Az angol a legnépszerűbb idegen nyelv Romániában, ezt követi a német, a francia és a spanyol. Ez derült ki az Európai Unió Statisztikai Hivatalának felmérésből. Legszívesebben a fiatalok tanulnak idegen nyelveket, a felnőttek inkább csak akkor, ha külföldön szeretnének dolgozni vagy a munkahelyükön szükség van rá. Csupán 19 százalék tanul azért idegen nyelvet, hogy külföldi nyaralásai során használni tudja. A diákok zöme, az iskolai órákon kívül magánórán fejleszti nyelvtudását, a felnőttek és az egyetemisták a nyelvtanfolyamokat választják.
Antal Erika hamarosan az 5. félévet kezdi ebben a marosvásárhelyi nyelviskolában. Több nyelvet is tanult már, az iskolában oroszt majd angolt, magánúton pedig németet és olaszt. Később, úgy döntött, az angol nyelvtudását fejleszti tovább, ez az a nyelv, amellyel a leginkább érvényesülni tud.
– Úgy gondolom, hogy ma ahhoz, hogy egy ember jártas legyen a világban és egyáltalán otthon érezze magát a világban, ahhoz feltétlenül tudnia kell egy-két, de nem árt ha három, legalább három idegen nyelvet. És úgy gondolom, hogy az angol az egy világnyelv, amellyel bárhol, a világ bármely sarkán lehet kommunikálni, és ezért úgy érzem, hogy feltétlenül szükséges az angoltudás – nyilatkozta a diáklány.
Felmérések szerint a lakosság 43 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, legtöbbjük angolul, és csupán egy negyede beszél folyékonyan két vagy több nyelvet. A nyelvoktatást ma már az elemi osztályokban megkezdik, de csak a középiskolában fektetnek rá nagyobb hangsúlyt. Ekkor a diákok már nagyobb óraszámban, összetetten tanulják a nyelvet: beszéd és íráskészség fejlesztése, szövegolvasás és értés.
– Vannak osztályok, amelyeknek heti két órájuk van és harminc diák egy csoportban, ott nem igazán lehet fejleszteni a beszédkészséget, nincs idő rá, de vannak olyan csoportok, amelyek heti négy órában tanulják és kislétszámú csoportok, 15-16 létszám, ott jobban megy. Természetesen függ a tankönyvtől is – avat a nyelvoktatás titkaiba Gál Enikő, németszakos tanárnő.
A romániai tankönyvekhez ugyanis nincs hanganyag, így a hallgatott szöveg megértését nehezen lehet fejleszteni, a beszédkézsség-fejlesztő gyakorlatokra pedig nem mindig jut idő. Ezért is választja nagyon sok tanuló a magánórát vagy nyelviskolát. Főleg az érettségi előtt álló diákok fordulnak magántanárhoz.
– Magánórán többet tudnak foglalkozni a diákokkal, mert kevesebben vannak. Egy osztályban vannak harmincan, nem egy ilyen intenzív szak, ott egyben van az egész osztály. Magánórán egy ember van, vagy vannak öten-hatan, akkor jobban el tudja magyarázni a tanár a leckét – indokolja a döntést Albert Tekla.
A nyelviskolákat inkább a felnőttek, egyetemisták választják. Itt is csoportosan tanulják a nyelvet, heti négy órában, külföldön készült, DVD vagy CD melléklettel, munkafüzettel is ellátott tankönyvekből.
Manapság az angol nyelvórák iránt a legnagyobb az érdeklődés. Húsz évvel ezelőtt, a nyelviskola indulásakor még a francia és a holland nyelvtanfolyamok voltak előnyben. Volt igény magyar mint idegen nyelv illetve román mint idegen nyelv oktatására is, de ezek később megszüntek. Évente két-három ilyen érdeklődő fordul az iskolához.
„Most az utóbbi 8 évben körülbelül leginkább az angol keresett, nagyon népszerűvé lett a német, és ugyanakkor ismét oktatunk románt mint idegen nyelvet. A franciát is meg szoktuk hírdetni minden évben, kevesebb érdeklődéssel, de úgy tűnik, hogy idén lesz francia tanfolyamunk is újra, aminek külön örvendünk – mondta a Térképnek Takács Tünde, a Calepinus Nyelviskola irodavezetője.
Szakemberek szerint egy idegen nyelv elsajátításában kulcsfontosságú, hogy az ember rendszeresen hallja azt a nyelvet rádióból, tévéből vagy az eredeti környezetben, anyanyelvi beszélőktől, még akkor is, ha sokáig egy szót sem ért belőle. Ezt a fajta gyakorlást rendkívül elősegíti Romániában, hogy szinte egyáltalán nincsenek szinkronizált filmek. Így akarva, akaratlan, mindenki gyakorolja egy kicsit a nyelvtanulást.
Felmérések szerint, a munkaerőpiacon azok helyezkednek el a leghamarabb, akik a ritkábban használt nyelvek valamelyikét beszélik. Nagy a kereslet a svédül, norvégül, hollandul vagy lengyelül beszélő szakemberek iránt. Ők havi 1500-2000 eurót is kereshetnek tudásukkal, akárcsak a németül beszélő mérnökök vagy az angol és francia nyelvet folyékonyan beszélő programozók.Fazakas ImolaDuna Tv
