Elégedetlenkedik a kolozsvári RMDSZ-tagság. Kitámadták a Kolozs megyei elnökséget a Fekete Emőke-ügy miatt
(1. oldal)
A megválasztásakor még mosolygó László Attila egyre nehezebb gondokkal szembesül, Rohonyi D. Iván felvétele
Nagyfokú elégedetlenséget váltott ki az RMDSZ kolozsvári szervezetében, hogy a szövetségnek nem sikerült megszereznie a Kolozs megyei alprefektusi tisztséget. A konzultatív szereppel bíró kolozsvári Kerületi Elnökök Tanácsának (KET) legutóbbi ülésén főleg a kerületi szervezetek elnökei hevesen támadták László Attilát, a Kolozs megyei RMDSZ elnökét és a szervezet elnökségét amiatt, hogy nem ellenőrizték, az alprefektusi tisztségre jelentkező Fekete Emőke teljesítette-e vagy sem a versenyvizsga feltételeit.
Máté András parlamenti képviselő, az ülés egyik résztvevője a Szabadságnak megerősítette a kerületi elnökök zúgolódását. Ők azt kifogásolták, azáltal, hogy az RMDSZ jelöltje nem teljesítette a versenyvizsga követelményeit, az egész szervezetet lejáratta a koalíciós partnerek, de elsősorban a tagság előtt. Mint ismeretes, az RMDSZ jelöltjét az alprefektusi versenyvizsgán nem is engedték szóhoz jutni. Noha Fekete Emőke megkapta a vizsgán való részvételi jogot, a testület elnöke úgy vélte, hogy nem felel meg a követelményeknek, mivel nincs megfelelő számú munkaéve. Az RMDSZ vezetősége szerint koalíciós egyezséget szegett meg a Demokrata Párt azzal, hogy Cynthia Curtot állította versenybe, hiszen az eredeti megállapodás szerint csak az RMDSZ-nek kellett volna jelöltet állítania.
A kerületi elnökök szerint az RMDSZ-nek jobban utána kellett volna néznie, kit jelöltet a tízéves mandátumot biztosító funkcióra.
A lapunknak nyilatkozó László Attila szerint azért alakult így a helyzet, mert a szövetségben évek óta elhanyagolják humánerőforrás-politikát. Az alprefektusi tisztség esetében is csak két hét állt rendelkezésükre a megfelelő személy megtalálásához, de van, amikor két nap alatt kell megtalálni a megfelelő jelöltet. Ez természetes állapot, éppen ezért az RMDSZ-nek is rendelkeznie kell egy olyan listával, amely a lehetséges szakemberjelölteket számon tartja. László szerint az egész RMDSZ-ben hiányzik a humánerőforrás-politikára vonatkozó elképzelés, példaként a szövetség Ügyvezető Elnökségét és a területi szervezeteket említette, ahol a kormányzati szerepvállalás után Bukarestbe távozó értékes embereket nem sikerült megfelelő módon pótolni.
László Attila úgy véli, tudatosan kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert olyan komoly akadályokkal is szembe kell néznie a szervezetnek jelöltkereséskor, mint például azzal, hogy a romániai magyar szakemberek jelentős része nem mer a román többségű állami intézményekben elhelyezkedni. Emellett az is sokat nyom a latban, hogy a magasabb funkciókat csak minimum hétéves, a megpályázott intézményben szerzett tapasztalattal lehet betölteni. Az idősebb jelentkezők azonban sokszor már nem hajlandók átalakítani életüket.
Az RMDSZ másfél éve nem tud jelöltet állítani az Országos Lakásügynökség Kolozs megyei kirendeltségének élére, mivel nem találnak a tisztség követelményeinek megfelelő, és a funkciót betöltésére hajlandó magyar építészmérnököt. Az RMDSZ ezenkívül jogász, közgazdász, bányamérnök, geológus végzettségű személyeket keres.
