Ne adjuk pénzért a természeti értéket

http://www.3szek.ro/load/cikk/44621/ne_adjuk_penzert_a_termeszeti_erteket
2011. december 2.

Az Erdővidéken létesítendő törpe vízi erőművek tervezésének előrehaladott stádiumát bizonyítja a Bukarestben bejegyzett Aqua-Invest Kft. által összeállított tervrajz is. 2010-ben készült, 31-es számmal, a Pannon Construct Kft. számára, a jóváhagyási szakaszhoz.

A Barót vize felső folyására tervezett két gát és a turbinaház helyének rajzát és tervét Péter Viola mérnök készítette. Eszerint a Barót vizébe vezető egyik vízvevő gátat a mostani vízház mellett beömlő Fekete-patakon építik meg. Mindkettő 705 méteres tengerszint feletti magasságban lesz. A nyomócső hosszát 1360 méterre tervezik. A másik gát helye a Halas-patak beömlésénél, az innen induló nyomócső hossza 3410 méter. A turbinaházat Magyarhermány határában, a fűrésztelephez tervezték, hatszáz méter tengerszint feletti magasságban. 

A Barót-pataka felső folyásának és mellékpatakjainak horgászati jogát tavalytól tíz évre a Foot Invest Kft. vette bérbe. A vízi erőművet tervező cég nem kereste meg őket, pedig a patakon folyó építkezés közvetlenül érinti majd tevékenységüket – mondta el érdeklődésünkre a magyarhermányi származású cégtulajdonos, Fleckhammer Ottó. A szerződés szerint a bérlőnek haltelepítést kell végeznie, zubogók építésével kell javítania a halak életfeltételeit. Fleck­hammer közölte: idén több mint harminc művízesést építettek harmincezer lej értékben, tízezer lejre pedig ivadékot vásároltak, neveltek és telepítettek. A negyvenezer lejes kiadás mellett engedélyekből mindössze 3500 lej bevételük származott. A vállalkozó azt állítja, nem is az anyagi haszon miatt bérelte a patakokat. Azt szeretné elérni, hogy néhány év múlva e vizek halállománya újra olyan gazdag legyen, mint az ő gyerekkorában. Ezzel szeretne hozzájárul­ni az itteni természet értéknövekedéséhez.

"A halak, a patakok, a vadak, az érintetlen természet együtt adja Erdő­vidék gazdagságát, értékét. Svájcban vannak ugyan gyönyörű vidékek, de azok már nem érintetlenek. Nem véletlen, hogy Károly herceg ebben a környezetben vásárolt birtokot. Amit a környezet szempontjából itt még meg lehet kapni, az máshol már rég eltűnt. Ez adja Erdővidék egyediségét is" – vélekedett Fleckhammer Ottó.

A vállalkozó energetikai ágazatban működő céget is vezet, így szakemberként is véleményt tudott mondani. A patakok energiatermelési ereje szinte a nullával egyenlő. Az utóbbi években igencsak csökkent a víz hozama, az elvileg szükséges másodpercenkénti egy köbméter helyett alig 0,2 köbméter. Ha ezt mind a nyomócsövekbe vezetik, gyakorlatilag kiszáradnak a patakok. Az érvényes törvénykezés szerint a folyóvizek 40 százalékát szabad elvezetni, az építkezés után a természetet az eredeti állapotába kell visszaállítani. Ahol ördögborda volt, ott továbbra is ördögbordának kell lennie – magyarázta.

"Nem szabad pénzért feladni azt az értéket, amit az érintetlen természet jelent az erdővidékiek számára. Bor­vizeinket is mások palackozzák, elviszik, a helyieknek semmi hasznuk nem marad. Ezen kellene elgondolkodniuk választott politikusainknak. Sajnálatos, hogy az egyház részes a vízi erőművek építésében, s nem a helyiek érdekeit tartja szem előtt. A víz zöld energiája nem pótolja a természeti veszteséget. A valóban természetbarát megoldás a fotovoltaikus áramfejlesztők használata" – vélekedett. Bokor Gábor

Megjegyzés

Eddig nem akartuk taglalni mit is védene a cikkíró a mostani cikkből viszont igencsak "kinyomódott" a szög a zsákból: védi az egyik cég érdekét egy másikat támadná. Ha figyelmesen olvassuk a cikket több dolog is kiderül: a haltenyésztő cég eddig harminc gátat épített "művízesést" idézve elő, azaz ő is "hozzányúlt a természetes életfeltételekhez" Igaz megemlítik az ördög borda (sasharaszt) mint őshonos növényt, de az nemcsak ott és nem csak úgy található, mint ahogy azt szeretnék (nemigen termeszthető). 

A másik, a haltenyésztő cég mesterségen telepített, azaz nem a "természetes halállomány növekedésre" alapozott... 

Ha az illető cégvezető  látta, hogy milyen építkezés folyik, akkor is előállhatott volna a jogosnak vélt követelésével a másik cégnél.

Az valóban igaz, hogy patakhozamnak csak a 40 % át szabad elvezetni, de itt csak annyiról van szó, hogy a vizeket bebújtatják a nyomócsőbe és nem elvezetik.  Az esővizek hiánya miatt az alsó patakmederben nincs mindig felszíni vízfolyás.

Az egy másik probléma, hogy a bukaresti tervezők nem tudatták a tulajdonossal és a kivitelezővel, hogy jobb megoldású a "kétbazinos" megoldás és nem kerül sokkal többe.  

A vízhozamos dolog nem, úgy állja meg a helyét, ahogy a cikkben említették. A másodpercenkénti 1 köbméteres vízhozam nem 24 órás üzemű, amiért eleve kár ere hivatkozni. 

Egy ilyen kis kapacitású erőműnek a teljesítményére a reggeli és a esti energetikai csúcskor van jelentősége, akkor van ára a nemzeti rendszerben! (Erdélyi Polgár)