http://hirmondo.ro/index.php/ajanlo/908
Jancsó Katalin, 2011. augusztus 12. péntek, 00:24

Jancsó Katalin, 2011. augusztus 12. péntek, 00:24
A baróti Nagy Lovardában dolgozó Tofán András lovász gyógypedagógust felkértük, beszéljen a mozgássérült és szellemi fogyatékos gyerekek lovagoltatásával kapcsolatos tapasztalatairól.
– Mennyire ismerik a háromszékiek a lovas pedagógiában rejlő lehetőségeket?
– Fő foglalkozásunk a túralovaglás, de kezd kialakulni az érdeklődés ez irányba is. Csak két éve gyakoroljuk a szakmát, de Magyarországon dolgozva, ahol ennek már nagy hagyománya van, szép eredményeknek lehettem tanúja.
– Nehéz elképzelni, hogy a ló segíthet ott, ahol a tudomány tehetetlen.
– Mikor a sérült gyerek lóra ül, még szellemi fogyatékosként is jobban összpontosít, és elvégzi a feladatokat. A ló minden izmot megmozgat, és képes érzékelni a lovasa lelkiállapotát. Ha észreveszi, hogy lovasa nem uralja még, átveszi a vezetést, ezzel is sikerélményt szerezve a gyereknek. Mikor egy szellemi fogyatékos leszáll a lóról, sokkal hálásabb, mint a többi gyerek.
– Balesetveszélytől kell-e tartani?
– Nem kell félni, van hucul lovunk, amelyik éppen hogy nem köszön vissza a gyereknek.
– Anyagilag megterhelő-e ez a szolgáltatás?
– Míg Brassóban 1 óra lovaglás 60 lej, addig Baróton 20 lej, és bérlettel 10 óra 170 lej.