Borbély Tamás
Az RMDSZ akut szakemberhiánya ellenére Csoma Botond tölti be mától az Állami Birtokok Ügynöksége Kolozs megyei kirendeltségének igazgatói tisztségét. A versenyvizsga alapján elnyert funkció azért fontos, mert az ügynökség elnöke tagja a megyei földosztó bizottságnak is.
http://archivum.szabadsag.ro/main.php?datum=20060128Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között
(1., 5. oldal)
László Attila és Kónya-Hamar Sándor: Vége a mosolydiplomáciának (Rohonyi D. Iván archív felvétele)
Politikai leszámolással vádolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökségét Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, aki tavaly áprilisig töltötte be a szervezet elnöki tisztségét. A most Európai Parlamenti képviselőként dolgozó honatya a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) tegnapi ülésén azzal vádolta László Attilát, aki városi tanácsosi pozícióját a kolozsvári üzletembereket tömörítő Euréka egyesület képviselőjeként foglalta el, hogy „átjátszotta" a Kolozs megyei RMDSZ-t az egyesületnek. László Attila szerint a volt elnök sértődöttsége abból fakad, hogy véget akarnak vetni a rokoni alapon történő kinevezéseknek.
Az MKT tegnap délutáni ülésének egyik legérdekesebb beszédét Kónya-Hamar Sándor tartotta, amelyben a Kolozs megyei RMDSZ volt elnöke súlyos vádakkal illette az érdekvédelmi szervezet jelenlegi vezetőségét. Kónya-Hamar szerint Lakatos Artúrt azért cserélte le az elnökség a kolozsvári Univers T igazgató tanácsi (it) tisztségéből, mert Lakatos az ő embere. A történész végzettségű egykori it-tag jelenleg Kónya-Hamar képviselői irodájának vezetője. A feltételezésekben Kónya-Hamar tovább ment, szerinte Sztranyiczki Szilárdot is azért nem nevezték ki ismét a Kolozs megyei kataszteri hivatal élére, mert róla is azt terjesztik, hogy az ő embere lenne. Mint ismeretes, Sztranyiczkit immár hatszor váltották le a hivatal éléről. A parlamenti képviselő azt kifogásolja, hogy a bírósági határozat nyomán, Leontina Kovacs igazgatói tisztségbe való visszahelyezését követően, az RMDSZ vezetői elmulasztották Sztranyiczki ismételt kinevezését. Kónya-Hamar emlékeztetett, hogy a Szociáldemokrata Párt kormányzása alatt ez háromszor sikerült neki.
A törvényhozó a többi igazgatói tisztségbe való kinevezést is sérelmezi. Tavaly április 9-e után László Attila csak néhány egykori it-tagot nem mozdított el pozíciójából, a többségüket azonban lecserélte. A parlamenti képviselő szerint ezekbe a funkciókba az Euréka emberei kerültek, akik nem mérettették meg magukat az RMDSZ-ben.
Az ülésen némileg csitítani próbálva az indulatokat, Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy az érdektelenség a szervezeten belül valóban nagy, éppen ezért nem vádaskodásra, hanem a tagoknak egymás megsegítésére kellene összpontosítaniuk. A szenátor rámutatott: a Kolozs megyei koalíciós egyezség azért nem működik megfelelően, mert a kisebbségi törvénytervezet bukaresti vitája miatt az RMDSZ a koalíció szélére sodródott, és ez begyűrűzik Kolozs megyébe is. A szenátor szerint az RMDSZ helyi vezetőinek a tárgyalásokon nagyon nehéz „legyűrniük" Emil Bocot, mert országos pártelnökként rendkívül erős a pozíciója, és a kisebbségi törvénytervezet kapcsán is főleg a Boc által vezetett Demokrata Párttal kell harcot vívni.
