http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/categ_id/31

2011. december 10.
2011. december 10.
Tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására – jelentette be Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke pénteken. Az euróövezeti közös nyilatkozat felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek már egyértelműen jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a szerződéshez. Négy tagállam nem tett így: Nagy-Britannia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Svédország. Közülük Magyarországon kívül Csehország és Svédország is azt jelezte, hogy konzultálnia kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében. A tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására – jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón. Megerősítette, hogy teljes uniós, azaz 27 tagországos körben a megállapodás nem volt lehetséges. Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az „elfogadhatatlan feltételeket” támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország – utóbbiaknak a parlamenttel kell konzultálnia – nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Úgy vélte, elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy 27 országos kompromisszum szülessék. Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy később még további országok csatlakozhatnak a megállapodáshoz. Van Rompuy elmondta, hogy azért döntöttek az új szerződés mellett, mert az gyorsabb folyamatnak ígérkezik, mint egy alaposabb alapszerződés-módosítás. Megerősítette azt is, hogy megállapodtak: kidolgozzák a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kétoldalú alapokon nyújtandó, a tervek szerint összesen 200 milliárd eurós kölcsön opcióját. Ebben szintén részt vesznek egyes euróövezeten kívüli tagállamok is. Herman Van Rompuy hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy felgyorsítják az euróövezeti ideiglenes mentőmechanizmus (EFSF) kapacitásának emelését, az állandó mentőmechanizmus (ESM) működésének kezdetét pedig 2013 nyaráról egy évvel előrehozzák. Sarkozy jelezte, hogy a mechanizmus irányításában szerepet kap az Európai Központi Bank (EKB) is. Van Rompuy méltatta, hogy rövid- és hosszabb távra is megfelelő döntéseket hoztak az euróövezeti adósságválság kezelése, a stabilitás tartós növelése érdekében. Az új intézkedések közül kiemelte a deficittúllépés miatti szankciók automatikusabbá válását, ennek törvénybe foglalását, illetve azt, hogy az Európai Bizottsághoz már tervezet szakaszában el kell juttatni a nemzeti költségvetéseket. Megerősítette, hogy nincs már szó a magánszektor bevonásáról az esetleges további pénzügyi támogatási programokba. Sarkozy, Merkel, valamint az EKB elnöke, Mario Draghi jó eredményként méltatta a közel tízórás tárgyalás után létrejött kompromisszumot. Merkel úgy vélte, ezek a döntések helyreállítják az euró hitelességét, és növelik a stabilitást. A tanácskozásról reggel kiadott közlemény értelmében az új kormányközi szerződést legkésőbb jövő márciusban alá akarják írni. Ugyanakkor továbbra is az a cél, hogy az új előírások tartalmát a lehető leghamarabb beillesszék az EU alapszerződésébe. A közlemény felsorolta azt a hat, euróövezeten kívüli országot, amely jelezte, hogy szándékában áll csatlakozni a folyamathoz. Ez Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia. A cseh és a svéd kormányfő konzultál a parlamenttel, mielőtt döntene. David Cameron brit miniszterelnök nyilatkozatában védelmébe vette a csúcstalálkozón képviselt, a megállapodást elvető brit álláspontot. Szerinte a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt London érdekében. A brit miniszterelnök a tárgyalások során előterjesztette azt az igényét, hogy Londonra, mint nemzetközi pénzügyi központra vonatkozóan messzemenően érvényesüljenek különleges szabályok. Ezt a követelést azonban a tárgyaló partnerek elutasították. Cameron a megbeszélés utáni nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra: „mindig hordoz magában veszélyeket, ha egy szerződésen belül kötnek egy (másik) szerződést”. Egyúttal megerősítette: Nagy-Britannia a jövőben sem kívánja bevezetni az eurót, és nem akar csatlakozni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. „Minden jót” kívánt azoknak az országoknak, amelyek új, kormányközi paktummal kívánják megmenteni az eurót. ORBÁN VIKTOR NEMET MONDOTT Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert ez a nemzeti szuverenitást is érinti. Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje.Megdöbbentő és érthetetlen, hogy Orbán Viktor először határozott nemet mondott, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására – mondta pénteken sajtótájékoztatón Mesterházy Attila. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint előrelépés, hogy a miniszterelnök „visszakozott, megváltoztatta álláspontját”, és a parlamentre bízná a döntést, de hangsúlyozta: az országgyűlési többség az elmúlt másfél évben mindig a kormányfő akaratának megfelelően szavazott. A Jobbik elutasítja azt az EU kormányközi szerződést, amely lehetővé tenné a tagállamok költségvetéseinek közös ellenőrzését és a túlköltekező államok megbüntetését – jelentette ki Volner János pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. | ||||
