http://www.erdon.ro/megoldasok-gazdasagi-valsagra/1859743
A helyi gazdasági összefogás és a regionális gazdaságpolitika jelentheti a válságból való kilábalást a Kárpát-medencében – mondja Lóránt Károly közgazdász.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) által szervezett Közgazdasági beszélgesek a PKE-n című sorozat keretében tartott előadást Bihar megye székhelyén Lóránt Károly budapesti közgazdász. A szakember a gazdasági válság okait, és az abból való kilábalás lehetséges módozatait vázolta fel tegnap a PKE bolyai termében megjelenteknek.
A válság kezelésének egyik módja az lehetne, ha a Visegrádi Négyek, azaz Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, Romániával és Bulgáriával kiegészülve együttműködnének. Nagy problémát okoz az, hogy a mezőgazdasági termelők és a vásárlók közé beékelődtek a rendszerint külföldi felvásárlók, akik maguk fölözik le a hasznot, ezért jó lenne ha sikerülne kiiktatni ezt a közvetítő elemet a termelők és a vásárlók közül.
Létre kell hozni a saját finanszírozási rendszert, melynek segítségével helyi szinten lehetne segíteni, ösztönözni a vállalkozásokat. Kiutat jelenthet a válságból a helyi pénz kiadása, amely válságidőszakban helyi társadalomszervező erőt jelent.
Szükséges az exportorientáció, ebben a tekintetben vissza kellene nyerni a keleti piacokat, továbbá el kellene érni azt, hogy a Kárpát-medencében fellépő igényeket kárpát-medencei cégek elégítsék ki. Az előadást követő beszélgetésen az előadó hangsúlyozta, hogy a gazdaságilag fejletlenebb országok csak úgy tudnak felzárkózni, ha erős állami preferenciákkal védik gazdaságukat. Pap István
MegjegyzésAmi a mezőgazdaságban történik való igaz, hogy nem rendezett a piaci helyzet és ebben éppen azok a hibásak akik eddig eltelt 20 év alatt nem tudtak (vagy nem akartak) oda hatni, hogy a gazdaemberek összeálljanak. A mostani "klaszterosodás"-t nem karolták fel, nem akartak hazai termelést védő határozatokat kierőltetni, stb.
Örvendetes, hogy még vannak olyan anyaországi szakemberek, - akik jóhiszeműen - hajlandók elmondani mit kellene tennünk nekünk erdélyieknek, csak.... Csak kedves professzor úr nem nagyon tájékozott, ami a mostani helyzetet illeti, hiszen több dolgot, amit elmondott, már régről ismerünk, sőt terjesztjük, pld. a helyi pénz és a velejáró pozitív munka és pénzmegosztási lehetőség, stb.
Köszönjük a professzor úrnak a jó tanácsokat, de talán előbb a saját anyaországi üzleti életben leledzőkkel kellene konzultálnia, és azonnal rádöbbenne, hogy azok között csak nagyon kevés olyant találna, aki "közösséget vállalna" az erdélyiekkel. Az export orientációval kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy sok anyaországi cég inkább ázsiai partnert választ.
A saját finanszírozási rendszert pedig felejtse el, mert ahhoz szükséges kezdeti tőke soha sem volt "nyitott" az erdélyiek részére. Voltak és vannak ugyan "kezdeményezések", de pld. a polgáriak több kezdeményezése is, de az OTP nem igen érdkelt abban, hogy az általuk bemutatott rendszerből akár egy keveset is nyerjen, mondván egy millió nem pénz...
Szóval, kedves professzor úr, ha majd találkozik olyanokkal akiket érdekelné a helyi kezdeményezések, elképzeléseink akkor szívesen vennénk ha szól nekünk.nekik is. (Erdélyi Polgár)
