Orbáni gondolatokkal kampányolnak a francia szocialisták?

http://kitekinto.hu/europa/2012/01/24/orbani_gondolatokkal_kampanyolnak_a_francia_szocialistak/

GÁT ÁKOS BENCE

2012. január 24., kedd

PÁRIZS - A francia szocialisták már javában készülnek a májusi elnökválasztásra. A baloldali jelölt, François Hollande beszédét több tízezren figyelték élőben, Párizs külvárosában. Helyszíni tudósításunkból kiderült, hogy a szónoklat a magyar olvasók számára is érdekességgel szolgálhat.

Amíg szombaton százezrek vonultak az utcára Magyarországon, hogy demonstrációjukkal a kormányt támogassák, vasárnap Franciaországban több tízezres tömeg gyűlt össze a szocialista elnökjelölt, François Hollande hívására. Az eseményre nagy hévvel érkeztek a baloldali szimpatizánsok, mégpedig a szó szoros értelmében, hiszen a gyűlést a külvárosban tartották, oda pedig autó híján csak hévvel lehet eljutni. A megállóban különjáratú autóbuszok várakoztak, hogy az érdeklődőket a találkozó végleges színhelyére szállítsák. A Kitekintő helyszíni tudósítójában felmerült a kérdés, hogy vajon miért nem belvárosi helyszínre esett a választás. A felvetésre a franciák elcsodálkoztak, majd a legnagyobb természetességgel azt válaszolták, hogy a központban nincs elég hely egy ekkora összejövetelre. Jóllehet Párizs nagyobb, mint Budapest, a turistákkal zsúfolt Tuileriák kertjét, vagy a szintén népszerű, a Diadalívig húzódó Champs Elysées-zét nem lephetik el csak úgy a szimpatizánsok. Az ősz elmúltával talán már az Eiffel torony előtt elterülő Mars mezőre is kikerült a „fűre lépni tilos” tábla. Bizony a franciák másképpen csinálják, s ők ezt így érzik természetesnek. A szocialista jelölt nem a francia „Kossuth téren” prédikált Orbán Viktor, vagy Gyurcsány Ferenc módjára, inkább amolyan „Lady Gagásan” egy óriási körarénában mondta el beszédét.

Az esemény fél kettőkor kezdődött a hivatalos menetrend szerint, ám a tömeg már jó előre a helyszínre sietett, hogy kedvencét az első sorból éltesse. Akik pedig később érkeztek, csalódva tapasztalták, hogy nekik már csak a szomszédos hangárban jutott hely. Hollande-ot csak óriás kivetítőkön nézhették, nem szívhattak vele egy levegőt, és a főcsarnokot uraló fergeteges hangulatból is kevesebb jutott nekik. Miközben az emberek gyülekeztek, egy fiatal, hölgy élénkítette a közönséget felsorolva a baloldal jelenlegi és múltbéli erényeit, majd egy, a Megasztárból, vagy éppen az X-faktorból ismert, rövid bemutatkozó kisfilmet láthattunk a leendő elnökről. Ezután megjött Hollande, és kezdetét vette a várva várt előadás.

E sorok írója - a kezdeti meglepettségből felocsúdva - ekkor nekilátott a több, mint másfél órás beszéd alapos elemzésének. Vajon ugyanaz az érvelés következik, mint amit a magyarországi baloldaltól is megszokhattunk? A szónoklat magyar fül számára több meglepetést is tartalmazott.

Először is, míg Magyarországon keveset hallani a baloldalt a nemzetről beszélni, Franciaországban az ország nagyságát, a nemzeti büszkeséget nem csak a jobboldal hirdeti. A szónoklat első perceiben legalább húszszor hangzott el a „Franciaország” szó. A baloldalnak a francia nemzet iránt érzett elkötelezettsége és csodálata már a legelején mindenki számára nyilvánvaló kellett, hogy legyen.

Eztán jöhetett csak a baloldali vívmányok széles lajstroma: a „laďcité”, azaz a szekularizáció, az állam és az egyház szétválasztása, amelyre - bár már alkotmányosan garantált - François Hollande még egyszer ráerősítene, az 1905-ös törvény alkotmányba iktatásával. Rákövetkezett a szintén forradalmár kulcsszó: az „égalité”, azaz az egyenlőség. A tehetséges szónok az egyenlőség ideáját és a köztársasági eszmét ötvözve választási programjának újabb pontjait vezette le: melegházasság, női egyenjogúság, sajtószabadság, a nyugdíjkorhatár csökkentése a hamar munkába állóknál, olyan oktatás és közgyógyellátás, amelyet a mostaninál sokkal több polgár vehet igénybe. Felidéződtek az 1944-es náci emlékek is, amelyekből egyenesen következik, hogy minden erővel küzdeni kell a szélsőjobboldal ellen. Ezen kívül igazságosabb adórendszert, s az országban élő külföldiek jogainak kiterjesztését követelte, beleértve a helyi választójog megadását is.

Végül volt a beszédben egy rendkívüli blokk, amely a magyar szemlélődőben azt az érzetet kelthette, hogy a francia szocialista párt több ponton egyetérthet a Fidesz-KDNP frakcióval. „Az én igazi ellenfelemnek nincs neve, nincs arca, nincs pártja. Az én ellenfelem a pénzügyi világ” – ennek hallatán még a higgadtabb résztvevők is felszisszenhettek. „A válság idején a bankokat az államok mentették meg, s most ezek a bankok megeszik a kezet, amely etette őket” – fogalmazott Hollande. Az államnak szerinte erőteljesebben bele kellene szólnia a pénzügyi világ játékszabályaiba, állampolgárainak védelmében. Ezen kívül kiemelte, az „AAA” besorolását nemrégiben elvesztő Franciaország a spekuláció és az illegitim hitelminősítők áldozata, ezért mielőbb létre kell hozni egy európai hitelminősítő központot. 

A változást hirdető szocialista François Hollande, csakúgy, mint a hónapokon keresztül demonstráló spanyolok, vagy a legutóbb Washingtonban tüntető amerikaiak, a nagytőke és a fékevesztett, szabályozatlan piaci globalizáció ellen emelte fel hangját. Egyelőre kérdéses, hogy vajon képes lesz-e a májusi választásokon győzelmet aratni a jelenlegi elnök, Nicolas Sarkozyvel szemben, s ha igen, lesz-e bátorsága és ereje betartani az ígéreteit. 

Vállalkozástámogató intézkedéseket sürget erre az évre a KKV Tanácsa

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/69227

2012. január 31.

Romániának idén vállalkozásokat támogató intézkedésekre van szüksége, ezek a gazdasági növekedés motorjai, főként, hogy az elmúlt években a kormány intézkedései elsősorban a makrogazdasági stabilitás megőrzését célozták, véli a Kis- és Közepes Vállalkozások Tanácsa.

„Eddig az IMF és más intézmények támogatásával Románia egyik nagyon jelentős problémáját oldották meg, biztosították a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, akkor is, ha ezt csak a fizetések csökkentése árán sikerült megvalósítani. Nincs más megoldás. Az IMF felé megfogalmazott üzenetnek most a befektetések támogatásának kell lennie, de anélkül, hogy ez befolyásolja a makrogazdasági egyensúlyt”, nyilatkozta a Romániai Kis és Közepes Magánvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke, Ovidiu Nicolescu.

Elmondta, hogy a GDP évi két százalékos növekedése nem elegendő, hogy Románia behozza lemaradását más EU-s államokhoz képest. Véleménye szerint Romániának kétszeres vagy háromszoros gazdasági növekedésre lenne szüksége, más államokhoz viszonyítva, hogy behozza lemaradását.

A kis- és közepes vállalkozások befektetéseinek ösztönzésére vonatkozóan a tanács egy sor javaslatot küldött el a Pénzügyminisztériumnak és a Gazdasági Minisztériumnak, ezeket körülbelül 300 kis és közepes vállalkozás megkérdezése után állította össze.

Kérik egy új, kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó törvény kidolgozását, amely biztosítja, hogy a GDP 0,4 százalékáról 1 százalékára emelkedjék az állami költségvetésből kiutalt, a fejlesztési programok finanszírozására, új vállalkozások létrehozatalára szánt támogatás a 2012–2020 időszakra.

Emellett javasolják, hogy 2012–2014 között fordítsanak 300 millió eurót a start-up program anyagi támogatására. „Az első évben elkülönített 5 millió eurós költségvetéssel (2011. február–december) a program 5000 új cég létrehozatalához és 9000 munkahely teremtéséhez járult hozzá. Ha növelik a költségvetést, a program legalább 300 000 új munkahely létrehozatalát biztosítaná és a GDP 4,26 százalékos növekedését a 2012–2016 időszakban” – magyarázta a kis- és közepes vállalkozások képviselője.

Nicolescu szerint a befektetési program fellendítése elérhető az állami segítségre vonatkozó törvényes keret javításával, az odaítélési kritériumok módosításával, hogy hozzáférhetőbb legyen a kis- és közepes vállalkozások számára.

A vállalkozók egy sor pénzügyi intézkedést is javasolnak, ezek közül a legfontosabb szerint mentesülnének a profitadó alól a jövedelem visszafordítása esetén, ez alól csak a luxus gépkocsik képeznének kivételt.

„Nagyon elkeserítő, hogy senki, az IMF sem tudta bebizonyítani, hogy nem megvalósítható ez az intézkedés, amely a befektetések fellendüléséhez vezetne” – mondotta Nicolescu.

A vállalkozók kérik a társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentését és azt is, az élelmiszerek áfáját csökkentsék 15 százalékra. A kis- és közepes vállalkozók támogatják a banki letétek adójának eltörlését, ez a gyakorlatban nem más mint az infláció megadózása.

Magyar petíció Obamának Clinton levele miatt - Íme, a teljes szöveg

Forrás: MTI | 2012. január 31.

"Aggaszt bennünket, hogy az ellenzék támogatása révén a (Clinton-)levél beavatkozik a magyar belpolitikába" - hangzik az amerikai elnökhöz intézett petíció.

"A több mint egymilliós, politikailag függetlenül szavazó amerikai magyar közösség" tagjaként petícióban fejezte ki aggodalmát Barack Obama elnöknek több mint száz amerikai magyar azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Hillary Clinton külügyminiszter intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

A beadványt megfogalmazó Lipták Béla professzor, az interneten több mint 1200 bejelentkezett követővel rendelkező Hungarian Lobby (Magyar Érdekszövetség) csoport vezetője az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a petíciót kedden reggel a Federal Express-szel fogja feladni a Fehér Házba.

Az alábbiakban közreadjuk az Amerikai Egyesült Államokban működő Hungarian Lobbi (Magyar Érdekszövetség) petícióját, amelyet Barack Obama amerikai elnökhöz juttattak el:

Magyar-amerikai petíció Barack Obama elnöknek

A több mint egy milliós magyar-amerikai közösség tagjai vagyunk, politikailag független szavazók, akik aggódunk Hillary Clinton külügyminiszter Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek küldött levele miatt. Aggódunk, mert a levél az ellenzék támogatásával beavatkozik Magyarország belpolitikájába. Tisztában vagyunk vele, hogy a külügyminiszter leveleit munkatársai készítik, akik közül néhányan valószínűleg a magyar ellenzék támogatói, de mivel aláírása szerepel a dokumentumon, a média a hivatalos amerikai álláspontként tekint rá.

Az IMF és az EU neokolonialista nyomást gyakorol Magyarországra, és Görögországtól eltérően nemcsak gazdasága rendezésének szükségessége miatt oktatja ki, hanem kultúrharcot is folytat ellene. Az EU és a nyugati média szemében Magyarország bűne” nemcsak (annak) alkalmatlan gazdasági stratégiája, hanem az is, hogy olyan kulturális és politikai értékeket támogat, amelyek szembe mennek azzal, amit Brüsszel politikailag korrektnek ítél.

Mint ismeretes, a jelenlegi magyar kormány földcsuszamlásszerű győzelemmel került hivatalba, és a gazdaság állapota ellenére még mindig élvezi a szavazók abszolút többségének támogatását. Ez január 21-én is bebizonyosodott, amikor jóval több mint 100 ezer kormánypárti állampolgár tüntetett és fejezte ki nemtetszését a magyar ügyekbe való külföldi beavatkozással kapcsolatban. Ők úgy érzik, hogy kormány által végrehajtott módosítások az intézményi infrastruktúrában, illetve a tisztségviselők kinevezésében a saját döntésük volt, amely azért vált szükségessé, mert az előző kabinet korrupt és hozzá nem értő volt, és az 1989 előtti politikai elitet szolgálta ki.

