Magyar György ügyvéd, a kolontári károsultak által alakított perközösség képviselője szerint nincs mire várni: azonnali előzetes bizonyítást kezdeményez ma az ajkai bíróságnál. Szakértő kirendelését kéri, nem várja meg a hosszan tartó bizonyítást. A helyiek ugyanis attól tartanak, hogy nem kap kellő figyelmet az ügy, ezért határozottan szeretnének fellépni. A tét ugyanis egyrészt az, hogy mikor, kitől és mennyi kártérítést kaphatnak a földönfutóvá tett helyiek. Másrészt meglesznek-e a valódi bűnösök, és megkapják-e méltó büntetésüket.
 |
| Ez maradt. Ennyi maradt Kolontárból: a vörösiszap mindent elöntött, az áradat összetörte az autókat, tönkretette a házakat - GALÉRIA! |
A Nemzeti Nyomozó Iroda halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt nyomoz: ha kiderül, kik voltak a vétkesek, rájuk akár hosszú börtönévek is várhatnak.
A Blikk Kamarás Péter ügyvéd segítségével vette sorra, elméletben hogyan lehet kibújni a felelősség alól.
– Ha a károsultaknak peren kívüli egyezségben kínál fel kártérítést a cég, lehet, hogy olcsóbban megússza, de ezzel lényegében elismeri a felelősségét – mutatott rá Kamarás Péter.
– Büntetőjogilag pedig már nem a cég felel, hanem az egyén. És egy eljárás akár úgy is végződhet, hogy a cég vezetőit felmentik a felelősség alól, és valamelyik beosztottat mondják ki vétkesnek. A kérdés ilyenkor mindig az, hogy a főnök követett-e el bármilyen mulasztást, vagy ő lelkiismeretesen és jól végezte-e dolgát, csak épp a beosztottja hibázott – magyarázta.
Dr. Kolláth György alkotmányjogász szerint minden azon múlik, polgárjogi értelemben veszélyes üzemnek minősül-e az ajkai timföldgyár a végtermék, a nehézfémeket tartalmazó és radioaktív vörösiszap okán.
– Amennyiben a vörösiszap-kibocsátás és -tárolás miatt veszélyes üzemnek számítható a timföldgyár, pontosabban a zagytározója, akkor a Mal Zrt.-nek objektív felelőssége áll fenn. Vagyis függetlenül attól, hogy a cég vétkes-e vagy sem, kártérítési felelőssége van – magyarázta.
Ha azonban nem tekinthető veszélyes üzemnek, akkor megúszhatja a cég a kártérítést, amennyiben nem bizonyítható, hogy valamilyen szabályt szegett, vagy bármilyen mulasztást elkövetett az iszaptárolásban. A Mal Zrt. továbbra sem tartja magát hibásnak.
Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök korábban azt nyilatkozta: minden szabályt betartottak. A cég azon az állásponton van, hogy „működési körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok" idézte elő a tragédiát. Ez pedig abban az esetben is mentesítheti a felelősség alól, ha veszélyes üzemnek minősül a gyára. Ezt azonban – tette hozzá Kolláth – neki kell bizonyítania.
„Új falut kell keresnünk"
Holzer Balázs (29) soha többé nem akarja betenni a lábát egykori otthonába. A Blikknek utoljára megmutatta, mit tett otthonával a mindent maga alá gyűrő gyilkos massza. Az egész életét tervezte itt, de szíve szerint az emlékeit is törölné a fejéből.
 |
| Holzer Balázs |
– Nem voltam itthon hétfőn, a feleségem hívott, azt mondta, búcsúzni akar, mert biztos benne, hogy most meg fog halni. Vele volt a hároméves gyermekünk is, akit derékig az iszapban állva emelt a magasba, hogy ne sérüljön meg – mondta könnybe lábadt szemekkel a fiatal férfi. Balázs hiába rohant volna haza, nem menthette volna már meg párját. Szerencsére a férfi két barátja a házba sietett, és még időben odaértek. Az önfeláldozó barátok azonban súlyos árat fizettek tettükért, komoly égési sérülésekkel fekszenek kórházban.
