A szorgalmasok birodalmában - Uniós támogatásokról tájékozódtak a méhészek

http://hirmondo.ro/index.php/melleklet/gazdasag/4771
Írta: Willmann Walter2011. november 30. szerda, 00:00

Kovács József alelnök meghívására tévedtünk be november második felében a háromszéki méhészegyesület rendkívüli ülésére, ahol éppen Szőke György, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) szaktanácsadója emlegette a sajtót: nem úgy írják le, ahogyan kellene! Nem vettük szívünkre, hiszen a röpke másfél óra alatt kitűnt, hogy az APIA-nak lenne kínálata, pontosabban megpályázható pénze, a méhészeket is érdekli a dolog, de meg kell keresniük egymást.

A létező pályázatok, programok ismertetésébe nem mennénk itt bele, és valóban elmegyünk az APIA-hoz, hátha kerülne ott pontosan leírt, méhészekre szabott pályázat, amelynek elegendő teret szentelve bemutatnánk, hogy ezzel is segítsük a méhészeket, de a hivatalt is. Kovács Józsefet a pályázati lehetőségeket bemutató ülés után (amelyen 40–45 méhész vett részt, köztük „pályakezdő” méhész-lévendők, de két hölgy is) arról kérdeztük, milyen a kapcsolat a tagsággal: alkalomszerűen, netán csak gyűléseken faggatják a tennivalókról.

– Szó sincs erről – mondta az alelnök –, nap mint nap megkeresnek, a dolgokat, problémákat nekem kell orvosolnom, az elnök távollétében az ő munkája is rám hárul.

A méhészegyesület nem folytat ugyan kereskedelmi tevékenységet, viszont dolog akad bőven, közte a tanácsadás, a pályázatok ismertetése, s mindezt az évi tagdíjból kell finanszírozni. A kereskedelmi tevékenységet a méhészüzletek folytatják, és eleddig azokon keresztül zajlott a támogatások szétosztása is; ez idéntől megváltozott, mondta Kovács József.

Rákérdeztünk a méhészüzletek jogi mibenlétére is, pontosabban tulajdonosaira, amiről az alelnök elmondta, azokban a „bukaresti vezetőtanács a nagyrészvényes,” és amikor az egyesületük kérte, hogy ők is részt kaphassanak, „a törvényszéken nem hagyták jóvá.” Az említett vezetőtanács az országos méhészegyesület vezetőtanácsa, azé az egyesületé, amelyik létrehozta az alegységeit, az APICOLA-kat, amolyan mindenes tulajdonképpen. Van egy méhészkombinátja, a kutatóközpont és 41 megyei fiókja.

A „nagy egyesület” 1958-ban alakult, külön vagyona van, de a helyi székhelyek is az ő tulajdonában vannak, hiába építették a helyiek, mondja Kovács, „tiszta képet nem lehet látni.” A helyiek nevére meg is volt a telekkönyv, de leállították.

Most a megyei egyesületnek 110-115 méhésze van. Ezt úgy számolják ki, hogy január végéig ki szokták fizetni a tagdíjat, ami egy lej családonként, és 20 lej méhészenként az évi taksa, amibe bizony nem lehet belerokkanni. A pályázatok iránt érdeklődés mutatkozik, a 141-es „kispályázatot” 15-20 személy nyerte el, a 112-es „nagyot”, ami a fiatal gazdáknak szól, 7-8 személy. Amire kötelező módon visszatérünk, nagyobb terjedelemben, nemcsak pár mondatban, azok a pályázati feltételek, és megszólítunk méhészt is, pályáztatót is az ökoméhészetről, arról, hogy megéri-e.