Bár a Clinton asszony leveléből áradó éles bírálat egyes részei némileg érvényesek, nem erről van szó! A lényeg, hogy a levelet meg sem kellett volna írni! Mivel:

A magyaroknak joga van eldönteni, hogyan akarják felépíteni intézményeiket (Nagy-Britanniában például egyáltalán nincs legfelsőbb bíróság, vagy a vallást tekintve Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság ugyanúgy hangsúlyozza keresztény örökségét).

Azért is tiltakozunk, mert a levélben fellelhető információk a magyar ellenzék támogatóitól származtak, és a szabadon megválasztott kormány megdöntését célozták.

Mivel Kína, Oroszország vagy Szaúd-Arábia lehet, hogy megérdemel egy ilyen levelet, de Magyarország nem.

Mivel Clinton asszony levele világszintű médiahadjáratot váltott ki Magyarország ellen. Ez a médiahadjárat sértette Magyarország nevét, jó hírét, és közvetve kifogási lehetőséget teremtett az IMF-nek és az EKB-nek, hogy ellenálljon a kölcsöngaranciák kibocsátásának Magyarország számára. Azért használjuk a kifogás szót, mert úgy gondoljuk, hogy a példa nélkül álló nyomás valódi oka az, hogy Magyarország bevezette a bankadót és korlátozta a banki tisztségviselők fizetését.

Elnök úr, ebben az egész hadjáratban ez a legfőbb aggodalmunk. Nem nyugtalankodunk az EU bírósági eljárása miatt! Azokat a jogi ügyeket rutinszerűen fogják megoldani: mintegy 2 ezer hasonló eset van folyamatban az EU előtt, és tavaly csak Magyarország esetében 14, míg Spanyolország esetében 60 ügyben született döntés. Tehát az új eseteket is gyorsan meg lehet oldani.

Arra kérjük Önt, Elnök úr, segítsen nekünk, hogy mi, magyar-amerikaiak büszkék lehessünk az örökségünkre; próbálja megvédeni Magyarországot a globalizált pénzvilág fojtogató kizsákmányolásától; szólaljon fel elnyomott kisebbségeink – Európa egyik legnagyobbja - kollektív emberi jogaiért; és mikor megkapja kongresszusi küldöttségünk jelentését, amely februárban Magyarországra látogat, kérjük, fordítson a jelenlegi félrevezetett magyarellenes politikán, és állítsa helyre történelmi barátságunkat azzal a nemzettel, amely 1956-ban lakosságának 2 százalékát veszítette el a brutális Szovjet Birodalmon halálos sebet ütő harcban, abban a harcban, amelyben a szabadság és függetlenség amerikai eszméiért küzdöttek.

Tisztelt Elnök úr, előre is köszönjük Magyarországnak nyújtott segítségét, amelyet mi, a politikailag független magyar-amerikaiak azzal viszonozhatunk, hogy Önre szavazunk novemberben.

Üdvözlettel, Lipták Béla

Etnikai térformáló tendenciák – Kisebbségi építészet – VIDEÓ

http://erdely.ma/mozaik.php?id=109636
2012.01.31

A Pro Minoritate negyedéves kisebbségpolitikai szemle, amely a határon túli magyarok politikai és kulturális életével, a szomszédos országok, népek történelmével és aktuális politikai törekvéseivel foglalkozik. 

A folyóirat legfrissebb száma kapcsán Péter László szociológus elemzi az erdélyi városokban tapasztalható etnikai térfoglaló tendenciákat. 

RTV kolozsvári magyar adás

Nézze meg a bejátszást, amely az Erdélyi Figyelő kuturális kiadásában volt látható. Műsorvezető: Feketelaki Tibor. 

Megjegyzés

Ha figyelmesebbek vagyunk láthatjuk, hogy egy szimpla folyóirat cikk alapján is lehet hírt felmutatni, de a megszólaltatott úrnak a "futtatását" sőt véleményének  az "elfogadtatását" is el lehet sütni a magyar nézőkkel, de miről is van szó? Irt valaki egy szociológiai cikket..Ok!

Viszont, amit elmond nagyon is igazolni látszik a Kincses város történelmi főterének az "elcsúfítását", hiszen modernizálásnak volt "beadva" a köztudatnak... 

Egy az UNESCO listán szereplő, de magyar sajátosságokat tartalmazó Főtér, zavarta a moldvai származású városgazda agyát, aki kihasználva a szövetségi tanácsosok lagymatagságát és az alpolgármester hozzá nem értését, tovább vitte a funari elképzelést és hogy bizonyítsa a római maradványként nyilvántartott középkori épületromokra tetőt húzatott, de ... 

De az el nem mondott cél végül is a városgazda barátjának kedvező volt, hiszen a főtér parkosított részét - ahova a jégpályát építette - minden évben eredeti formára kellett hozza, magyarul ez az "művelet" jó sok pénzébe került...

Ezért elhatározták, hogy modernizálás végett a kincses város főterét kikövezik, akkor már lehet rá "építeni" a jégpályát és az eltakarítás is "kevesebbe" kerül, mert elvégzik a közterületen dolgozó szemetesek. Az idén már korcsolyázópálya dupla nagyságúra nőtt - arra is is tellett...

Ezt az állítást igazolja, hogy az egész tér kelet felé lejt és oda folyik el a vízfölösleg, ami a jégpálya üzemeltetése alatt keletkezik és az "eltakarítást" elvégzi a Nap, mikor is elolvasztja a havat, jeget. Tessék megfigyelni milyen komótosan bontják el a jégpálya alatti faálványt. Éppen akkora vannak készen, amire elolvadnak a fölösleges jég-hó kupacok.

Hogy a "lagymatagságra" is adjunk adatokat, a városgazda a városi tanáccsal megszavaztatott - még a munkálatok megkezdése előtt - egy nagyobb összeget de nem volt pontosítva mire is kellene, CSAK szavazás volt... Aztán jelent meg - első alkalommal - a jégpálya egy történelmi és egy UNERSCO listán szereplő Főtérkomplexum közepén... Vajon nem arra adta szavazatát a városi tanács, hogy a magánkézbe levő jégpálya megépüljön. De, hogy újabb adatot közöljünk a főtér északi részén levő nagyfeszültségű (6KV/400V) földalatti transzformátor állomásból "kinőtt" egy sor fémvázás szekrénysor, amely mindamellett, hogy csúfítja a főteret, nem biztonságos, hiszen akármikor akárkinek hozzáférhető.

Régen a város építészei eltudták rejteni a transzformátorállomást, hogy ne csúfítsa a történelmi teret a mostaniak azzal vannak "elfoglalva", hogy büntetik, azokat a központi lakástulajdonosokat, akik nem festik le legalább évente az épületek frontjait, mintha abból nem a város részesül, hiszen a városba látogató turisták sok pénzt  hagynak itt.

Ja, még egy dolog, hogy mennyire nem érti és főleg nem érzi a magyar alpolgármester a dolgokat, abból is látható, hogy annak ellenére, hogy európai városnak mondják a Kincses-t a főtér mellett "rendbe tett" főbb utcákon még mindig ott csüngenek a kábel és a telefon hálózatok, holott ezeket a földalatti csőrendszerbe már több éve le kellett volna vinni.

Igy történhet meg, hogy sok középkori épület homlokzata megrongálódott és továbbra is rongálódik, pld, a B-dul Eroilor 12 szám alatt levő épület amelynek földszinti része még 1560-ban az emeleti része pedig 1746-ban volt megépítve, de az idő foga mellett a sok felaggatott huzal és drót miatt már csúffá lett.

A polgármesteri hivatalban dolgozók, a Pop Virgil úr is több alkalommal kirohant a "termopan" ablakok miatt de továbbra sem zavarja az a drótgyűjtemény ami az épületet épp úgy csúfítja mint az ablakok.

A lakók szerint az ablakok cseréjére azért volt szükség, mer a nagy "modernizálási" hóbort( értsd a szurok felületű út kőlapokkal való felcserélése) következtében megnőtt a zaj és a rezgés a házakban! Az "átépítés után a nagy forgalom miatt a kőlapokon végigrohanó autók zaja jóval a megengedett határok feletti(éjszaka elérheti a 89-93 dB is! Holott éjszaka a megengedett érték 35 dB). 

Mégis a polgármesteri hivatalban dolgozókat az érdekli, hogy a lakók nem tartották be a 191-es helyi tanács határozatát és megbüntették azokat, akik lényegében elszenvedik a zaj- és rezgésártalmat! 

A dolgok pikantériájához tartozik hogy a büntetés óta eltelt immár 3 év de a "Hivatal" nem akarta betartani a vállalt kötelezettségét, amiért a város központjában lakókkal aláírattak egy fajta kötelezvényt, hogy majd részletre kifizetik a javítási-rendbetételi költségeket?! 

Ezeket tudva kérdhető, hogy ebben az évben a kolozsváriak "újra" megválasztják majd, ezt a "garniturát" ? (Erdélyi Polgár)

Megtudhatod, ki törölt a Facebookjáról

http://manna.ro/kutyu/megtudhatod-ki-torolt-a-facebookjarol-2012-01-31.html

2012.01.31

Szeretnéd tudni, ha valaki törölt az ismerősök listájáról a Facebookon? A közösségi oldal mindig figyelt arra, hogy a felhasználók ne deríthessék ki ezt egyszerűen. Automatikusan legalábbis nincs erre lehetőség, legfeljebb figyelni lehet a listát, eltűnt-e valaki.

Van azonban egy egyszerűen telepíthető, ingyenes alkalmazás, amely az összes népszerű böngészővel működik. Lehet használni Internet Explorerrel, Google Chrome-mal, Firefoxszal, Operával és Safarival is. Nemcsak azt jelzi, ha a felhasználót törölte az ismerőse, hanem azt is, ha valaki deaktiválta a profilját, és segít nyomon követni a várakozó kéréseket, függő kapcsolatokat is.

Az Unfriend Findert Google Chrome használóknak csak telepíteniük kell, Firefox-szal pedig úgy lehet használni, ha előtte a Greasemonkey-t is installálják.

A telepítést követően két új funkcióval bővül a Facebook-oldal. A jobb felső sarokban megjelenik az Unfriends gomb, illetve a kedvencek alatt az Unfriends opció, mely részletesebb: itt a várakozó kérések mellett a beállítások és üzenetek is megtalálhatóak. hvg.hu

Lépéshátrányban a román jelöltekkel szemben?

http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/lepeshatranyban-a-roman-jeloltekkel-szemben
GÁSPÁR BOTOND2012. január 31.

A Néppárt írott koalíciót, az MPP előválasztást akar, az RMDSZ városi szervezete mindkettőt ellenzi

Még mindig nem egyezett meg az összes érintett abban, hogy Marosvásárhelyen egyetlen közös magyar polgármesterjelölt legyen, holott egyre kevesebb az idő a helyhatósági választásokig. Ötletek vannak, előrelépés nincs. Ehhez képest a jelenlegi PDL-s polgármester, a PDL országos alelnöke, Dorin Florea, valamint az ellenzéki USL színeiben induló Cornel Brişcaru egyre erőteljesebben kampányol.

Dr. Vass Leventét (középen) Kelemen Atilla (RMDSZ – balra) és Jakab István (EMNT – jobbra) támogatja

Már több mint egy éve kezdődtek a tárgyalások az EMNT hívására a magyar politikai alakulatok, egyházak és civil szféra között annak érdekében, hogy egyetlen közös, magyar polgármesterjelöltet állítsanak Marosvásárhelyen, és immár több mint hat hónapja ismert, hogy dr. Vass Leventét támogatja az EMNT (ezt a szerepet az azóta megalakult Erdélyi Magyar Néppárt vette át) és az RMDSZ – ezt hivatalosan tavaly decemberben jelentették be. 

Egyetlen fordulóban dönt a lakosság

Ennek ellenére nincs előrelépés az ügyben, holott néhány napja az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a helyhatósági és parlamenti választások összevonása ellentmond az alaptörvénynek, ezért valószínű, hogy a helyi választásokra korábban kerül sor – méghozzá egyetlen fordulóban, ami azt jelenti, hogy aki „első nekifutásra” több voksot szerez, az lesz a városvezető.

Írásbeli szerződést

Az EMNT országos elnöke, Tőkés László a hétvégén Kolozsváron sürgette az írásbeli megállapodást. „Partnerséget és koalíciós szerződést kérünk. Az elkövetkező héten (január 30. – február 5. között – szerk. megj.) meg kell kötni a marosvásárhelyi koalíciós szerződést, nem lehet azt már tovább halogatni" – hangsúlyozta, szerinte ugyanis a marosvásárhelyi magyar összefogás példáértékű lehet más településekre, önkormányzatokra nézve is.

