Érthetetlen az angol vezetésnek az alábbiakban bemutatott "mutatvány"...
A török-ukrán frissnek mondható eseménysorozatban az ukrán vezetés kissé "mellé nyúlt", mert a török "támogatás" arra szólna, hogy a Krim félsziget török tulajdon is lehetne, amely kiegészíthetné a már nyílt titoknak számító Új Türkbirodalmat, amit a britek is "támogatnak".
A furcsa csak az, hogy a brit támogatás a krimi tatárokat segítené, amely jelenlegi statisztikák szerint a lakosság 12-18 %-át teszi ki, igy nehezen hihető a sikerük, vagy hogy meggyőznék az orosz-, vagy az ukránajkúakat,hogy a közeljővőben legyenek török állampolgárok...
https://www.gazeta.ru/politics/2021/01/12_a_13433762.shtml?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com
Nagy-Britannia finanszírozza Krím "reintegrációját" Ukrajnába 10 000 font összegben.
Angelina Milchenko 2021.01.12.,
Nagy-Britannia segíteni kíván Ukrajnának a Krím "reintegrációjának" folyamatában. Ennek az országnak a kijevi nagykövetsége ígéretet tett arra, hogy pénzt biztosít különféle információs projektekhez. Céljuk az „emberi jogok megsértésének” kijavítása, a helyi lakosok oktatása, hogy mit kell tenniük ilyen helyzetekben.
Az ukrajnai brit nagykövetség közölte, hogy az Egyesült Királyság pénzügyi támogatást kíván nyújtani Kijevnek a Krím Ukrajnába történő "reintegrációjának" projektjeinek megvalósításában.
A Nyitott Jövő program részeként tervezik e régió, valamint a Kijev által nem ellenőrzött területek "reintegrációjának fejlesztését" a Donbass-ban. A program ez év első napján kezdődött és március 15-ig tart. Várhatóan ez idő alatt Oroszország állítólag ezekben a régiókban "emberi jogok megsértését" rögzítik, valamint segítséget nyújtanak az "áldozatoknak" - írja a RIA Novosti.
Meg kell jegyezni, hogy a munkát állami szervezetek végzik kormányzati szervek támogatásával.
Így a dokumentált „emberi jogi jogsértések” ezeken a területeken, a helyzet „hatékony” lefedése, valamint a krími lakosok „jogainak védelme” Ukrajna félszigetre vonatkozó új stratégiája révén a program sikerének mutatói lesznek.
Megvalósítása során a program szervezői együttműködni szándékoznak, különösen a krími tatárokkal. A misszió egyik célja információs munka folytatása a Krím-félszigeten működő nonprofit szervezetekkel. Az adatok az emberi jogokhoz fognak kapcsolódni annak érdekében, hogy "felhívják a figyelmet a krímeiekre ebben a témában.
A projektek finanszírozása 10 ezer fontot, azaz millió rubelt fog elérni. A nagykövetség megjegyezte, hogy a társfinanszírozás és az önfinanszírozás üdvözlendő. Ugyanakkor az adminisztratív költségek nem haladhatják meg a teljes missziós költségvetés 8% -át.
"Nem finanszírozhatunk akadémiai kurzusokat vagy kutatásokat, angol tanfolyamokat és eszközbeszerzéseket" - pontosították az Egyesült Királyság diplomatái, hozzátéve, hogy forrásokat csak az Egyesült Királyság 2020-2021-es pénzügyi évére biztosítanak.
A Föderációs Tanács nemzetközi bizottságának vezetője, Konstantin Kosachev szerint az ilyen projektek nem hordoznak humanitárius terhet.
„Tisztán politikai projekt, amelynek semmi köze a deklarált„ humanitárius ”célokhoz. A Krím státusának 2014-es megváltoztatása volt az egyetlen lehetséges módja annak, hogy reálisan megvédjük a félsziget lakóinak jogait és szabadságait az Ukrajna területéről érkező szélsőséges nacionalista fenyegetéstől ”- mondta a szenátor a RIA Novosti című lapnak írt kommentárjában.
2014-ben puccs történt Ukrajnában. A félsziget hatóságai felajánlották lakóiknak, hogy vegyenek részt a népszavazáson annak megértése érdekében, hogy a krímiek miként szeretnének oroszokká válni. A félsziget lakóinak többsége eljött szavazni. Több mint 90% -uk elfogadta a helyi hatóságok javaslatát az orosz joghatóság alá történő áttérésre.
De ilyen döntést nem az európai országok, az Egyesült Államok és Ukrajna hozott, amely továbbra is a Krím területét tekinti területének, hanem "megszállt". Kijev még úgy döntött, hogy létrehoz egy speciális formátumot a félsziget "visszatérésére" - a "krími platformra". Fő célja - amint azt Dmitrij Kuleba külügyminiszter korábban biztosította - a Krím Oroszországba történő belépésére irányuló nemzetközi válasz hatékonyságának növelése. Kijev úgy véli, hogy a szankciók nem hozták meg a kívánt eredményt.
Várhatóan különböző méretű, különböző államokból származó tisztviselők vesznek részt rajta: állam- és kormányfők, külügyminiszterek, parlamenti képviselők.
Kuleba úgy véli, hogy "a krími platform támogatása más országok politikai döntése, de jogi és erkölcsi döntés kérdése is". Azt is megígérte, hogy Kijev mindent megtesz azért, hogy Krím témája "pokollá, nem szenté" váljon Oroszország számára.
A platformtalálkozót 2021 májusára tervezik. Ukrajna meghívta Törökországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, az Egyesült Államokat és más nyugati országokat a csúcstalálkozóra. Különösen Oroszországhoz fordultak ilyen felhívással.
„Jöjjenek [az Orosz Föderáció képviselői]. Tárgyalási folyamatra van szükségünk a Krím visszatéréséről ”- mondta Kuleba tegnap az Obozrevatel újságnak adott interjújában.
Biztosította, hogy csak egy kérdés lesz a napirenden: "Oroszország kivonulása a Krím Autonóm Köztársaságból és Szevasztopol városából, valamint Ukrajna szuverenitásának és joghatóságának helyreállítása ezen a területen". Ukrajna nem szándékozik más kérdéseket megvitatni Oroszországgal - mondta a miniszter.
