http://www.erdely.ma/kornyezetunk.php?id=97064&cim=ismet_megnyitnak_a_verespataki_aranybanyat
Hallgassa meg a kapcsolódó riport-összeállítást, amely a Kossuth Rádió
Kihívás című műsorában hangzott el:
Ismét fellángolt a vita Verespatak jövőjéről. Megindul-e néhány éven belül az Erdélyi-érchegységben Európa legnagyobb külszíni arany- és ezüstbányája?
A nyolcvan százalékban kanadai tulajdonú Rosia Montana Gold Corporation (Verespatak Arany Vállalat) az ércek hasznos fémtartalmát régi technológiával, cianidos lúgozásssal akarja kivonni. Ez azt jelenti, hogy a történelmi városmag közvetlen közelében gyakorlatilag lerobbantják a hegyeket, és egy nyolcszáz hektáros cianidtározót hoznak létre. A tározót száznyolcvan méter magas gáttal veszik körül. Hangsúlyozzák: semmiképpen nem kerülhet mérgező anyag az élő vizekbe.A bányavállalat tudja, hogy komoly nyereségre számíthat, ezért 1997 óta nem csak a lakosság meggyőzésére fordított óriási összegeket, de nagylelkű felajánlásokkal is felhívta magára a figyelmet. Úgy tűnik, hogy a várost és a lakók többségét már sikerült a bányanyitás mellett felsorakoztatniAz Erdélyi-érchegység nagyon szép vidék, de szó sincs róla, hogy Verespatakot érintetlen természet venné körül. A város kétezer éves történelemmel büszkélkedhet, és ebben a bányászat komoly szerepet játszott. A fénykor Mária Terézia idején volt. A főtér romos épületei is az egykori gazdagságot jelzik. A várost mutatja be Kocsis Tibor Új Eldorádó című filmje.
Verespatakról szól a rendező új alkotása is, amely Háromszáz tonna arany címmel várhatóan novembertől látható a magyar mozikban. Addig viszont éles vita várható Romániában és Magyarországon, de az Európai Unió más országaiban is. Zöldszervezetek a napokban bejelentették, hogy tüntetéseket szerveznek Kelemen Hunor miniszter ellen, akit azzal vádolnak, hogy a beruházó megvesztegette. Közben a Román Tudományos Akadémia elnöksége megerősítette korábbi döntését: továbbra is ellenzik a cianidtechnológiás aranykitermelést. Tavaly az Európai Unió is foglalkozott a cianidos bányászati eljárások betiltásával. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse a Kossuth Rádiónak elmondta: tavaly májusban az Európai Parlament rendelkezett arról, hogy 2011-re ki kell dolgozni a cianidos technológiák európai betiltásának részleteit, de az Európai Bizottság a jelek szerint elsősorban a nagyvállalatok érdekeit próbálja érvényesíteni. Határozat szól ugyanakkor arról is, hogy az uniós tagállamok nem adhatnak engedélyt ilyen bányákra. Megfigyelhető, hogy a befektetők a válság kezdete óta minden lehetőséget igyekeznek megragadni a haszon érdekében, de a környezet épségét nem szabad feláldozni – figyelmeztetett a környezetvédelmi szakértő. Rámutatott: ha a beruházás megvalósul Verespatakon, négy hegyet lerombolnának, egy völgyet cianiddal árasztanának el, kétezer lakót telepítenének ki a térségből, és több mint kétezer éves római emlékeket is elpusztítanának. A romániai történelmi emlékhelyeket feltáró bizottság már kezdeményezte, hogy helyezzék világörökségi védettség alá Verespatakot, de a román kormány nem támogatja az elképzelést. Az ügyben magyar nemzetiségű miniszterekről lehet hallani a legtöbbet, hiszen a kulturális és a környezetvédelmi minisztériumot is RMDSZ-es politikus vezeti. Kovács Zoltán Csongor, a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület elnöke elmondta: a két tárcának olyan engedélyeket kell kiadniuk, amelyek nélkülözhetetlenek a verespataki bánya megnyitásához. Kelemen Hunor kulturális miniszter a napokban adta ki a területre a régészeti mentesítési bizonylatot, és nem várható ellenállás Borbély László környezetvédelmi miniszter részéről sem. Lehet sopánkodni, konferenciákat tartani, elsiratni Verespatakot, vagy lehet élni a lehetőségekkel – fogalmazott az ügy kapcsán Kelemen Hunor a romániai Új Magyar Szó című lapnak. A környezetvédők a lehetőségek közül hallani sem akarnak a cianidos technológiáról. Kossuth Rádió Kihívás című műsorában hangzott el:
