Két hónapig tartott a pénzügyi törvényt módosító 58/2010-es sürgősségi kormányrendelet III. cikkelye által okozott káosz.
A nevezett jogszabály értelmében, mindazok a magánszemélyek, akik szabad foglalkozásból származó, nem fizetésjellegű jövedelmet realizálnak (önálló vállalkozók, szerzői jogdíjasok), kötelesek havonta fizetni a 10,5 százalékos hozzájárulást a társadalombiztosítási alapba (nyugdíjalapba), a 0,5 százalékot a munkanélküliségi alapba és negyedévenként az 5,5 plusz 0,85 százalékot az egészségbiztosítási alapba. Nemcsak az érintett személyek nem értették az új előírásokat. Homályban tapogatóztak az előírásokat a gyakorlatban alkalmazó közintézmények is.
A leghamarabb az tisztázódott, hogy az egészségbiztosítási alapba történő befizetés továbbra is a 95/2006-os törvény előírásai alapján történik. E téren a helyzet változatlan maradt!
Annál nagyobb volt a fejetlenség, értetlenség a társadalombiztosítási alapba és különösen a munkanélküliségi alapba történő befizetések terén. Az ominózus 58-as rendelet ugyanis kötelezte ugyan a szabadfoglalkozású magánszemélyek hozzájárulását a munkanélküliségi alapba, viszont adott esetben ezek a személyek nem kaphattak munkanélküli segélyt.
A megyei nyugdíjpénztárnál és a megyei munkaerő-foglalkoztató ügynökségnél az elmúlt hetekben kialakult vég nélküli sorban állások jelezték, hogy a vonatkozó módosításokat kiötlő „specialisták” finoman szólva nem igen tudták, hogy mit csinálnak.
Az új összetételű kormány szerdai ülésén már jóvá is hagyta az 58-as rendelet III. cikkelyének módosítását, kiegészítését. Az új sürgősségi kormányrendeletnek még nincs száma, de az új pénzügyminiszter és az új munkaügyi miniszter ígérete szerint a lehető legrövidebb időn belül megjelenik a Hivatalos Közlönyben, és július 13-tól, hétfőtől már gyakorlatba is lép!
A módosító 58-as rendeletet módosító új rendelet kapcsán tartott rövid sajtótájékoztatót Mihaela Vasil, az Arad Megyei Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Örömmel jelentette be a média képviselőinek, hogy a társadalombiztosítási alapba történő hozzájárulások terén visszaállt a régi rend, azaz a 19/2000-es nyugdíjtörvény vonatkozó előírásai szerint járnak el.
– Őszinte megkönnyebbülést jelent számunka is, hogy végre sikerült tisztázni az annyi bonyodalmat okozó helyzetet. Véleményem szerint világos, közérthető rendelet született. Valamennyien ezt vártuk. A fontosabb tudnivalók: a 19/2000-es nyugdíjtörvény előírásainak értelmében megkötött társadalombiztosítási szerződéssel rendelkező önálló vállalkozók ismét az általuk bejelentett jövedelem után (ami lehet akár a minimálbérnél alacsonyabb összeg is) fizetik a 10,5 százalékos hozzájárulást a nyugdíjalapba. A szerzői jogdíjból származó jövedelmet megvalósító nyugdíjasoknak nem kell társadalombiztosítást fizetniük! Ugyanez vonatkozik azokra a magánszemélyekre is, akik fizetésjellegű jövedelmük mellett alkalmilag szabad foglalkozásból (például szerzői jogdíjból) származó jövedelmet is realizálnak. E plusz jövedelem után nem kell társadalombiztosítást fizetniük. Viszont azok a magánszemélyek, akik kizárólag szabad foglalkozásból származó (szerzői jogdíj például) jövedelmet valósítanak meg, kötelesek társadalombiztosítást fizetni. Külön is felhívnám a figyelmet egy nagyon fontos kitételre: a társadalombiztosítási és munkanélküliségi alapba történő egyéni hozzájárulások bejelentése, kiszámítása, visszatartása és folyósítása (az említett alapokba) a jövedelem fizetőjének a feladata! Vagyis nem a jövedelmet megvalósító személyé.
