 |
| Navracsics Tibo |
Abban egyetértés van, hogy a magyar parlamentáris kormányzati rendszer „rendben van”, de néhány kisebb dologban változtatásra van szükség –mondta a magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes. „Például az Országgyűlést ma szinte lehetetlen feloszlatni”.
Egy másik fontos témakörként az alkotmány preambulumát említette. „Az emberek azt szeretnék, hogy abban szerepeljen utalás a magyar nemzet történelmére és önazonosságára” – fogalmazott. Hozzáfűzte: természetesen nem szabad megsérteni más nemzetek érzékenységét. Az újságíró kérdésére kitért arra is, hogy tovább kell erősíteni a magyar kormánynak az alkotmányban foglalt felelősségét a határon túli magyarok iránt.
Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy 300–400 ezer honosítási kérelemre lehet számítani jövőre a határon túli magyarok magyar állampolgárságának megszerzését megkönnyítő törvény nyomán, elsősorban Erdélyből. A romániai közvéleményben elfogadott dolognak számít, hogy az erdélyi magyarok magyar állampolgárságot is igényelnek – tette hozzá.
A kettős állampolgárságot igénylők lelki értelemben, nem politikailag, földrajzilag vagy fizikailag akarnak a magyarsághoz tartozni. „Sajnálom, hogy a szlovákok hatalmi kérdést csinálnak belőle” – fogalmazott.
Bevándorlás nem várható emiatt a szomszédos országokból – mondta. „A magyarok híresek a mobilitás hiányáról” – fűzte hozzá. „Nem bíznak a saját állampolgáraikban” – tette fel a kérdést.
A romakérdést, bár etnikai oldala is van, elsősorban „polgárosulási” kérdésként látja a kormány. Nincs kizárólagos „romabűnözés” vagy „roma munkanélküliség” – vélekedett Navracsics. Ahol, mint például Északkelet-Magyarországon, alacsony a képzés szintje, magas a munkanélküliség, és nagy a szegénység, ott mindez kiélezi a feszültségeket magyarok és romák között – fogalmazott. „Ha sikerül ezeken a vidékeken lehetővé tenni a gazdasági növekedést és szociális felemelkedést, tudjuk kezelni a problémát” – mondta.
A kormány nem véli úgy, hogy hátrány származott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakadásából. „Az a benyomásunk, hogy a pénzügyi világ bízik Magyarország pénzügyi politikájában és gazdaságában” – mondta. Hozzátette: az IMF egyetlen nyilvános állásfoglalásában sem mondta azt, hogy a tárgyalások megszakadását konfliktushelyzetként élte meg.
Mint mondta, a vita egyik sarkalatos pontja a bankadó volt. Magyarországtól azt várták el, hogy tartsa az államháztartási hiányt, és hogy a takarékossági intézkedéseket a lakosság viselje, de a lakosság nem képes erre, hiszen csaknem a fele a szegénységi küszöb alatt él. Ezzel szemben a bankszektor jelentős nyereségeket könyvelhet el – mondta.