Dr. Vass Levente nem (csak) az RMDSZ polgármesterjelöltje

Ezt erősítette meg az EMNP marosvásárhelyi elnökségének közleménye is, amelyben „sajnálattal vették tudomásul, hogy dr. Benedek István miközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölés ügyében sok a diverziókeltés, addig pontatlan és elfogult megfogalmazással ő maga is diverziót kelt, amikor mondandójában Vass Leventét kizárólag az RMDSZ jelöltjének állítja be”. A Néppárt hangsúlyozza: dr. Vass Levente az EMNP és az RMDSZ közös jelöltje, erről elvi egyezség született, most pedig írásban rögzített koalíciót akarnak. Az MPP Maros megyei elnöke, László György legutóbbi sajtótájékoztatóján viszont leszögezte: az MPP nagy valószínűséggel saját jelöltet állít, mivel dr. Vass Leventét nem támogatják.

Benedek kontra „mindenki”

Annak ellenére, hogy februárt írunk és a választások valószínűleg júniusban lesznek, többen magyar előválasztást szeretnének. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, dr. Benedek István ezt „teljesen kizártnak tartja”, és reméli, meggyőz „mindenkit”. Ráadásul szerinte nincs szükség írott megállapodásra (koalícióra) sem az EMNP-vel. Ezzel szemben testvére, dr. Benedek Imre nyilvános közleményben azt állítja: „jelen helyzetben az előválasztás a marosvásárhelyi magyarság legsürgetőbb és legaktuálisabb problémája”. 

Kincses: megegyezett a PDL-vel az RMDSZ?

Az RMDSZ korábbi Maros megyei elnöke, Kincses Előd ügyvéd is előválasztásra kéri a feleket, szerinte csak így lehet leváltani a nagyobbik kormánypárt, a PDL országos alelnökét, Dorin Floreát. „A legesélyesebb jelölt kiválasztása érdekében felkérem a három szóba jövő polgármesterjelöltet, Smaranda Enachét, dr. Vass Leventét és dr. Benedek Imrét, vállalják fel az előválasztáson való megmérettetést azzal, hogy kötelezik magukat arra, hogy az előválasztás eredményét tiszteletben tartják és a két vesztes visszalép a polgármester jelöltségtől. (…) Ha az RMDSZ ismét elutasítja az általa is sokszor alkalmazott előválasztás kiírását, akkor megerősíti azt a román sajtóban közölt véleményt, miszerint létezik egy PDL-RMDSZ paktum, amelynek értelmében Dorin Florea marad Marosvásárhely polgármestere és Lokodi Edit pedig a Maros Megyei Tanács elnöke” – áll a felkérésben. Kincses szerint az előválasztást az RMDSZ, az EMNP és az MPP közösen kellene megszervezze.

A BBTE-re emigrálnak a magyar diákok?

http://manna.ro/kozter/a-bbte-re-emigralnak-a-magyar-diakok-2012-01-31.html

2012.01.31 O. M.

„A beiratkozástól a diplomaosztásig, a gólyabáltól a ballagásig minden magyarul történik a legtöbb szakon, így egy magyarországinak nem nehéz a beilleszkedés."

Fotó: Bíró István

Csökkentik a magyarországi felsőoktatási intézményekben az államilag támogatott képzések, helyek számát: drasztikusan megnyirbálják a keretszámokat. Romániában ennek ellenkezője zajlik: az oktatási minisztérium harmadik éve nem növeli az állami egyetemeken a beiskolázási helyek számát az alapképzésen, de tavaly a mesteri helyek számát megduplázta, és finanszírozta is. Sőt az oktatási tárca ígérete szerint ez utóbbiak számát tovább növelik.

A szövetségiek oktatásért felelős főtitkár-helyettese, Magyari Tivadar, aki nyárig a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyetteseként dolgozott, elmondta, a beiskolázási helyek számát az alapképzésen a demográfiai visszaesés miatt nincs értelme tovább pumpálni, hiszen vannak olyan szakok, ahol az államilag támogatott helyek sem telnek be.

Ha a magyarországi tanügyi reform arra ösztönözné az ottani fiatalokat, hogy például a kolozsvári BBTE-n tanuljanak tovább, az egyetem készen áll, tette hozzá a volt rektorhelyettes. Invázióra azért nem számít, hiszen az ottani lehetőségeket valójában nem számolják fel, de figyelembe véve például, hogy a budapesti színészképzés különböző szüneteltetési időszakaszaiban megnőtt a kolozsvári és a marosvásárhelyi képzést választó magyarországiak száma, növekedésre mindenképp lehet számítani.

A BBTE az elmúlt években több lehetőséget is megnyitott a magyarországiak számára: jelenleg 72 szakon és 28 mesterszakon lehet magyarul tanulni, és most már angol nyelvvizsgát sem kell tenniük, mint a külföldi diákoknak.

Olcsón, honosítás nélkül Romániában

„A legtöbb szakon, ha nem is mindegyiken, teljesen magyarul folyik a képzés. Úgy végzik el a fiatalok a kolozsvári tanulmányaikat, hogy meg se kell szólalniuk románul. A székelyföldiekkel kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy itt románul nem fognak megtanulni, hacsak nem barátkoznak románokkal. A beiratkozástól a diplomaosztásig, a gólyabáltól a ballagásig minden magyarul történik a legtöbb szakon, így egy magyarországinak nem nehéz a beilleszkedés”, mondta Magyari.

Jelenleg csak tandíjas helyeken tanulhatnak külföldi diákok az egyetemen. A tandíj évi két-háromezer, ritkábban négyezer lej, azaz legtöbb esetben nem éri el az évi ezer eurót. Ez jóval kisebb, mint egy budapesti, szegedi vagy akár debreceni tandíj. A felvételi kritériumai ugyanazok, mint a hazaiak számára: legtöbb helyen érettségijegy alapján veszik fel a diákokat. Könnyítés az is, hogy a magyar diplomát nem kell honosítani, a felvételiző magyarországi eredményeit egyszerűen átszámítják a román osztályozási rendszerre.

Jelenleg körülbelül 180-200 magyarországi diák tanul a kolozsvári BBTE-n, a színihallgatokon kívül vannak biológiát, humán- és közgazdaság tudományokat hallgatók is. Magyari Tivadar elmondta, az is elképzelhető, hogy államilag támogatott helyeket kapjanak a külföldi, vagyis a magyarországi diákok is. Ehhez a tanügyminiszter rábólintása szükséges csak, hiszen a jelenleg érvényes jogszabály nem tér ki kifejezetten az ingyenes helyekre.

„Tegnap a minisztertől nagyon pontos eligazítást kértem arról, hogyan értelmezzük a jogszabályt. Eddig nem adtunk tandíjmentes helyet külföldieknek, mert jogászaink között voltak olyanok, akik úgy értelmezték, hogy az csak román állampolgároknak jár. Tulajdonképpen engedélyt kértünk rá, hogy adjunk ilyen helyeket. Vita alakult ki ezzel kapcsolatban, az egyetemeken sincs egyetértés, hogy is legyen ez.

Az én javaslatom az volt, és úgy tűnik, ez tetszik a miniszter úrnak, hogy adhassunk államilag támogatott helyeket külföldi diákoknak ott, ahol nem tudjuk betölteni a helyeket, vagyis nem tudjuk lehívni azt a pénzt, ami járna a helyek után egyes szakokon. Miért ne hívnánk le ezt külföldi diákokkal? Főleg ha ezek a külföldi diákok itt jól érzik magukat, esetleg elviszik ennek hírét, és később tandíjfizetők is jönnek”, magyarázta az egyetemi tanár.

Egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek tehát a magyarországi diákok számára Kolozsváron is, a kérdés, hogy az itteni oktatás mennyire lehet vonzó egy anyaországi fiatalnak. A minőségi javulást talán elősegíti, hogy végre Romániában is korlátozták a fizetéses helyek számát.

„Tavalyelőtt annyi tandíjat fizető diákot vehettünk fel, amennyit le tudtunk ültetni, és lehetőleg még afelett is. Mint a felvételiért felelős személy, idős, tekintélyes kollégákkal kellett megharcolnom azért, hogy ne vegyünk fel többet, mert ez lassan az állami felsőoktatás elspiruharetezéséhez vezet”, mondta Magyari Tivadar.

Megjegyzés

Nem mindenben igaz amit a szövetségi színekben "deklarál" a a rektorhelyettesként működött Magyari úr,mert már az idén is elhangzott és elég sok karon, hogy a román tanárok is taníthatnak magyar hallgatókat és pedig 30 %-ig!!! Sőt van olyan aki megköveteli az órákat, mert esetleg nem jönne ki az óraszáma...

Igy akarnák "pótolni" a hiányzó tanügyi kádereket! Mert sajnos nagyon sok tantárgyra nincs magyar ajkú tanár... Nincs mert nem nagyon alkalmaztak vagy léptettek elő előadónak!

A laborgyakorlatoknál pedig alig van magyar ajkú kisegítő tanszemélyzet vagy ha van is azok már nyugdíjhatár körüliek!

Jegyzetek pedig igencsak hiányoznak, ha nem tudnák a magyarországi ismerős előadóktól beszerezni akkor nem is lenne. 

A könyvtárakban siralmas a helyzet, mert már nem nagyon "működik" a könyvek - jegyzetek csereakciója!

Az ISDN-én nem mindenkinek "adatik" meg a belépési lehetőség!

Szakoktatásban pedig szinte alig lehet partnerre találni, hiszen az anyaországban is leépült ez a fajta képzés. (Erdélyi Polgár)

Száznál is több ország támogatja egy környezetvédelmi világszervezet létrehozását

http://www.barikad.hu/sz%C3%A1zn%C3%A1l_t%C3%B6bb_orsz%C3%A1g_t%C3%A1mogatja_egy_k%C3%B6rnyezetv%C3%A9delmi_vil%C3%A1gszervezet_l%C3%A9trehoz%C3%A1s%C3%A1t-20120131

2012, január 31 

Száznál is több ország támogatja Párizs kezdeményezését egy környezetvédelmi világszervezet létrehozására - közölte kedden a francia környezetvédelmi miniszter.

Nathalie Kosciusko-Morizet erről egy nemzetközi konferencián beszélt a francia fővárosban, ahol azért gyűlt össze négyszáz szakember, hogy javaslatokat tegyen a júniusi Rio+20 világtanácskozás témáira. Az elnevezés arra utal, hogy júniusban lesz a húszadik évfordulója a Rio de Janeiro-i első környezetvédelmi csúcsértekezletnek.

Az új szervezet az ENSZ környezetvédelmi programjának a helyébe lépne, amelyet sokan kis hatékonyságúnak, és szétaprózottnak tartanak. Előnyös lenne abból a szempontból is, hogy nemcsak országok, hanem az ügyben érdekelt lényeges szereplők is fontos szerepet kapnának benne, például az ipari csoportok. Feladata egyebek között a környezetvédelmi szabványok kidolgozása és érvényre juttatása lenne. Részt vehetne a világgazdaság egészének újragondolásában azzal a céllal, hogy a "zöld" kérdések és társadalmi problémák megoldását beépíthessék a haszonra való törekvésbe - érvelt a miniszter.

"Olyan fajta környezeti világkormányzásra gondolunk, amely a jelenleginél befogadóbb, amelyben minden félnek jut hely, és nem csak a kormányok hallathatják a szavukat. A válságból kiemelkedő új kapitalizmusnak környezetvédő jellegűnek kell lennie, egyébként nem lesz új" - fogalmazott.

A francia környezetvédelmi minisztérium háttéranyaga szerint a francia kezdeményezést több mint 30 európai, az összes afrikai, sok ázsiai és latin-amerikai ország támogatja, de az Egyesült Államokat és Kínát még meg kell győzni a szükségességéről. MTI - barikad.hu

Kanadai érdeklődés a varsói FSO személyautógyár iránt

http://www.barikad.hu/kanadai_%C3%A9rdekl%C5%91d%C3%A9s_vars%C3%B3i_fso_szem%C3%A9lyaut%C3%B3gy%C3%A1r_ir%C3%A1nt-20120131

2012, január 31 - 14:55

A kanadai autóalkatrész-gyártó Magna International érdeklődik a varsói FSO Zeran személygépkocsi-gyár vagyona iránt, nem hivatalos értesülések szerint a Nissan egyik modelljét gyártanák a lengyel fővárosban - derül ki a Puls Biznesu lengyel gazdasági napilap keddi számából.

A lap nem hivatalos értesülései szerint a világszerte 286 gyárat fenntartó Magna a lengyel kormányt is felkereste. Miniszteri szinten nem erősítették meg az információt.

