2012. június 01.
Nyílt levéllel fordultak a polgármesterjelöltekhez, illetve a tanácsosjelöltekhez a kolozsvári „zöld” civil szervezetek, így a Napoca Kerékpáros Klub, a Havasi Gyopár Környezetvédelmi Egyesület, a Transilvania Környezetvédelmi Egyesület, az Ecouri Verzi Egyesület és a Zöld Erdély Egyesület, amelyek helyi környezetvédelmi stratégiát javasolnak a pártoknak, illetve politikusoknak. A levél aláírói szeretnék, ha a jelöltek nyilvánosan ki is fejtenék véleményüket a megfogalmazott 10 pontról, javaslatról.
Az említett civil szervezetek szerint a leendő városvezetésnek egyik prioritása kell hogy legyen a környezetvédelem, amely így lényeges szempont lenne a döntések meghozatalában.
Fontos a helyi közösség informálása, nevelése és a környezetvédelembe való bevonása, a korszerű hulladékgyűjtés- és feldolgozás, a zöldövezetek és a biodiverzitás védelme befektetések árán is. Az új zöldövezetek kialakítása kapcsán nemkonvencionális eszközökhöz is folyamodni lehet: például zöldövezeteket lehet kialakítani a tetőkön, és ahol lehet, az aszfaltozás helyett előnyben kell részesíteni a betonrácsos-füvesítéses megoldást. Újra kell gondolni a fertőtlenítési-rovarirtási „szokásokat”, hiszen a városra ökoszisztémaként kell tekinteni, és gondolni kell például a madarakra, denevérekre, bogarakra is.
A város külterületén védeni kell a Bükk-erdőt és a Szénafüvek környezetvédelmi területet. Teljesen át kell gondolni továbbá a város közlekedését, forgalmát: hangsúlyt kell fektetni az autóval közlekedés csökkentésére, a tömegközlekedés népszerűsítésére és a biciklivel való közlekedés megkönnyítésére.
A nyílt levél szerzői úgy vélik, hogy a Kis-Szamosnak központi helyet kell elfoglalnia a városban, és ennek megfelelően értékként kell kezelni. Ami a város többi folyóvizét és tavát illeti, azok tisztán tartása szintén fontos, továbbá véget kell vetni a vízpartok, medrek lebetonozásának. Ami pedig a levegő minőségét illeti, a gázkibocsátások csökkentése a cél, akár a közúti forgalom átirányításával, az erősen szennyező autók tulajdonosainak bírságolásával.
Kolozsvárnak ismét a szó szoros értelmében csendes várossá kell válnia, és különösen érvényes ez a belvárosra, lakónegyedekre. A táj védelme érdekében szabályozni kell az építkezéseket, esetekben az épületek alakját, színét, és megfontolandó, hogy a nem éppen „látványos” elemeket növényekkel, futónövényekkel takarják el.
