Veszélyesebb a fajpusztulás, mint a klímaváltozás?

http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=20083&Itemid=1 2011. január 28. -

A Földön létező 380 000 féle növényfajnak közel egyötöde áll a kihalás szélén. Ezt állítják a Londoni Természettörténeti Múzeum Botanikus Kertje és a Természetvédelmi Nemzetközi Egyesülés (IUCN) szakértői, akik 5 évig tartó kutatás eredményeit tárták a nyilvánosság elé. A termőföldek és erdők mezőgazdasági termelésre történő kisajátítása egyre több őshonos növényfajta túlélését teszik lehetetlenné. Az agrárium térnyerése az összes növényfaj 33 százalékát érinti negatívan. A brit Botanikus Kert, mely a fajokat megőrző Millenniumi Magbanknak is egyik fontos partnere, három kategóriában nevesíti a vészhelyzetet: erősen veszélyeztetett fajok, veszélyeztetett fajok, sérülékeny fajok. A vizsgálat során 7000 növényfajta életkörülményeit vizsgálták. Az állatvilág ma jóval kevesebb fajt tartalmaz, mint a növényvilág. A tudósok szerint 10 000 féle madár, 5500 emlősfajta és 6300 kétéltűfaj él és mozog bolygónkon. Ökológiai érték Az októberi nagoyai biodiverzitás fórumon fontos egyezményt írt alá közel 200 ország a biodiverzitás sérülésének megfékezésére. A fogalmat magát hajlamosak vagyunk valami absztrakt fogalomként eltenni agyunk egyik távoli szegletébe. Mindjárt kézzelfoghatóbb a biodiverzitás jelentősége, ha a növényfajtákra úgy tekintünk, mint "potenciális gyógyszeralapanyagokra", mondta egy szakértő a CNN Earth Frontiers című műsorában. A "Föld ingyenes szolgáltatásaira" próbál rámutatni évek óta Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője, hogy emberi nevezőre hozza és gyakorlati értelemmel ruházza fel a biodiverzitás oly távoli fogalmát. Karbon-semlegítéssel az ökoszisztémák védelméért Az államok és nemzetközi szerveztek makro-szinten igyekeznek felvenni a harcot a fajpusztulással, eddig főként a Clean Development Mechanism (CDM) program révén, melyben az emissziós limitet túllépő cégek a többlet-kibocsátást zöld projektekbe fektetett pénzzel kompenzálhatták (javarészt a harmadik világban és elszámolták a CDM keretén belül). A karbonsemlegesítés egyik módja az esőerdők védelme: az ENSZ REDD-programjától és a Világbank Karbon Alapjából már pénzhez juthatnak azok a fejlődő országok, melyek megfékezik a náluk dúló erdőirtást. E célra eddig 4 milliárd dollárt különítettek el. A koppenhágai szerződés azonban 2010 és 2012 között 30 milliárd dollár ilyen célú szétosztásáról szólt, vagyis évi 10 milliárdról. A cégek gyakran résztvesznek ilyen kezdeményezésekben: Walt Disney cégcsoport tavaly novemberben 4 millió dollárt áldozott az ENSZ REDD-programjának részeként perui és kongói erdők megőrzésére. A dolog nem áll meg a fáknál, a Coca Cola és a WWF összesen 7 vízkészlet-megőrző projektben együttműködik. Karbonsemlegítés - tonnaszámra CDM karbonsemlegesítés: évi 220 millió tonna CO2 (más forrás szerint kevesebb: 1,5 milliárd tonna 12 év alatt) A CDM teljes emisszió-mérséklése (2012 végéig): 1,5 milliárd tonna CO2 Az EU-15 CO2-kibocsátása: évi 4,2 milliárd tonna Az USA CO2-kibocsátása: évi 5,5 milliárd tonna Hiányosság: a CDM nem szankcionálja a kibocsátás-növekedést, így kizárólag szubvencionálási rendszerként funkcionál, még a túlzottan szennyezők számára is. Egyenlőbb hozzáférés a genetikai javakhoz A gazdasági folyamatokban megjelenő természeti kincsek, növényi javak, állati erőforrások származási, feldolgozási és fogyasztási helye gyakran nem azonos. Hát még a növényből egy messzi kutatóintézetben génmódosítással előállított növény forgalmazásának profitja! Ezek a földrajzi eltérések vagyoni különbségeket eredményeznek. A természeti erőforrásokból, a növények génállományából eredő hasznok egyenlőtlen eloszlását harmonizálná és kiegyenlítené az a nemzetközi egyezmény, melyet Montreálban szövegeztek augusztusban. A cél, hogy a származási ország lakói minél nagyobb hányadban részesüljenek a termőföldjük javai nyújtotta előnyökből és a technológiai transzfer is beinduljon. Az erről szóló paktumot októberben fogadták el az ENSZ Biodiverzitás Világcsúcsán Japában. Biológiai sokszínűség Az ember életfeltételeit tekintve nagyobb veszélynek látják szakértők a biodiverzitás elvesztését, mint a klímaváltozást. A kettő persze összefügg. A PriceWaterhouseCoopers szerint 1-4 trillió dollárt kellene költeni évente a biodiverzitás megőrzésére. A 600 milliárd dolláros összforgalmú globális gyógyszeripar nagy mértékben függ a biológiai sokszínűségtől. A World Seed Bankban egy növényfajta magjainak tárolása 3000 dollárba kerül. Kriston László