Az FSO elnöke elismerte, hogy a cég vezetősége és az UkrAvto, a gyár jelenlegi tulajdonosa egy potenciális befektetővel folytat tárgyalásokat, de további részleteket nem közölt. A 60 éves varsói gyár 2011. február végéig működött, amikor leállították a Chevrolet Aveo típus gyártását. Körülbelül 1700 alkalmazottat bocsátottak el. Jelenleg csupán 80 személyt alkalmaznak, de a gyár leányvállalatai működnek, és a berendezések is bármikor üzembe helyezhetők. MTI - barikad.hu

Nem meglepő - A Jobbik uralja a Facebook-ot - Közel 40 000 rajongónál jár a Jobbik Facebbok-oldala

http://www.barikad.hu/jobbik_uralja_facebookot-20120131
2012, január 31

A Jobbiknak több rajongója van a Facebookon, mint a Fidesznek és az MSZP-nek együttvéve. A szimpatizánsok többsége fiatal, magasan képzett, nemzete iránt elkötelezett – derül ki az index.hu által hétfőn nyilvánosságra hozott elemzésből.

A kutatást a brit Demos és a magyar Political Capital végezte, a felmérés alapját a párt Facebook-szimpatizánsai által kitöltött kérdőívek adták. A Tárki egy korábbi felmérése szerint a Jobbik támogatóinak háromnegyede rendszeres internethasználó.

Fiatalok

Portálunk már korábban beszámolt arról a Tárki-kutatásról, mely szerint a Jobbik a legfiatalabb párt Magyarországon, szimpatizánsainak 40 százaléka 35 éven aluli. Az internethasználók körében végzett felmérés ezt a képet tovább árnyalja: a párt Facebook rajongóinak 30 százaléka még a 21. életévét sem töltötte be, ha pedig az összes szimpatizáns számát nézzük, akkor megállapítható, hogy közel kétharmaduk (64 százalék) 30 éven aluli. (Itt persze figyelembe kell venni a generációs sajátosságokat is, a Facebookon jóval több a fiatal, illetve középkorú felhasználó, mint az idős.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom hivatalos Facebook oldalát 2012. január 31-én 39 139 ember kedvelte, a Fideszét 27 455, az MSZP-ét 10 151, az LMP-ét 15 150.

Képzettek

A Demos vizsgálata arra a korábbi kutatási erdményre is ráerősített, miszerint – a bal-, illetve jobbliberális média állításaival szemben – a Jobbik híveinek többsége nem iskolázatlan, deklasszált elem. A valóságban ennek pont az ellenkezője igaz: a parlamenti pártok közül a Jobbik rendelkezik az egyik legképzettebb szimpatizánsi körrel, e téren csak a fővárosi balliberális értelmiségi körökben népszerű rétegpárt, az LMP mutatói jobbak. A nemzeti radikális párt szavazóinak 15 százaléka felsőfokú végzettségű, a Facebook-csoport rajongói körében ez az arány 28 százalék.

Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy 20-21 év alatt nem is lehet diplomát szerezni (és mint láttuk, e korcsoportban van a pártnak a legtöbb Facebook-követője), akkor kijelenthető, hogy a parlamenti pártok közül Vona Gáboréknak vannak a legnagyobb tartalékaik a fiatal értelmiségiek körében.

A felmérés arra is rámutat, hogy miközben országos szinten a 30 éven aluliak egynegyede munkanélküli, a jobbikosoknál ugyanez az arány 10 százalék. Azok az újságírók tehát, akik a jövőben a Jobbikot „vesztesekből álló”, „szélsőséges nézetek iránt fogékony”, „proletár pártnak” minősítik, saját szakmai imidzsüket veszélyeztetik.

Összetartóak

A felmérés arra a korábban sokat hangoztatott kijelentésre is rácáfol, miszerint a jobbikosok kevésbé bíznak másokban. A kérdőívek feldolgozása során kiderült, hogy a Jobbik pártolói az átlagosnál jobban bíznak embertársaikban. (A teljes népesség 21 százaléka gondolja úgy, hogy az emberekben meg lehet bízni, míg a nemzeti radikálisok 26 százaléka, közülük a 30 éven felüliek 33 százaléka.)

Bár a jobbikosok elsöpró többsége szerint az országban rossz irányba haladnak a dolgok, ennél a teljes lakosság sem derűlátóbb. Az előbbiek 11, az utóbbiak 19 százaléka bízik Magyarország sorsának jobbra fordulásában.

Érdekes adat, hogy nyugat-európai összehasonlításban a jobbikosok sokkal kevésbé bíznak a parlamentáris demokrácia hatákonyságában. Míg a nyugat-európai nemzeti pártok szimpatizánsai 35 százalékban értettek teljesen egyet azzal a kijlentéssel, hogy „a politika hatásos módja problémáik megoldásának”, a hazai radikálisok csupán 4 százaléka vélekedik így.

Amint azt az alábbi ábra is mutatja, a Jobbik szimpatizánsai az átlagosnál jóval kevésbé bíznak a kormányban, az igazságszolgáltatásban, a rendőrségben, a sajtóban és az Európai Unióban.

forrás: index.hu

Miért szimpatikus?

Arra a kérdésre, hogy miért szimpatizál a Jobbikkal, a válaszadók egyharmada – főleg a nők – a párt ideológiáját és értékeit emelték ki, a férfiak hasonló arányban említették a nemzeti azonosságtudatot.

A Jobbik vonzerejét – a felsoroltakon kívül – őszinte kommunikációjának és a cigánybűnözés elleni fellépésének köszönheti. index.hu nyomán: barikad.hu

Új kép az Univerzum egyik legsötétebb helyéről

http://karpatinfo.net/tudnettech/2012/01/31/uj-kep-az-univerzum-egyik-legsotetebb-helyerol
Kárpátinfo.net | 2012-01-31

Sötét fellegként terpeszkedik a Tejút fényes sávja előtt a Barnard 68 jelű csillagközi felhő. Sűrű anyaga látványosan elnyeli a fényt, és egy sötét folthoz hasonlóan takarja ki az égboltnak egy kis részét.

Bár az éjszakai ég első pillantásra sötét, megfelelően érzékeny kamerákkal és kellően hosszú expozíciós idejű felvételeken sok helyen világos gázfelhők mutatkoznak rajta. A Tejút sávjában (tehát saját galaxisunk fősíkjában) különösen sok ilyen sugárzó felhő található, amelyeket részben a közeli csillagok energiakibocsátása gerjeszt fénysugárzásra. Előfordulnak azonban olyan sűrű felhők is, amelyek leárnyékolják a náluk is messzebb lévő objektumok sugárzását - ezek fekete foltokként jelennek meg.

A Barnard 68 jelű sötét köd a Tejút csillagokkal teli részén, az Ophiucus (Kígyótartó) csillagképben. A fotó nagyméretű változatának letöltése (FORS Team, 8.2-meter VLT Antu, ESO)

Egy ilyen sötét, Bok-globulának is nevezett molekulafelhő látható a fenti képen. A Barnard 68 jelű objektum a Földtől 500 fényévre található, és nagyjából egy fényév átmérőjű. Belsejében az infravörös megfigyelések alapján csillagkeletkezés zajlik. Korábban összetett molekulák is keletkezhettek benne, amelyek az újszülött csillagok körül keletkező bolygókra hullva változatosabbá tehették az ott zajló kémiai folyamatokat. Forrás: [origo]

Nocsak - Amerikai magyarok Obamánál tiltakoznak

http://manna.ro/vilag/amerikai-magyarok-obamanal-tiltakoznak-2012-01-31.html
2012.01.31

"A több mint egymilliós, politikailag függetlenül szavazó amerikai magyar közösség" tagjaként petícióban fejezte ki aggodalmát Barack Obama elnöknek több mint száz amerikai magyar azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Hillary Clinton külügyminiszter intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

A beadványt megfogalmazó Lipták Béla professzor, az interneten több mint 1200 bejelentkezett követővel rendelkező Hungarian Lobby (Magyar Érdekszövetség) csoport vezetője az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a petíciót kedden reggel a Federal Express-szel fogja feladni a Fehér Házba.

"Aggaszt bennünket, hogy az ellenzék támogatása révén a (Clinton-)levél beavatkozik a magyar belpolitikába" - hangzik az amerikai elnökhöz intézett petíció. A szöveg szerint noha a külügyminiszter levelét asszisztensei készítették elő, akik közül néhányan talán a magyar ellenzék támogatói, ám mivel az ő aláírása szerepel rajta, a sajtó azt a hivatalos amerikai álláspontként kezeli.

"Az IMF és az EU neokolonialista nyomást gyakorol Magyarországra, és Görögországgal vagy Olaszországgal ellentétben Magyarország nemcsak kioktatást kap arról, hogy rendbe kell tennie gazdaságát, de egyúttal kulturális háború tárgya is" - olvasható a beadványban. A petíció úgy fogalmaz: az EU és a nyugati média szerint Magyarország "bűne" nemcsak az alkalmatlan gazdaságpolitikája, hanem az olyan politikai és kulturális értékek előmozdítása is, amelyek ellentétben állnak azzal, amit Brüsszelben "politikailag korrektnek" ítélnek.  mti

Megjegyzés

Ejsze az amerikai magyarokat is félrevezetik? Nem hinnénk csupán arról lenne szó, hogy ott a balosok nem álltak össze a liberálisokkal...

Ízekre szedte a magyar alaptörvényt a jogászprofesszor(?!? szerkmegj.)

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=516453
2012. január 31.

Ízekre szedte a magyar alaptörvényt a jogászprofesszor. "Alkotmányellenes"-nek nevezte az új magyar alaptörvényt Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem jogászprofesszora a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott keddi előadásában.

Scheppele azzal a kérdéssel indította előadását: lehet-e egy alkotmány teljes egészében alkotmányellenes? Válasza szerint ez lehetséges, mégpedig akkor, ha az alkotmány, amely jogi és politikai keret, megsérti ennek a keretnek az alapértékeit.

Kifejtette, ennek négy útja lehetséges. Első esetben akkor, ha az alaptörvény megsérti a liberális alkotmány elveit, ez szerinte definíció szerinti alkotmányellenességet jelent. A második eset az, amikor érvénytelen mechanizmussal alkották meg, ekkor jogi értelemben lehet alkotmányellenességről beszélni. A harmadik út, amikor nem alapul a választópolgárok akaratán, ez legitimációs alkotmányellenességet jelent. A negyedik eset pedig az, amikor az alaptörvény nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával, ez a téves identitás révén jelent alkotmányellenességet.

"A magyar alkotmány mind a négy értelemben alkotmányellenes" - jelentette ki Scheppele, aki az utóbbi hetekben több írást is közölt Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában, a The New York Times liberális lap honlapján arról, hogy Magyarország "túl messze ment az antidemokratikus reformok" területén, megszűntek a végrehajtó hatalom ellenőrzését szolgáló fékek, és "belátható időre a kormánypárt kezébe került gyakorlatilag minden hatalom".

Az amerikai jogászprofesszor keddi előadásában részletesen szólt arról, hogy a magyar kormány - nézete szerint - hogyan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. "A magyarok jobb teljesítményre képesek" - mondta Scheppele, akinek a véleménye szerint az EU-intézmények segíthetnek, de önmagukban nem képesek javítani a magyarországi helyzeten. Ennek szerinte belső folyamatnak kell lennie, "belső demokratikus megújulásra" van szükség, kívülről ezt nem lehet végrehajtani.

Kim Lane Scheppele professzor a magyar és az orosz alkotmányjog szakértője, a berlini fal leomlása után a rendőrállamokból az alkotmányos jogállamokba történő átmenetet tanulmányozta, a kelet-európai államok alkotmányjogi fejlődéséről sok cikke jelent meg egyebek mellett magyar, orosz és francia nyelven. A neves jogász 1994 és 1998 között Budapesten élt, kutatásokat végzett az Alkotmánybíróságon, oktatott az ELTE-n és a CEU-n.

Megjegyzés

Ezt a cikket eredetileg elhagytuk más alkalomra, hogy bemutassuk mint egy példát a rossz fordításra vagy a félrefordított szöveg értelmezésre.

A cikk eredeti angol nyelvű címe a "The Unconstitutional Constitution" ennek fordítása az "Alkotmánytalan alkotmány" lenne, mivel az "un" itt mint fosztóképzőként szerepel, így nem helyes a Népszava által megadott "Alkotmányellenes alkotmány"

K.L.Scheppele professzor asszony "eljátszadozik" a hallgatóság fülével, amikor is a négy alapú tagadás tagadását felvezeti és érdekes módon a liberális alkotmányra hivatkozik de arra nem tér ki, hogy abból nem lesz sohasem keresztény alkotmány, hiszen a liberalizmusban a család szerepe csekély.

Egy professzortól, aki másokat kellene tanítania, oktatnia nem lehet elfogadni azt a kitételét, hogy éppen a demokratikusan megválasztott és kétharmados többséget elért párt nem lenne legitimált arra, hogy a többség akaratával egy új alkotmányt alkosson és azt adja a nép kezébe.

