2020. december 13
Helló mindenkinek, kedves barátok. Örülök, hogy látlak! Sokszor választottunk processzorokat, videokártyákat, sőt SSD-ket is szerelvényekben, de valamilyen oknál fogva olyan fontos részletet hagytunk ki, mint az alaplap. Jobbulni kezdjük!
Mit befolyásol az alaplap?
Először derítsük ki, hogy az alaplap valójában mit csinál. Egyszerűbben fogalmazva: az alaplap feladata, hogy az alkatrészeket egyetlen számítógéphez csatlakoztassa, hogy az egész működjön. Ehhez az alaplap rendelkezik logikai készletekkel, valamint az összes szükséges csatlakozóval.
Itt van egy kép az Online PC felhasználói kézikönyvéből. Itt láthatja az elemek helyét a táblán.
A logikai készletek tartalmaznak hidakat, amelyek korábban kettő (északi és déli) voltak, de most főleg egy híd van az alaplapon - az Intel esetében az északi híd közvetlenül a processzorban helyezkedik el (mint a memória vezérlő), és a Az AMD mindkét híd egybe van kötve, de ez nem annyira fontos.
Az igazgatóság célja fontos. Az északi híd biztosítja a kommunikációt a fő alkatrészek között - összeköti a videokártyát, a processzort és a RAM-ot, valamint magával a déli híddal is kommunikál.
Ugyanakkor a déli híd összeköt minden mást: meghajtókat, PCI buszokat (nem tévesztendő össze a PCI-E-vel), a BIOS-t, valamint az összes számítógép-csatlakozót, hidat összekötik egymással. A PCI-E sávok száma és az egész tábla célja is a logika halmazától függ, mivel a H-lapkakészleten jó processzor-teljesítményű tábla inkább kivétel, mint szabály.
A tábla egyéb jellemzői
Kitaláltuk a logikát és annak célját, most térjünk át magára a táblára. Érdemes figyelni a legfontosabb jellemzők többségére (a logika halmazán kívül):
A processzor energiafázisainak száma: befolyásolja, hogy az alaplap mennyi áramot tud adni a processzornak. Minél több van, annál magasabb a CPU-fogyasztási határ. Például egy háromfázisú tápellátó rendszerhez nem ajánlom a 95 wattnál nagyobb hőelvezetésű CPU-t. A fázisok száma önmagában azonban nem mond sokat, sokkal fontosabb tudni, hogy az áram milyen áramterhelésre készült, és most ismerve az áram mennyiségét és áramát, már meg lehet ítélni, hogy a kártya milyen képességekkel rendelkezik.
A teljesítményfázisok száma megtalálható az induktorok megszámlálásával. A legtöbb esetben ez a módszer működni fog, de érdemes megjegyezni, hogy nem minden fázis táplálja a processzort, van memória is. Fotó az iGuides.ru oldalról
Különböző portok száma: ha több dolgot kell csatlakoztatnia, akkor győződjön meg arról, hogy A - a processzor és a chipset rendelkezik-e elegendő PCI-E vonallal (videokártyák és M.2 meghajtók esetén), és B - hogy az alaplap rendelkezik-e elegendő hellyel / csatlakozók (például SATA vagy PCI / PCE-E X1).
Csatlakozók száma a ventilátorokhoz és az RGB-port: minél több csatlakozó van a ventilátorokhoz, annál több ventilátort, ill. Természetesen több ventilátor is csatlakoztatható egy porthoz, de teljes áramfelvételük nem haladhatja meg az 1 ampert. Azt tanácsolom, hogy ne vigye fel egy amperre úgy, hogy legfeljebb egy pár ventilátort bedug egy portba.
Az RGB-portra valóban szükség van a számítógép háttérvilágításának szinkronizálásához (és néha elvileg a működéséhez). Néhány ház külön RGB vezérlõvel van ellátva, de az RGB vezérlõvel ellátott legtöbb modell nem.
Memória üzemmód: közvetlenül befolyásolja a memória alrendszer sebességét. A legtöbb modern alaplap kétcsatornás, a rajongóknak szóló táblákban lehetnek 4 csatornásak is.
Nos, feltétlenül tisztáznia kell, mire van szüksége, néhány konkrét paramétert.
Melyik táblát válassza?
Ha Ön, mint bármely ésszerű ember, processzort nyitott szorzó nélkül vásárolt, akkor is figyeljen az Intel Z és B lapkakészletén alapuló alaplapokra, mivel némelyikük fel tudja oldani a processzor TDP-jét, jelentősen növelve annak teljesítményét.
Más szavakkal, ha nincsenek nagyon szigorú követelmények, akkor az i5 10600-ig egészen elfogadható, hogy a H-chipseten alapuló táblát vegyünk, ami olcsóbb lesz. Ezeknek a köveknek nincsenek különösebb táplálkozási igényeik, mivel még a feltöltődésnél sem lépik túl a 75 wattos TDP-t.
Az AMD esetében jobb, ha jó B tápellátású B-chipsetet veszünk. Ezek a táblák lehetővé teszik még a blokkolt processzor túlhajtását is a buszon keresztül. Mindenesetre először is meg kell vizsgálnia az alaplap képességeit a csatlakozók és a processzor teljesítménye, valamint a chipset szempontjából, ha továbbra is komoly túlhúzásnak akarja eleget tenni.