Az MKT-tagok elégedetlenségét az is fokozta, hogy László Attila, személyes okokból, nem tudott részt venni az ülésen. A vádak kapcsán lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: Lakatos Artúrt azért váltották le, mert a volt ifjúsági ház igazgatói tisztsége az RMDSZ-nek jár, Kónya-Hamar irodavezetője pedig történészi diplomával ezt a nem foglalhatja el. Lőrinczi Zoltán viszont turisztikai menedzsment végzettségével éppen alkalmas a funkció betöltésére. László Attila szerint Kónya-Hamar sértődöttségében az is szerepet játszik, hogy az it-tagságról leváltott Lakatos a volt megyei elnök rokona. A Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: legalább húsz olyan fiatalt ismernek, akik a Lőrincziéhez hasonló végzettséggel rendelkeznek, de kétéves gyakornoki tevékenységük híján senki sem akarja őket alkalmazni, e nélkül pedig nem szerezhetik meg egyetemi diplomájukat. László elengedhetetlenül fontosnak tartja az RMDSZ szakembergárdájának kialakítása szempontjából, hogy Lőrinczit kinevezték, aki majd segíthet a szakmában dolgozó társainak, hogy munkahelyhez jussanak és megszerezhessék oklevelüket.
Az MKT-ülés fő napirendi pontja a 2005-ös költségvetés és a 2006-os büdzsétervezet elfogadása. A vita során ismét élesen a felszínre tört, hogy sem a szövetség tisztségviselőinek jelentős része, sem a vidéki és városi szervezetek nem fizetik ki a megyei RMDSZ-nek az alapszabályzatban megállapított tagsági díjat. Ezért is tavaly az RMDSZ 150 millió lejes hiánnyal zárta tavalyi pénzügyi mérlegét. A vita során az általános érdektelenségre utaló számok is elhangzottak. Kiderült, hogy a papíron létező 93 szervezet közül 14 nyújtotta be tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót, ezért sokan azt feltételezik, hogy a többi 79 szervezetnek semmilyen tevékenysége nem volt. Az egyszerű tagoktól származó összeget sem tudják behajtani. Vannak olyan települések, ahol a több ezres papíron létező tagságból alig ötvenen fizettek az RMDSZ kasszájába.
Borbély Tamás
http://archivum.szabadsag.ro/main.php?datum=20060127
Az ERMÁÉRT létrehozását kezdeményezték. Az új intézmény februárban alakulna meg
(1., 4. oldal)
Tőkés László (balra) régi álma valósulna meg az ERMÁÉRT megalakulásával (Gyurka Előd felvétele)
Az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot fogadtak el csütörtökön Kolozsváron azon az Egyeztető Autonómia-Kerekasztalon, amelyet a Tőkés László református püspök által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett. A tanácskozáson az erdélyi magyar történelmi egyházak zöme és jelentős civil szervezetek mellett jelen volt az RMDSZ képviselője is.
A szándéknyilatkozat szerint február második felében ismét hasonló felállásban szerveznek egy tanácskozást, amely egyben az ERMÁÉRT megalakulását jelentené.
Tőkés László a megbeszélést követő sajtótájékoztatón gesztusértékűnek értékelte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke elküldte a szövetség képviselőjét a tanácskozásra. Székely István, az RMDSZ szakértője a Szabadság kérdésére elmondta: az RMDSZ részvétele a kolozsvári megbeszélésen elsősorban a kerekasztal témáját képező autonómiának szól. Megállapította, ha valóban létrejön az erdélyi magyar politikai és civil szervezeteket, illetve egyházakat tömörítő ERMÁÉRT, akkor némi átfedés keletkezik az RMDSZ döntéshozó szerveként működő Szövetségi Egyeztető Tanács és az újonnan létrejött intézmény között. Az RMDSZ képviselője nem írta alá a tanácskozás végén a résztvevők által elfogadott szándéknyilatkozatot, mert – mint mondta – ő csak egy olyan megbeszélésre érkezett, amelynek témája az autonómia.
Az EMNT elnöke kifejtette: azért van szükség egy ilyen testületre, mert jelenleg nem létezik az erdélyi magyarságon belül intézményes formája a párbeszédnek. Tőkés emlékeztetett, hogy ez csak egy szándéknyilatkozat, de reményét fejezte ki, hogy a meghívottak majd pozitívan reagálnak a meghívásra. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke, aki egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, kifejtette: nem tudja, hogy milyen formában és milyen szinten jön létre ez a kerekasztal, de optimista abban, hogy ez valahogyan mégis megtörténik, mert szerinte mindenki látja, hogy ez szükséges.
B. T.