Ha a professzor asszony Magyarországon élt annyi évet, akkor tudnia kellene, hogy a magyar népen kívül csak még egy népnek van  több évszázados alaptörvényként volt elfogadva az alkotmány azaz semmisnek kell tekintenünk azt a kitételét, hogy az új alkotmány nem lenne összhangban a közösség történeti alkotmányával, Téves identitása - sajnos - csak neki van, mert nem nagyon tudja, hogy Magyarországon magyarok élnek . többségben! 

Érvénytelen mechanizmusra hivatkozni lehet, de elég idő volt arra, hogy az alkotmány ellenzői alakíthassák, de ők félreálltak és az EU-hoz mentek "árulkodni".
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az európaiak már sok tagországban történt visszás dolgokat eddig "torolta" meg. Ezért hangoztatja a professzor asszony hogy európaiak nem sokat tehetnek a magyarok által megszavazott törvény ellen, igaz tanácsokkal elláthatják a mostani vezetést.   

A politikai kisebbségnek joga van elmondani az érveit, de mindig el kell fogadja a többség akaratát ha a szavazás folyamán elfogadták a vitatott részt. Ez lenne a demokrácia alapja: Én azért kell mindent megtegyek, hogy Te ki tudjad fejteni az álláspontodat...  

Sajnáljuk a Kim Lane Scheppele professzor asszonyt, mert hagyta magát félrevezetni. (Erdélyi Polgár)

Böjte: összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal és most csodálkozunk?

http://erdely.ma/hitvilag.php?id=109611
2012.01.31

Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít.

Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!

Keseregni fölösleges. Eső után köpönyeg! Mi a megoldás? – kérdezik itt is, ott is? Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?

A cári Oroszország az uzsorás bankárok karmai között vergődött, ezért a fényűző életmódhoz szokott vezető rétegét a nagy októberi forradalomban elhajtotta, és nagyrészt, mint halálos ellenségét kiirtotta. Milliók és milliók haltak meg és nyomorodtak meg, és nem csak Oroszországban.

Németország a fojtogató pénzügyi örvényből próbált kitörni, és végül Hitler vezetésével egy világégés szörnyű kataklizmájába rántotta az emberiséget. Nem csak a politikusok és a katonák, de a pénzvilág bűne is volt a második világháború!

A valóság az, hogy mi mindannyian tápláljuk, éltetjük a kapzsiság ördögét, mi hizlaljuk legyőzhetetlenné! Nem vállalsz gyermeket, így pénzedből nem földet, otthont veszel gyermekednek, jövődet nem fiadra bízod, hanem bankot keresel, olyan emberekre bízod pénzedet, kik a legnagyobb kamatot ígérik. Persze őket is viszi a bírvágy szelleme, és pénzeddel, mint cápák vetik magukat bele a pénz világába. Nincs kegyelem, ha nem sikeres ragadozók és te pénzedet veszélyben érzed, hát te is könyörtelenül visszaveszed utolsó vasig, és más bankra bízod. Nincs megállás, a tőzsdék, a bankok, a pénzvilág modern kártyajátékai, és ha játszassz, munka nélkül is gazdag lehetsz... de valóban az lehetsz? A fogyasztás, a birtoklás vágya, a gonosz lélek vadászkutyái űznek, hajtanak a vesztedbe.

Isten által mindannyiunknak adott anyagi javak bölcs elosztása, hatalmas feladat! A múltban ott vannak a félelmetes kudarcok! A kapzsiság, az önzés, a pénz, mint pusztító fenevad szedi az áldozatait. Van más megoldás?

Egyetlen elfogadható válasz a mai világ haláltáncára, Jézus Krisztus válasza. Kétezer évvel ezelőtt közénk jött, és nem állt le vitázni, kiosztani senkit, hanem szülőföldjén Názáretben, megélte szeretteivel a maga csendes, becsületes munkáséletét. Fenntartható vágyakat állított elénk, egy olyan életformát, mely elérhető, s mely boldoggá is tesz. Szent Ferenc már nyolcszáz évvel ezelőtt az ördög ganajának nevezte a pénzt, egyszerű, vidám életútja ma is járható. Fenntartható, tiszta örömök után kell kinyújtsuk a kezünket. Olyan örömök után, melyet nem esz meg a rozsda, melyet nem rág szét a moly, melyek után másnap nem keserű a szájunk íze. Van kiút, van válasz recsegő, ropogó világunk kérdéseire. Jézus, ha ma közénk jönne, ugyanazt tenné, mint kétezer évvel ezelőtt, szépen megélné a csendes, egyszerű názáreti életét szeretteivel. Dolgozna, alkotna, mint ács vagy földműves, vagy tanár, vagy orvos becsületesen, szorgalmasan, ott a szép szülőföldjén, ahol született.

Meg kell zabolázzuk elsősorban önmagunkban a kapzsiságot, hajtsuk el magunktól a fölösleges fogyasztás, a birtoklás utáni vágyat. Autónkban nem maximalizálni akarjuk a fogyasztást. A cél egy optimális, takarékos motor, mely kevés üzemanyaggal célba visz. Miért nem ugyanez a cél életed minden területén? Sokszor a kevés is elég, a szerény, egyszerű megoldás is célravezető. Egy angol polgármester névnapi ünnepségén voltam, szerény, egyszerű vacsora volt a 170 vendégnek: svédasztal kétfajta hússal, háromféle körítéssel, előétel nem volt, a végén mindenki vehetett egyféle süteményből, az italokat mindenki saját kontójára kérhette. Néztem a kedves 70 éves vendéglátónk egyszerű, természetes, vidám ünneplését, magamban azokra a rendezvényekre gondoltam, melyeket itt a Kárpát-medencében rendeznek és elszégyelltem magam. Igen, a soktornyos, bádogtetejű házak lakóit lenézzük, de újgazdag rongyrázásban az egész társadalmunk ott liheg a nyomukba. Fölösleges költekezéssel akarjuk bizonyítani kiválóságunkat, és balgán, magunkat és egész társadalmunkat belerántjuk az adósság szörnyű szakadékába. Egyke, végzős gyerekeink tanévzárójára vagyonokat költünk, csak a fényképésznek egy egyszerű ember kéthavi fizetését adjuk gálánsan, mert fontos a látszat. Bűn! Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?

Nézzétek az ég madarait, a mezők virágait! Van megoldás, adjátok oda a császárnak ami a császáré, és ti keressetek olyan kincseket, mik megmaradnak az örök életre, mondja a mi Urunk! Ő maga is a názáreti csendes, egyszerű életével bizonyította, hogy szeretteink körében, szülőföldünkön, becsületes, egyszerű munkás életet élve, a szép természetben boldog lehet az ember. Ez az az út melyet ő is járt, és melyet mi is járva egy fenntartható életet élhetnénk és boldogok lehetnénk. Induljunk el Krisztus nyomában! Szeretettel, Csaba testvér, gondola.hu

Napelemes energiatermelés ára

http://lpollo.freeblog.hu/archives/2011/04/20/Napelemes_energiatermeles_ara/

2011 Megjelent az index.hu-n egy cikk a napelemes energiatermelésről. Ez a linkje:

http://index.hu/tudomany/2011/04/20/napelemes_kiseromu_magyarorszagon/

Noha időnként a cikkben három nagyságrendet is téved a cikkíró (W-ot keveri a kW-tal), de mégis kihámozhatók a valódi bekerülési értékek és megtérülések. A cikkben megadott adatok szerint, a 23 mFt-os beruházás 225 napelemet tartalmaz 310 m2-es aktív felülettel és a hálózatba tápláláshoz szükséges invertereket, kábeleket stb. amelyek a beruházás mintegy harmadát tették ki. Így a kis erőmű 22,5 kW-ot tud produkálni csúcsteljesítményként. Még két adat van a cikkben:

1) 1 kW-os beépített teljesítmény éves szinten 1.150 kWh energia mennyiséget produkál (ez ugye attól függ, hogy a Földön hol helyezkedünk el, és a nap beesési szöge, valamint a napsütéses órák száma határozza meg; ha éjjel-nappal sütne a nap és mindig merőlegesen esne a napelemekre, akkor lenne 1150*24*365=10.074 kWh).

2) A kis erőmű által produkált áramot a rendszerbe visszavezetve 750eFt/év díjat kapunk.

A megadott adatokból látjuk, hogy 29Ft/kWh áram átvételi értékkel számoltak (ami nem igaz, a nagykereskedelmi áram ár 2011. február 1-én lett 17.17 Ft/kwh-ra felemelve, ami még mindig sokkal kisebb, mint ez az érték, ami inkább egy átlagos háztartás áram vásárlási ára). A megtérülés a cikkben 10-15 évként jelenik meg, de ha egyszerűen elosztom a kiadást ezzel a csaknem dupla áron számolt éves bevétellel, akkor látszik, hogy 30 év 8 hónap a megtérülés. Még rosszabb a helyzet, ha a közgazdaságtan szabályai szerint a későbbi bevételeket diszkont számítással jelenértékre konvertálom, és ezen az sem segít sokat, ha feltételezem, hogy a jövőben az áram ára növekedni fog. Ha meg a jelenlegi valódi árat veszem figyelembe, akkor olyan messze tolódik a megtérülési idő, hogy mire az bekövetkezne, addigra biztosan már vagy fizikailag megy tönkre az erőmű vagy technikailag lesz teljesen elavult.

Minden ügyfelemnek azt tanácsolom, hogy kis- és középvállalati szinten ne kezdjen bele olyan beruházásba, amelynek a megtérülése több mint 3-5 év. Helyette inkább addig kutasson, amíg nem lesz egy jobb, gyorsabban megtérülő ötlete. Mivel a napelemes erőműnek minden egyes része évtizedek óta fejlesztés alatt van, radikális áresés az ismert technológiák alapján a következő 5-10 évben nem várható, így azt hiszem, bármennyire is csábító és zöld gondolatnak tűnik, hogy közvetlen termeljünk áramot, egyelőre ez bizony nem éri meg. S ne feledjük: minél inkább egy háztartás, családi ház méretben kezdünk gondolkodni, fajlagosan a kisebb méret miatt ez csak még drágább lesz!

Ceterum cenzeo: inkább a fúziós erőművet kellene erőltetni, aminek az üzemanyaga millió évre elegendő mennyiségben van a Földön, beruházási költsége alig több, mint egy atomerőműé, és még földrengés esetén sem produkál sugárszennyezést.

Bolygók - szomszédok és kevésbé

http://www.radiocluj.ro/hu/multimedia/hangtar/reszletek/audio/bolygok-szomszedok-es-kevesbe-messzelato-20120131.html

2012.01.30

Napfoltok. A szerző felvételeiből

A NASA Kepler űrtávcsövével 11 új bolygórendszert, bennük összesen 26 bolygót sikerült azonosítani.

Az exo-bolygók változatos méretűek, ám közel keringenek csillagukhoz! A legkisebb másfélszer akkora tömegű, mint a Föld, a legnagyobb pedig nehezebb a Jupiternél. 

Itthonról pedig:

Napnyugta után fönn van az Esthajnalcsillag, vagyis a Vénusz. Már nappal is látható a dagadó Hold, sötétedés után pedig a Jupiter található magasan az ég délnyugati felén. A korán kelők a Marsot és a Szaturnuszt csodálhatják meg. Kis távcsővel a Vénusz fázisát és a Jupiter holdjait érdemes megnézni, de ahhoz sem kell komoly műszer, hogy a Jupiter felhősávjait vagy a Szaturnusz gyűrűit megpillanthassuk. A Nap is megérdemli az érdeklődő figyelmét, habár nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a Napba nézni szabad szemmel is tilos a megfelelő szűrők nélkül, nemhogy távcsővel. Kormozott üveggel, hegesztőmaszkkal és egyéb kontár eszközzel csak a szemünk világát kockáztatnák: a napszűrőt érdemes szaküzletből megvásárolni. Fényképezőgéphez illeszthető napszűrő készítéséhez bővebb információt találnak itt. A napfoltok megfigyelése minden amatőrnek nagyszerű kihívás, de azt se feledjük, hogy júniusban a Vénusz átvonul a Nap korongja előtt. Erdélyből a jelenségnek csak a vége figyelhető majd meg, június hatodikán, napkeltétől néhány órán át. Persze ha nem lesz felhős az ég. 

Forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2012/01/120126155915.htm

A tüntető: politikus

http://www.radiocluj.ro/hu/multimedia/hangtar/reszletek/audio/a-tuenteto-politikus-lathatar-20120128.html

2012.01.27 -  

Péter László szociológus

Hogyan működik a tüntetés mint olyan? Mi hajtja a romániai megmozdulásokat? Lehet-e olyan kívánság- avagy követeléslistát teljesíteni, amely csak öt oldalon összegezhető? Mit segíthet a politikum, mit segíthet Chuck Norris? A tüntető naiv, mert miközben nem kér a politikusokból, jómaga voltaképpen politizál. Illetve, valóban naiv?
A Romániában zajló tüntetésekről és azok mögöttes tartalmáról beszélgettünk Péter László szociológussal.

