A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának budapesti plenáris ülésén részt vett Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke is. A Duna Televízió meghívta őt a Közbeszéd műsorba, ahol a Székelyfölddel kapcsolatos politikai, közéleti kérdésekről, tervekről kérdezte őt Süveges Gergő.
Továbbra is napirenden van az a népszavazási kezdeményezés, amelyre elméletileg márciusban tartanának, és Székelyföld egy régióban maradásáról szólna. „Több mindenről beszélhetünk ennek kapcsán – mondta Borboly – beszélhetünk egy különleges státusú régió kialakításáról, amilyen például Dél-Tirol Olaszországban, de beszélhetünk arról is, amit az államelnök ajánlott fel, de nem fogadtunk el. Ez arról szólt, hogy Hargita és Kovászna megye alkosson egy megyét, és ez legyen ugyanolyan megye, mint a többi. És beszélhetünk arról is, hogy legyen ez egy gazdasági rádió, amely pénzeket szeretne lehozni az Európai Unióból.”
Borboly Csaba úgy gondolja, hogy a magyarság megmaradása szempontjából a legfontosabb a gazdasági régió létrehozása, mert ez szolgálná a leginkább az uniós forrásokhoz való hozzájutást. „A következő években le kell hozzuk azt a sok uniós pénzt, amit az elmúlt akár száz évben Székelyföldről a többségi nemzet igazából kivitt” – mondja az elnök.
Az autonómia vonatkozásában Borboly azt mondta, hogy szerinte ez azt jelenti, hogy mi döntünk az oktatás, a turizmus és a mezőgazdaság kérdésében, egy sajátos nemzeti és kulturális autonómiának megfelelően. Duna Tv, Közbeszéd
Megjegyzés
Ha nem is feltűnő, de érdekes lehet egy szövetségi megyevezető részéről, hogy arról beszél, amiről a polgári párt szakemberei hangoztatnak már évek óta sőt konkrét lépéseket is tettek ez irányba.
Gazdasági régió létrehozásáról úgy beszél, mintha valami újat fedezett volna fel, pedig az eltelt 21 évben szinte évente megtehették volna, hiszen kormányon "csücsültek".
Másik dolog, amit meg kell említeni, hogy nagyon furcsa, hogy ezt most 2011-ben hangoztatja annak ellenére, hogy 2007-tól erre maximális lehetősége volt...
Gazdasági régió, amiről beszél jól kialakítható lehetett volna, hiszen a Leader kistérségeket már az elején kialakították abban a térségben, de ezidáig csak kevés külföldi HACS-al vették fel a kapcsolatot. E kapcsolatok kialakításához nem kellett sok pénz befektetni.
Azonkívül a civil kapcsolatokat sem támogatta kellő képen pedig több éve felállította a Teleházas hálórendszerét, amelynek komoly kapcsolatrendszerével nem foglalkozott mélyrehatóan. Az "érezhető felületessége", "minden lében kanál kanál" módjára mindegyre elveszíti a lényeget azaz a gazdasági fejlesztés lehetőségeit.
Sajnos a szövetségi praktikát azaz a "pénzalapok szétosztást" magas szinten műveli, pedig ha komoly szakmabelieket gyűjt maga köré akkor nem tűnnének tevékenységei kontárkodásnak.
Mint megyei vezető nagyon sok pénz fordult meg a keze alatt és sajnos igencsak kevés gazdasági hatással és egy ilyen hozzáállással területi fejlődésről pedig nem igen lehet beszélni.
Visszatérve a Leader kistérségi gazdasági fejlődésre a már kialakult 4-5 ilyen NUTS-3-as területi egység kimondottan gazdasági érdekek alapján kialakíthatna NUTS-2-hez hasonlót, amelynek segítségével nemcsak megyei hanem eurórégiós kapcsolatok kialakítására alkalmas tevékenységeket is koordinálhat.
Ebben a felállásban már csak annyit kéne tennie, hogy kiválasztja a megfelelő ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet ahol a külföldi partnereket alkalmat adna a közös projektek beindítására. (Erdélyi Polgár)
