http://www.erdon.ro/hirek/news-erdely/cikk/az-eletmuve-nemzeti-ertek/cn/news-20101117-01334709
Sajnálatos módon alig néhány személy vett részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházában kezdődött megemlékezésen, szerencsére azonban a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) turisztika és menedzsment szakos hallgatóival kiegészülve félig megtöltötték a dísztermet. Az egybegyűlteket Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet: a "haladó hagyományok mértéke alatt" a PMMC rendszeresen megemlékezik nagy fejedelmeinkről, mert fontosnak tartja, hogy neves meghívottak hitelesen szóljanak róluk.
Dr. Fleisz János történész, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke előadásában Bethlen Gábor tevékenységének főbb vonalait emelte ki. Kifejtette: Bethlen korában a török szultántól való függés névleges volt, Erdély vazallusi helyzetében is megőrizte viszonylagos szuverenítását. A fejedelem ugyanakkor jól alakította viszonyát a magyar koronához is. Uralkodása alatt nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett. Tudatos gazdaságpolitikát folytatott és az intézkedéseinek köszönhetően a fejedelemség virágzásnak indult.
Hadvezér és diplomata
Fő célja a vallászabadság megőrzése, a Habsburg és a Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása volt. Kiváló hadvezér és diplomata, népéhez és egyházához ragaszkodó, buzgó református volt. Hitének öt sarkallatos pontját lehet elkülöníteni: Isten kiválasztó, gondviselő, üdvözítő kegyelme; az élő reménység; bűnbánat és erkölcs; áldáskeresés, hála és alázat, valamint elrendelt életút. Támogatta a kultúrát is, fejedelmi székhelyét, Gyulafehérvárt európai műveltségű és színvonalú uralkodói központtá tette. Tudományszeretete azonban túlmutatott a református érdekképviseleten, összefonódott művelődéspolitikájával is. Az egyetemi tanár beszélt továbbá arról is, hogy miként kapcsolódik Bethlen Váradhoz, és kitért a fejedelem örökségére is. "Életműve nemzeti érték, azt üzeni az utókor számára: nincs olyan reménytelen helyzet, melyből ne lenne feltámadás", hangsúlyozta.
Oktatáspolitika
Dr. Pálfi József nagyvárad-réti tiszteletes, a PKE teológiai tanszékének vezetője Bethlen Gábor oktatáspolitikájáról szólt. Arra hívta fel a figyelmet: a fejedelem kulcsfontosságúnak tartotta az egyetemalapítást, mert a szellemi arisztokrácia életre hívását kivánta elvégezni. Tudta nagyon jól, hogy művelt fők nélkül nem lehet igazán az ország életét megfelelően irányítani. Az alsó- és a középszintű iskolázás megszervezését, létrehozását, működtetését az ekkora már államegyház számba menő reformátusság vette kézbe, Bethlen feladata pedig a továbblépés, a felsőszintű oktatás megteremtése volt, mely életét ismerve, nem állt távol a gondolkodásától, céljaitól. Szisztematikusan építkező, enciklopedikus elme volt, bizonyos szempontból a puritanizmus sajátos képviselője. Kétirányú stratégiát követett: az Erdélyből Nyugat-Európába, illetve külföldről a fejedelemségbe történő szellemi áramlás elindítását, valamint az intézményrendszer kiépítését és fenntartását. Ugyanakkor tisztában volt azzal: szükség van olyan professzorokra, aki húzóerőivé válhatnak a korabeli oktatásnak. Ezeket meg is fizette, mert egészséges merkantilista felfogásával tudta nagyon jól, hogy a minőségnek mindig ára van.
Megkoszorúzták a szobrot
A színvonalas expozékért Tolnay István előadótanácsos mondott köszönetet. Ezután a megemlékezés Bethlen Gábor Petőfi-parkbeli szobrának a megkoszorúzásával folytatódott. Közreműködött Meleg Vilmos színművész, majd koszorúkat helyeztek el a PMMC, Tőkés László EP-irodájának, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és a KREK-nek a képviselői, valamint magánszemélyek. Ciucur Losonczi Antonius