Átveszik a Nokia-telepet

http://www.radiocluj.ro/hu/hirek-reszletek/stire/atveszik-a-nokia-telepet.html

2012.01.31 10:03 szerző/forrás: mediafax

A közeljövőben öt cég nyit telephelyet a Kolozs megyei Nemeszsukon. A fémszerkezeteket gyártó Transcarpatica 150 munkahelyet biztosít, az amerikai Emerson 500, a Fencs Industries és a gyalui Techno Ski együtt 300, míg egy tordai cég további 100 munkást alkalmaz. A munkáltatók elsősorban a Nokia elbocsátott dolgozóit veszik fel. Év végére Kolozs megyében 3% körül alakul a munkanélküliségi ráta.

Az MCSMSZ cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket

http://www.erdely.ma/hatranyban.php?id=109547&cim=az_mcsmsz_cserbenhagyta_a_moldvai_magyar_k%F6z%F6ss%E9geket
2012.01.30 Forrás: csango.ro

A nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) hétfői közleményéről, illetve a szervezet vezetőségének lemondásáról. Az államtitkárság szerint az MCSMSZ vezetősége cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő tanárokat és gyermekeket.

Ezt az államtitkárság hétfőn közölte az MTI-vel azt követően, hogy a moldvai magyar oktatási programot működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetősége közzétette: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése ellehetetlenült.

Az államtitkárság közleményében rámutatott: az MCSMSZ tizenegy éve jelentős magyarországi forrásokból tartja fenn a moldvai magyar oktatási programot. A kormány 2002 óta mintegy 360 millió forinttal, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) 2006 óta pedig 320 millió forinttal támogatta az MCSMSZ által működtetett oktatási programot. Ezenfelül az MCSMSZ jelentős romániai és nyugat-európai támogatásokat, tárgyi adományokat is kapott az oktatási program céljára – közölték.

Az államtitkárság szerint éppen ezért volt megdöbbentő Solomon Adriánnak, az MCSMSZ elnökének bejelentése; 2011 áprilisában arról tájékoztatta a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságot, hogy az MCSMSZ mintegy 35-40 millió forintos adósságot halmozott fel az elmúlt években. Az MCSMSZ erre hivatkozással a 2011. évre a korábbi éveknek megfelelő mértékű, 70 millió forintos támogatáson felül az említett adósság kiegyenlítéséhez többlettámogatást igényelt a kormánytól.

A fentiek miatt 2011 nyarán átfogó gazdasági átvilágításról döntöttek a program fő támogatói, a magyar állam és az AMMOA. A vizsgálatot, amelyet bejegyzett romániai és magyarországi pénzügyi szakértők végeztek el, a Teleki László Alapítvány (TLA) bonyolította le. A 2011 novemberében lezárt ellenőrzés több súlyos hiányosságot tárt fel, többek között az említett 35-40 milliós adósság sem volt egyértelműen kimutatható. A vizsgálat a legfőbb hiányosságok között állapította meg, hogy az MCSMSZ nem rendelkezik a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó megfelelő számviteli politikával, a könyvelési rendszer áttekinthetetlen, az aktuális likviditási helyzet nem megállapítható. Hiányzik a vagyonleltár, nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv, hiányoznak a belső szabályzatok, például SZMSZ, nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat, nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat – sorolták a közleményben.

Mint kiemelték, a feltárt hiányosságok azt mutatták meg, hogy a nehezen áttekinthető, alulszabályozott, illetve több tekintetben hiányos könyvelés, a kiforratlan szervezeti kultúra súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat. A jelentés arra is kitért, hogy a jelenlegi szerkezetben aggályos a támogatásokból megvásárolt, illetve felépített, az MCSMSZ tulajdonában lévő ingatlanok sorsa.

Az ellenőrzés után a támogatók átlátható nyilvántartási rendszert, a naprakész könyvelést, könyvelőváltást és létszámcsökkentést kértek az MCSMSZ-től. A kéréseknek az MCSMSZ vezetősége többszöri felszólításra és csak részlegesen kívánt eleget tenni, erre tekintettel nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetőség akadályozza a támogatók által is átlátható gazdálkodási rendszer kialakítását. Ezért a magyar kormány 2012 januárjában arról döntött, hogy felkéri az MCSMSZ-t mint az oktatási program lebonyolítóját, az AMMOA-t mint az oktatási program civil támogatásainak összegyűjtőjét és továbbítóját, továbbá a TLA-t mint a moldvai magyar közösségekkel kapcsolatos kutatások, konferenciák, moldvai magyar nyelvű misék szervezőjét, levéltári dokumentumok publikálóját, hogy közösen hozzanak létre egy Romániában bejegyzett új alapítványt a moldvai magyar oktatási program támogatására. A javaslatról a nemzetpolitikai államtitkárság január 19-én tájékoztatta az MCSMSZ vezetőségét – olvasható a közleményben.

A kommünikében kiemelték: a magyar kormány továbbra is kész együttműködni a moldvai magyar oktatási programban részt vevő tanárokkal és szervezetekkel, így készen állnak az MCSMSZ-szel való további tárgyalásokra is. Az átláthatatlan, hanyag és pazarló gazdálkodásnak azonban véget kell vetni, „ez mindannyiunk alapvető érdeke" – olvasható.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással a Moldvai Csángó Oktatási Programot. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul továbbtanuló diákoknak pedig bentlakást hozott létre Csíkszeredában.

A lemondást rögzítő dokumentum szerint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a támogatás tervezett átszervezéséről tájékoztatta az MCSMSZ vezetőit. Az elképzelés szerint az oktatási programra szánt magyar állami támogatást már nem a csángó szövetségnek juttatnák, hanem egy olyan alapítványnak, amelyet a csángó szövetség a budapesti Teleki László Alapítvánnyal és a szintén Magyarországon bejegyzett A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal közösen hozna létre Romániában.

Hegyeli Attila, a csángó szövetség ügyvezetője az MTI-nek elmondta, forrófejű lépésnek tűnhet a lemondásuk, de nem az. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaikon minden más lehetőséget kimerítettek a probléma rendezésére. Hozzátette: „nem azért mondtunk le, hogy ezzel valamilyen döntést kikényszerítsünk. Azért mondtunk le, mert nem volt más választásunk." MTI

Átadták az Új Széchenyi Terv forrásaiból felújított Makói Gyógy- és Termálfürdőt

http://www.e-epites.hu/hirek/atadtak-az-uj-szechenyi-terv-forrasaibol-felujitott-makoi-gyogy-es-termalfurdot

Létrehozva: 2012.01.25

Pénteken adták át a Makói Gyógy-és Termálfürdőt, amelynek fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium segítségével az augusztusi tűzeset ellenére is huszonhat hónap alatt befejeződött. Az Új Széchenyi terv keretében megvalósuló 3,6 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően Makó városa egy nemzetközi színvonalú fürdővel gazdagodott, amely száz embernek ad közvetlenül munkát.

Forrás: www.hagymatikum.hu

A fejlesztés hozzájárul a város és a térség versenyképességének növeléséhez és a foglalkoztatottság bővítéséhez. A fürdőben száz ember dolgozik majd alkalmazottként, de a turisztikai nagyberuházás néhány éven belül további négy-hatszáz munkahelyet teremt közvetetten a vendéglátás, a kereskedelem és az idegenforgalom területén. A vendégszám nagyarányú növekedésére számítanak, hiszen az előzetes becslések szerint legalább 25 százalékkal nő a külföldi látogatók száma.

Forrás: www.hagymatikum.hu

A Makovecz Imre Kossuth-díjas építész által tervezett fürdő a világhírű építész életművének egyik utolsó munkája. Formáját a Makovecz Imre épületeire jellemző ívelt kupolák, égbetörő oszlopok és ragasztott fa tetőszerkezetek határozzák meg. Az épület hangulatát különlegessé teszi az is, hogy az óriási fafelületek mellett hatalmas üvegablakok bocsátják be a napfényt.

Békemenet az államcsődért (vajon? szerk.megj.)

http://hvg.hu/velemeny/20120130_bekemenet_allamcsod
2012. január 30.,

Mellár Tamás józan szavai talán észhez térítik azokat a jobboldali értelmiségieket, akik segédkezet nyújtottak ahhoz, hogy tisztes magyar polgárok megdöbbentően nagy számban tiltakozzanak békemenetükkel Magyarország „megtámadása” ellen. Tették mindezt akkor, amikor talán már Orbán Viktor is rádöbbent arra, hogy az IMF-megállapodás nemcsak az államcsőd elkerülése, hanem a saját sorsa miatt is kezd élet-halál kérdésévé válni.

Beérett a vetés, lehet aratni. Sok-sok év „áldozatos” aknamunkájával sikerült úgy szétroncsolni a választópolgárok ítélőképességét, hogy – feltüzelve a magyarságot ért vélt támadások által – százezrek vettek részt az ország erőforrásait teljesen értelmetlenül felemésztő szabadságharcát éppen (végre) feladni kényszerülő kormány melletti békemeneten.

„Azok a jobboldali értelmiségiek, akik most – felháborodva a nyugati pénzügyi körök arroganciáján – az utcára vonulnak az Orbán-kormány mellett, valójában ennek a legrosszabb forgatókönyvnek (ti. az államcsődnek, PJ) a bekövetkeztét segítik elő. Teljesen haszontalan a demonstrációjuk, hiszen sem az IMF, sem az EU nem fog megijedni és visszavonulót fújni a szenvedélyesen protestáló tüntetők láttán. Nem veszik észre, hogy a minket ért – gyakorta igaztalan (fasisztaveszély, diktatúra stb.) – támadások alapja és fő táplálója éppen a kormány hibás gazdaságpolitikája, amely elfogadhatatlan és megengedhetetlen eszközöket használ.” Mellár Tamás írta le Bibó Istvánra – „eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” – hivatkozva ezeket a mondatokat a Népszabadságban.

A szívbemarkolóan józan szavak talán észhez térítik azokat a jobboldali értelmiségieket, akik írástudókhoz méltatlan módon segédkezet nyújtottak ahhoz, hogy az összezavart lelkületű tisztes magyar polgárok megdöbbentően nagy számban tiltakozzanak békemenetükkel Magyarország „megtámadása” ellen.

Ez a tömeg azonban kezd az IMF és az Európai Bizottság jóindulatára szoruló Orbán Viktor számára is kínossá válni. Jelzés értékű, hogy nem állt a tüntetők elé beszédet mondani, pedig kérdéses, hogy a Fidesz szervezett háttérmunkája nélkül lehetett volna-e mozgósítani ennyi embert. Lehet, hogy a miniszterelnök rádöbbent arra, hogy az IMF-megállapodás nemcsak a magyar államcsőd elkerülése, hanem a saját sorsa miatt is kezd élet-halál kérdésévé válni.

„A rendkívüli intézkedések révén mintegy 1100-1200 milliárd forintot szedett be a kormány, amihez jött még a magánnyugdíjpénztárak 3000 milliárdos vagyona. Ebből a két igen jelentős többletforrásból azonban nem sikerült sem államadósságot csökkenteni, sem a gazdasági növekedést beindítani. A nem szokványos intézkedések következtében ugyanis olyan mértékű bizonytalanság jelentkezett az országgal szemben, amely a kamatlábak növekedése, az árfolyam gyengülése és a növekedési ütem csökkenése révén semmissé tette az adósságcsökkentő intézkedések hatását.”

Mellár Tamás szerint több mint négyezer milliárd forintba került a teljesen értelmetlen szabadságharc, és következményeként elviselhetetlenül megdrágult a megélhetés. Ennek a pénznek a töredékéből konszolidálni lehetett volna sok más mellett a „nem megszorításnak” nevezett, de valójában irtózatosan kegyetlen intézkedésekkel az ellehetetlenülés szélére sodort felsőoktatást, a közoktatást és az egészségügyet is. Csak az előre menekülés, a jó kormányzás segítheti jóvátenni az értelmetlen véráldozatokat.

A radikális váltás központi elemét kell hogy képezze az a gazdaságpolitikai fordulat, amelynek bekövetkeztét Mellár Tamás sürgeti a jobboldali értelmiség lelkiismeretét felrázni kívánó cikkében. A jóvátétel kényszere megköveteli, hogy végre az ország érdekeinek megfelelően és ne a gazdasági hátország tetszése szerint kelljen kormányozni. Nem lenne meglepő, ha a nemzeti burzsoáziának még a látszatra sem adva, kormányzati segédlettel átcsatornázott uniós támogatások kapcsán az Európai Bizottság felfüggesztené ezeknek a forrásoknak a folyósítását és vizsgálatot kezdeményezne. Nem hiszem, hogy éppen ez hiányzik még a saját hibái miatt satuba szorult kormányzatnak.