– Ezek a srácok olyat tettek, amit akkor sem tudnék meghálálni, ha száz életem lenne. Életben vagyunk, de nem tudom, mit hoz a jövő, egy biztos, nem vagyok hajlandó itt maradni, elfelejtem az eddigi életünket, és egy új falut keresünk magunknak – kesergett Balázs.
 |
| Korsós Ferenc |
Korsós Ferenc (52): – A családom el tudott menekülni az ár elől, de én már nem, a lábam teljesen szétégett. A feleségem és a gyerekek a szomszéd erkélyére rohantak fel, csak arra emlékszem, hogy az emberek a fákon lógtak. A házunkba még akkor sem engedtek viszsza, amikor már lement a víz, mindenünk odalett. Mihez fogunk most kezdeni? – kérdezte az Országos Baleseti Központban fekvő édesapa, akinek másodfokú égést okozott a maró iszap.
Hegedűs Sándor (49) – Még mindig csípnek a sebeim, pedig csak első fokúak az égési
 |
| Hegedűs Sándor |
sérüléseim. Éppen a garázsban voltam, amikor jött a vörös tenger, azonnal kiszaladtam, akkor láttam, hogy a szomszéd már felmászott a fára. A kerítésre kapaszkodtam fel, de ott is elért a víz. Két órát álltam benne, mire jött a segítség. Egy markológéppel hoztak ki az udvarról, és a tűzoltók slaggal mostak le. Be sem engedtek a házamba, hogy mentsem, ami még menthető, azonnal idehoztak helikopterrel.
 |
| Tóth Ferenc |
Tóth Ferenc (58) csütörtökön végképp feladta a reménykedést. A rokkantnyugdíjas férfi a hét első felében még próbálta takarítani az elöntött házát.
– Értelmetlen küszködés ez, itt az ideje szembesülni vele, hogy az itteni életemnek vége. Minden, amit eddig letettem az asztalra, semmivé vált, mit mondhatnék? Fogalmam sincs, mi lesz holnap – mondta Ferenc.
A pénteki nap eseményei
Már a külterületeken folytatódik a mentés
A belterületek megtisztítását követően megkezdik a külterületek mentesítését a vörösiszappal elöntött Veszprém megyei településeken. Közben folyamatosan érkeznek lapátokkal az önkéntesek a környező településekről. A katasztrófa sújtotta térségben nyolcvan rendőr gondoskodik folyamatosan a biztonságról, s a speciális mentők is folytatják az éjszakára felfüggesztett keresést. Munkájukat erősen nehezíti, hogy helyenként még mindig méteres magasságú az iszap és a keresőkutyákat sem tudják bevetni annak a három embernek a keresésére, akik már öt napja nyomtalanul eltűntek a vörösiszap áradattal.
A leeresztett halastóban sem találták meg a holttesteket
A katasztrófavédelem egységei Kolontáron leeresztették a halastó vizét, de a három eltüntet nem találták meg. A halastó, amely erősen eliszaposodott megnehezíti a kutatást. Jelenleg is folyik a korábban átszakadt 10-es tározó körgátjának erősítése, amit száz emberrel és 25 nehéz teherautóval végeznek. Pénteken a katasztrófavédelem helikopterről gipszet szór a Marcalba annak érdekében, hogy semlegesítsék a lúgos hatást illetve csökkentsék a folyó pH értékét. Erre azért van szükség, mert egy másik tározóból folyamatosan 100 ezer köbméter lúgos vizet engednek a folyóba.
Jelenleg a Rába Mosoni-Dunánál lévő torkolatánál 9-es pH értéket mérnek, a Dunánál Komáromnál pedig már az élővilágot nem károsító 8-as értéket.
