márciusától az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezető alelnöke is volt a háború végéig.
, , ,
És amire mi erdélyiek is büszkék lehetünk. dr. Klebelsberg Kunó gróf meghívására Kolozsvárról Szegedre érkezett Árkosi Prof. Dr. Gelei József orvos-biológus professzor, az Unitárius Egyház főgondnoka, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának elnöke. Aki megalapította a Szegedi orvos-biológiai intézetet, saját vagyonából, ami napjainkban a Szegedi Orvostudományi Egyetem. Érdemes elolvasna Szent-györgyi Albert Nobel-díjas könyvét dr. Klebelsberg Kunó-ról. Gyönyörűen ír erről a .Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete című, 1938-ban megjelent könyvében olvashatunk erről, a "Gazdám emlékezete" fejezetben. Ugyanis Szent-Györgyi Albert gazdámnak szólította Klebelsberg Kunót.