Mellár Tamás írása talán ráébreszti a jobboldali értelmiséget arra, hogy fel kéne hagyni végre a hazug, önáltató beszéddel, és önámító békemenetek szervezése helyett elfogulatlan kritikát gyakorolni, mivel sorsunk alakulása még egy ideig a kétharmados többség kezében van. De csak részben, mert igen nagymértékben függ az események menete olyan tényezőktől is, amelyekre ennek a kormánynak nincs ráhatása. Mindnyájunk érdeke tehát, hogy jó döntések szülessenek, hogy el tudjuk kerülni a legrosszabbat, az államcsődöt.

A megtévesztő beszéd jellegzetes példáját tanulmányozhatjuk Boross Imre egykori tárca nélküli miniszternek a pénteki Magyar Hírlapban megjelent írásában. A szerző, aki gyakran reflektál a pénzügyi világ eseményeire és kétségkívül vannak eredeti meglátásai, ebben a cikkében még mindig helyesli a bukott szabadságharc célkitűzéseit. Írásában a bécsi konferenciával foglalkozik, amelynek témája szerinte az volt, hogyan lehetne zavartalanul tovább működtetni azokat a pénzszivattyúkat, amelyeken keresztül a fejlett országok – mint pl. Ausztria – elvonják a szegény országokban megtermelt jövedelmeket.

„Ausztria a pénzt eddig mint AAA minősítésű ország megkapta 2,5-3 százalékért, amit továbbhelyezett a térségbe 7-9 százalékért. Dolláronként nyert 5-6 százalékot. Egy kihelyezett dollár hozadékán finanszírozni tudott további két dollárt. (…) Az osztrák életszínvonalat tehát azok az országok finanszírozzák, akiknél a pénz ki van helyezve, hiszen a források az osztrák államnak erre is kellettek. Most meg itt vannak ezek a magasan eladósodott (hochverschuldenes) magyarok. Új kormányuk megunta, hogy fejőstehénnek nézik az országot, és beleszólt a jövedelemelosztásba, a jövedelem egy csekély részét otthon akarja tartani.”

Magyarországra senki sem kényszerítette rá a fejlett országokéhoz képest megalázóan magas kamatlábakat. A pénzpiacok ítéletében megnyilvánuló kamatfelárak alakulását leginkább a magyar kormányok elhibázott (böszme) és korrupt politikája okozta és okozza. Bizony-bizony nem a pénzvilág és az Európai Unió ellentámadása, hanem saját kormányaink ténykedése a fő oka annak, hogy az államcsőd szélén vagyunk kénytelenek lavírozni. A globalizált világgazdaságban természetesen lépten-nyomon kialakulnak ilyen aszimmetriák, amelyeknek vannak haszonélvezői és vannak kárvallottjai is. Ezeknek az aszimmetriáknak a felismerése, beazonosítása és a kihívásokra adott helyes válaszok megadása a jó kormányzás elemi kritériuma. Az utóbbi idők magyar kormányaiból – egyetértve Mellár Tamás megállapításaival –hiányzott ez a képesség, sokkal inkább illeszthető rájuk a bibói hamis realista jelző.

Féligazságokra alapozva, rossz stratégiát követnek, amelyeknek eredményeként Magyarország világgazdaságba való hibás beágyazódásába bekódoltatott az adósságspirál. Az Európai Unióba való belépéssel megkaptuk a korrekció lehetőségét, de nem vettük komolyan azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelve kijavíthattuk volna ezt az igen előnytelen, duális struktúrát. A maastrichti kritériumok betartását a politikai elit nem érezte fontosnak, pedig ha ebben a kérdésben konszenzus lenne, a Boross Imre által említett pénzszivattyúk sem működhetnének.

Ha törekedtünk volna betartani a kamatlábak nagyságára vonatkozó uniós előírást, miszerint a hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2 százalékkal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába, akkor Ausztria sem profitálhatott volna annyit a Magyarországról átszivattyúzott kamatkülönbözetből, mint amennyit Boross Imre – egyébként jogosan – felró. A volt szocialista táborból verbuválódott új tagállamok közül az elmúlt tíz évben Magyarország a kamatfelárak tekintetében sajnálatos módon többnyire az élen állt.

Ki a felelős azért, hogy évente sok száz milliárd forinttal többet kellett – okos kormányzással könnyen elkerülhető – kamatfelárak formájában kifizetnünk a feltétlen szükségesnél? Az osztrák kormányzatok helyest választ adtak erre a kihívásra, a magyarok a lehető legrosszabb „megoldást” választották: ahelyett, hogy leszorították volna a forinthitelek kamatlábait, gyeplőt dobtak a nyakló nélküli devizahitelezésnek. Az államcsőd rémével fenyegető következményeket itt és most, a szakadék szélén mindnyájan megszenvedjük.

De még most sem késő változtatni! Az elkerülhetetlenül szükséges gazdaságpolitikai fordulat nem lehet más, mint megkísérelni a pénzszivattyúk működését lehetővé tevő aszimmetriáknak a lebontását (önsorsrontó szabadságharc helyett inkább a maastrichti kritériumok teljesítésével). A jobboldali értelmiség azzal tudná segíteni ennek a fordulatnak a mielőbbi megvalósulását, ha felhagyna a hamis realizmust tápláló hazug beszéddel, és ha szervez is még ellentüntetést, akkor azt az ország energiáit elszívó magas kamatfelárakat okozó rossz kormányzás ellen tegye, lehetőleg még az államcsőd bekövetkezte előtt. Szerző: Papp József

(A szerző közgazdász, a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.)
Hozzászólás:
Neaddfel, Tisztelt szerző.

Ön a cikkében hatszor hivatkozik Mellár Tamásra és annak a , függetlennek még erős jóindulattal sem nevezhető Népszabadságban megjelent cikkére.Aztán persze megemlíti Boross Imrét is /háromszor/. Őt persze negatív példaként , talán mert az ő cikkét nem a Népszabadságban olvasta ?

Mondja, miért kellene az Ön /és Mellár/ véleményét én a magamévá tegyem, amikor Boross is rendelkezik olyan szakértelemmel a témát illetően , mint önök.

De , hogy a magam gondolatait is hozzá tegyem az Ön cikkéhez , szerintem az utóbbi időben sokat emlegetett "Argentín modell" , számunkra sem volna egy járhatatlan út , még akkor sem, ha az ,az önök meglátása szerint egyet jelentene a "világ végével". Ellenkező esetben ugyanis megszorítást , megszorítás fog követni , még akkor is ha az utóbbi időben "messiásként" feltűnni látszó libás /Bajnai/ kerül a kormányrúdhoz . Ezt az adóssághegyet ugyanis amit a szoc/libek összeharácsoltak, még az ük unokáink sem fogják kinyögni. Ezt Ön mint KÖZGAZDÁSZ EGYETEMI DOCENS nagyon jól tudja

Megjegyzés

Sajnálattal kell olvassuk a fenti cikket, mert a cikkíró nem érti vagy ami rosszabb nem akarja érteni, hogy miben állna a mostani gazdasági helyzetnek nevezett... 

Valójában kimondottan politikaira kódolt dolgokról akarná az olvasót meggyőzni. A nagy nevek Boross, Bibó, stb. mellé odahelyezi a sajátját is, csak éppen nem a konkrét megoldásokról ír, hanem általánosságokat fogalmaz újra. 

Sajnos a megállapításai - mindamellett hogy későn vannak kimondva - nagyon is félretájékoztatásként hatnak, hiszen elítél egy olyan megmozdulást, amelynek láttán még az nagymellű IMF vezetők is megtorpantak. (lásd a romániai "megmozdulások" még alig ezres tömeget tudnak maguk mellett mégis az IMF itt is leszólt : adjatok valamicskét a "popor-nak azaz a népnek" akkor egy négyszázezres tömeggel sem ildomos játszani s ezt éppen Ők tudják, hiszen ugyancsak Ők akarták - és akarják továbbra is - a Mi nadrágszíjunkat meghuzigálni...) 

Igy semmiképpen sem a a kicsúfolt a jobboldali értelmiségek és néptömegek "szabadságharc"-a az elítélendő, hanem a "ballib"-ek által tönkretett gazdasági mutatók,  amelyek évtizedes "kihagyások" miatt lettek negatívak és nem az eltelt két évben hozott rossz-jó intézkedések, amikor is már a tűzoltási korszakba vagyunk...

Egy docenstől többet, reálisabbat várhat az olvasó, mint egy ilyen szinte a népet lenéző cikk megírását, (de lehet pénzért megéri...) 

Máskülönben megkérdeznénk a cikkírót - aki vállalkozásfejlesztési intézetben tevékenykedik -  milyen tervvel állna elő most a tizenkettedik órában? Szívesen elolvasnánk az általa megalkotott tervet, ami a magyarországi gazdaságra mostan érvényes lenne. 

Megjegyeznénk, hogy minden negatív dolog ellenére a magyarországi munkaerőt kedveli a nyugat és a tőke, (lásd az Erdélyi Polgár előbbi cikkét)

Van még egy dolog amivel nem tudunk egyetérteni éspedig az ahogyan felvetésre kerül az "államcsőd" a cikkíró fejében, mert egy közgazdaságot végzettnek nem azon kellene gondolkodnia, hgy mint egy vénasszony sipítozzon, hanem a politikai hovatartozást félretéve a megoldásokat kellene az asztalra letennie, másképpen csak "beáll" a sorba a "gordonka" mőgé... Hiteltelennek fog ezután látszani... (Erdélyi Polgár) 

  

A válság ellenére - még jönnek az anyaországba a befektetők

http://hvg.hu/kkv/20120131_gyarnyitas_korkep_uj_fejlesztes#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg
Januári gyárnyitási körkép
2012. január 31.Szerző: Szegő Iván Miklós

Nem álltak le a beruházások Magyarországon idén januárban sem. A hvg.hu korábbi összeállításaiból kiderült, hogy ha a költségvetési problémák, a közszféra nehézségei és a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélése nem lennének ennyire negatív hatásúak, akkor az ország magángazdasági szereplői jelentős fejlesztésekkel érdemben tudnának hozzájárulni a GDP növekedéséhez.

Bár sok hír érkezett a bővítésekről, fejlesztésekről, mindazonáltal – amint az majd cikksorozatunk folytatásából is kiderül majd – bizonyos cégek inkább már megtorpannak a beruhzásaikkal, mert a magyar kormány gazdaságpolitikája elbizonytalanított néhány piaci szereplőt. Új beruházások azonban most is indulnak, s egyértelműen a Dunántúl járt jobban: itt 21 olyan fejlesztésről számolhatunk be, amelyet újonnan jelentettek be januárban, míg Kelet-Magyarországon nyolc ilyenre bukkantunk.

Két nyugat-dunántúli megye - Győr-Moson-Sopron és Zala – kiemelkedik a mezőnyből: mindkét térségben 6-6 új fejlesztést jelentettek be januárban. Kelet-Magyarországon szintén két megye érdemel említést: Szabolcs-Szatmár-Beregbenben és Jász-Nagykun-Szolnokban 3-3 új projekt is indul.

Bokrétaünnepség a kecskeméti Mercedes-gyár építkezésénFotó: Túry Gergely

Összeállításunkból – amelynek elkészítésében közreműködött Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is - igyekeztünk kiszűrni azokat a beruházásokat, amelyeket már tavaly nyilvánosságra hoztak, és aztán most januárban ismét bejelentettek. Így csak illusztrációképpen említjük meg itt és most a Mercedes (Kecskemét), az Audi (Győr), a Leier (Győr), a Lego (Nyíregyháza), az Opel (Szentgotthárd), Samsonite (Szekszárd) projektjeit.

Négy bővítés a központi régióban

Mielőtt részletesen megvizsgálnánk a megyei beruházásokat, négy - a központi régióban megvalósuló, illetve egyetlen, helyhez nem köthető fejlesztést – sorolunk fel. Új kutatási központot hoz létre 70 új munkahellyel ugyanis Budapesten az IT Services Hungary, a T-Systems International leányvállalata, Magyarország legnagyobb informatikai szolgáltatója. A 2500 fős cég 2012-ben még több száz új munkatárs felvételét tervezi különböző informatikai területekre. Ilosvai Péter, a vállalat ügyvezető igazgatója január közepén a hvg.hu-nak elmondta, hogy a budapesti fejlesztőközpontban alapvetően kétféle tevékenységet folytatnak majd. Az egyik az autóflotta-szolgáltatások számítástechnikai és kommunikációs kiszolgálása, a másik pedig az okostelefonok programozása. 

A másik nagyobb budapesti fejlesztés az autóelektronikával foglalkozó Continental Automotive Hungary Kft. 1,6 milliárd forintos budapesti telephelyfejlesztése. A jelenleg 1290 főt foglalkoztató pesti gyáregységben létszámbővítés is várható. Szintén bővít – emberekkel és eszközökkel egyaránt - a fuvarozással, szállítmányozással és logisztikai szolgáltatással foglalkozó Waberer’s cégcsoport. A tavalyi 150 szerelvény beszerzése után idén újabb százzal növeli flottáját, és 150 fővel tervezi növelni a létszámot is. A múlt évben 250 embert vettek fel a társasághoz, amelynek holdingcége először lépte túl a 100 milliárd forintos forgalmat 2011-ben – a Waberer’s honlapja szerint.)

A negyedik projekt még igencsak gyerekcipőben jár: a Világgazdaság értesülése szerint franchise-partnereket keres Magyarországon a Dairy Queen gyorsétterem-lánc. A főleg Amerikában jelen lévő társaság Európán belül elsőként térségünket célozta meg.

Győr és a megye fejlesztései

Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéje Győr-Moson-Sopron, azon belül is a megyeszékhely, Győr, ahol nemcsak a már sokszor emlegetett Audi fejleszt. Zöldmezős, 400 millió forintos beruházással új, háromezer négyzetméteres gyártócsarnokot épít például a megyeszékhelyen a Pannon Tools Szerszámgyártó Kft. Az autóipari beszállítóként ismert céghonlapja szerint egy új szerszámüzem építését tervezik a sajtoló üzemcsarnokuk mellé. Ezzel párhuzamosan 15-20 fős létszámbővítést terveznek a jelenlegi 80 fős gárda mellé.

Nem véletlenül emlegettük az autóipart és az Audit: a multinacionális német cég partnereként ismert, ipari termelőberendezések tervezésével, szerelésével és gyártásával foglalkozó Auto-Szoft Automatizálási és Gépgyártó Kft. saját gyártócsarnokot épített egy 740 négyzetméteres új épületben. A 109 milliós beruházás szintén a Győri Ipari Parkban valósult meg. A kft. eddig a győri Audi gyár területén működött. A most elkészült üzemcsarnokba heteken belül áttelepítik gépparkjukat – amint erről a hvg.hu is beszámolt.

Új, passzív elektronikai alkatrészeket gyártó csarnokot, irodát és szociális épületet épített a vasúti játékmodelleket készítő Märklin-Hungária Kft. – talán nem kell hangsúlyoznunk - Győrben. A 362 millió forintos beruházás eredményeként 49 fővel bővülhet az alkalmazottak száma, amely így túllépheti az 530-at. Szintén Győrben bővít a növekvő megrendelések miatt az osztrák Igm Robotsysteme AG tulajdonában levő Igm Robotrendszerek Kft. Két újabb csarnokot (gyártó- és csomagolóüzemet) építenek 1,2 millió euró költséggel, gépek beszerzésére 1,4 millió eurót költenek. 

A négy győri beruházáson kívül Győr-Moson-Sopron megyében még két újabb fejlesztés indul a januári hírek szerint: 810 millió forintos projekt keretében épít gyárat Rajkán az autóipari gumitermékeket gyártó I. G. Gasket International Kft. A cég az olasz gumifeldolgozó IG Holding tagja, s a mostani projekt révén hatvan új munkahelyet teremt. A kft. tavaly decemberben kezdte az építkezést, amely várhatóan márciusig tart. A szépség- és fodrászipari termékeket gyártó mosonmagyaróvári Wahl Hungária Kft. több mint 980 millió forintos beruházással új gyártócsarnokot épít és új gyártóeszközöket szerez be. A következő években százzal nőhet a cég jelenlegi 350 fős létszáma.

Zalai fejlesztések

Zalában hat kisebb beruházás zajlik. Letenyén az Antal Forgácsoló Kft. új gyártócsarnoka 235 millió forintból épül. A Pölöskei Szörp Kft. 201 millió forintból fejleszti a telephelyét. A zalaegerszegi Hotel Arany Bárány konferenciateremmel és wellnessz-részleggel bővül (261 millió forintból), Zalakaroson pedig a Gránit Gyógyfürdő 125 millió forintból fejleszt (bár tavaly már átadtak Zalakaroson egy 2,7 milliárdos beruházást – amint arról a hvg.hu is beszámolt).

Keszthelyen repülőmakett múzeumot és szimulátorközpontot építenek 50 millió forintból, Beleznán pedig biomassza tárolót avattak a Pannon Pellet Kft. pelletüzemében. Ez utóbbi, frissen lezárult, 102,5 millió forintos beruházást tavaly júniusban kezdték. A korábbi 11 főről 23-ra emelkedett a foglalkoztatottak száma. 

Komárom-Esztergom is éledezik

A gazdasági világválság különösen súlyosan érintette az iparosodott közép-dunántúli megyéket: Fejért és Komárom-Esztergomot. Az utóbbiban viszont újraéledni látszik néhány cég. Egy kanadai-magyar befektető például megvásárolta a korábban bezárt finn hűtőgépgyártó Helkama Forste Kft.-t, és újraindítja a hűtőgépek termelését Tatán. Az új tulajdonos január 31-től veszi át a céget és várhatóan 40-50 fővel kezdi meg a termelést. 

Bővíti kapacitásait és létszámát a turbófeltöltőket gyártó BorgWarner Turbo és Emissions Systems Kft. az oroszlányi üzemében. A létszámot 20 százalékkal, a kapacitásokat pedig 50 százalékkal növelik 2015-ig a Napi Gazdaság értesülései szerint. Tavaly az amerikai érdekeltségű cég 80 új munkatársat alkalmazott, s ezzel a foglalkoztatottak száma 700-ra nőtt. Munkaerő szempontjából kisebb jelentőségű fejlesztés ugyan, de azért megemlítjük a sertéstartási technológiák tervezésével, értékesítésével és telepítésével foglalkozó Aliter-P Kft. új telephelyét Bábolnán. A kft. a mintegy 200 millió forintos beruházás előtt kilenc embert foglalkoztatott, most ez a létszám néggyel bővül. 

Három beruházás Fejérben és Veszprémben

Az IBM kétmilliárd forintból bővítette az egész Európát és Észak-Amerikát kiszolgáló szolgáltató-központjának kapacitását, és 250 fővel növelte létszámát Székesfehérváron – jelentették be januárban. Az IBM Data Storage Systems Kft. új irodákat és munkaállomásokat alakított ki, és már tavaly decemberben az összes tervezett munkahelyet betöltötte. Szintén Fejér megyében, Bodajk határában építi fel idén márciustól új gyártóbázisát és logisztikai központját a német Sonima GmbH. Az autóalkatrészek gyártásával és logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó magyarországi kft. több mint 500 millió forintos beruházással létesít csarnokot, és bővíti létszámát is.

A német Riegel család tulajdonában lévő Haribo 2011 decemberében a magyarországi gyár termelőüzemének és gumicukorgyártó kapacitásának bővítéséről döntött. A Veszprém megyei Nemesvámoson lévő üzem méretét így duplájára növelik. A bővítési munkálatok 2012-ben kezdődnek és a tervek szerint 2013 első felében be is fejeződnek – olvasható a Progressive Newsletterben. 

Baranya és Somogy megye

Idén tavasszal call-centert létesít az Unisys Global Services Hungary Pécsen. Az amerikai székhelyű cég mintegy száz embernek ad munkát. Szintén Baranya megye székhelyén, mintegy félmilliárd forintos zöldmezős beruházással hozta létre új telephelyét az elsősorban mezőgazdasági gépek értékesítését és szervizelését végző bajai Axiál Kft. 

Több tucatnyi embernek lehet ismét munkája Kaposváron, a NABI buszgyárában. A korábbi 227 dolgozóból tavaly már csak 10 maradt a gyárban. A NABI ügyvezető igazgatója, Baranyai Ferenc a Kapospontnak azonban idén januárban elmondta: márciusban biztos, hogy beindul a kaposvári gyár. Új szerződést írtak alá Los Angelesben. Van megrendelés, három negyedévig biztosan tudnak buszt gyártani a kaposvári gyárban. Az ügyvezető igazgató szerint több tucatnyi embert tudnak majd foglalkoztatni.

Kelet-Magyarország: nyolc fejlesztés

Kelet-Magyarországon nyolc új beruházásról érkezett hír az elmúlt hónapban. Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék vezetik itt a rangsort, mindkét térségben 3-3 új fejlesztésről számolhatunk be. 

Szolnok megyében, Karcagon például új, elektronikai hulladékok szétszerelésére és újrahasznosítására szakosodott üzem épül a luxemburgi SDK Hungarn Kft. beruházásában. A beruházás értéke eléri a 12-14 millió eurót, a létesítmény 150 embernek teremt munkalehetőséget a városban. A tervek szerint az üzem alapkövét még idén júniusban lerakják, a termelést pedig várhatóan 2013 második negyedévében kezdik meg.

Félmilliárd forint értékű technológiai fejlesztés folyik a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó szolnoki McHale Hungária kft.-nél. A beruházás eredményeként nő a jelenlegi 130-as létszám a bálázókat előállító ír tulajdonú üzemben. A szekszárdi Ferropatent Zrt. acéláru-kereskedelemmel és előzetes feldolgozással foglalkozik. A jelenleg 58 főt foglalkoztató cég Törökszentmiklóson kezdett telephely létesítésébe.

Szabolcsban is mozdul valami

Ha a beruházások számát nézzük, akkor dinamikusan fejlődött Szabolcs-Szatmár-Bereg januárban. Három korábban be nem jelentett fejlesztés is zajlik itt. (A Legót azért nem soroljuk ide, mert az már tavalyi gyárnyitási körképünkben is szerepelt.) A rendkívüli társadalmi és szociális problémákkal küszködő egykori szocialista iparvárosban, Tiszavasváriban is történik végre valami. (A tiszavasvári feszültségeket jelzi, hogy az ország egyetlen városa volt, melyben jobbikos polgármestert választottak 2010-ben, az ott élő romák helyzetéről pedig riportsorozatban számoltunk be a hvg.hu-n korábban.)

Tiszavasvári - kisebb tavak, nagyobb tócsák szennyvízbőlFotó: Stiller Ákos

A település egykor az Alkaloida gyógyszergyárnak köszönhette a fejlődését. Ez a cég jelenleg az indiai Sun Pharma tulajdonában van. E telephelyen, illetve annak közvetlen közelében működik a Quick 2000 Kft. mostani beruházása is, ahol kft. saját beruházásában építkezett, gépeket vásárolt, és létszámbővítést is végrehajtott a szabolcsi településen. A vegyipari, gépészeti, valamint épületgépészeti területeken műszaki tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó társaság egy 1300 négyzetméteres gyártóműhellyel, irodával, szociális kiszolgáló helyiségekkel, valamint raktárépülettel bővült.

Titokzatos hírek érkeztek januárban Szabolcs megye egykori székhelyéről, Nagykállóról. A jelentőségét a XX. században fokozatosan elvesztő településen állítólag tavasszal kezdi meg üzemének építését egy vállalkozás. Ez lenne az első cég a nagykállói ipari parkban a helyi polgármester nyilatkozatai szerint. A rejtélyes cégről annyit lehet tudni, hogy az autóalkatrész-gyártásban működik, és mintegy 100 millió forintot invesztálna. A cég neve azonban egyelőre titok, a projekt nagyságrendje azonban mutatja, hogy a munkanélküliséget aligha oldja meg a térségben: hírek szerint 5 új munkahely létesülhet a beruházás során.

Most bányásszák a szenet - meddőhányó Farkaslyukon Fotó: Stiller Ákos

Konkrétabbak a tervek Vásárosnaményban: itt 120-130 millió forintból faipari üzem és oktatóközpont létesülhet a Bereg Tüzép Kft. beruházásában, Az üzemcsarnok kedvező esetben márciusra elkészülhet, a termelést pedig május végén indítanák be. Ezzel összesen 30-40 új munkahely jöhetne létre.

Békés és Csongrád

Ami az Alföld többi részét illeti: Békés megyében, Gyomaendrődön 64 millió forintos fejlesztés fejeződött be a Skylotec Hungary Kft.-nél. A munkabiztonsági felszereléseket, hevedereket gyártó cég jelenleg 125 embernek ad munkát. Csongrádban megemlíthetjük a Makói Gyógy- és Termálfürdőt, amelyet januárban adtak át, a beruházás 3,6 milliárd forintba került. 

Érdekes, és viszonylag szomorú hír, hogy Észak-Magyarországról kevés új gyárról érkezett hír. Az Ózd környéki farkaslyuki bánya újranyitását tervezgetik ugyan, de itt még a konkrétumok váratnak magukra, ahogyan az januári cikkünkből is kiderült.