Idén a 6. kiadását szervezzük a verespataki Széna Fesztiválnak, amelynek fő témája a környezet- és műemlékvédelem. A résztvevők megismerhetik a erdélyi érchegység sajátos hangulatát, ennek természeti, kulturális és történelmi értékeit, amely köré a fesztivál szerveződik, ugyanakkor részeseivé válnak a gazdasági kizsákmányolás szándékából adódó sajátos problémák megoldáskeresésének.
Verespatak főterén hagyományos és kézműves termékek vására várja az érdeklődőket. A Fenyők tavánál kalandpark lesz az extrémebb szórakozás kedvelőinek. A szabadtéri színpadon fellépnek az Adhoc, a Tagma, a Mojo Barrel Band, az Aria Urbana, a Junetrip, a Trupa OM, a Maya, Maria Răducanu és Pedro Negrescu, a Fierbințeanu Alternativ Quartet, a Dusty Old Records, a Luna Amara és a Sarmalele Reci együttesek.
Az unitárius parókia udvarában zöld szervezetek mutatják be tevékenységüket és tájékoztatnak az együttműködési lehetőségekről. Az unitárius templom számos előadásnak, konferenciának és vitafórumnak ad helyet, illetve bemutatásra kerül a Kolozsvári Állami Magyar Színház “Verespatak, fizikai és politikai vonalon” című előadása. A főtéri kultúrotthonban környezetvédelmi témájú filmeket vetítenek, illetve tábortűz mellett a helyiek meséit lehet meghallgatni a régi időkről és a tíz éve folyó verespataki huzavonákról. A fesztivál mindhárom napján több szervezett túra indul, hogy résztvevők megismerhessék Verespatak épített, kulturális, történelmi és természeti kincseit.
A Széna Fesztivál, tiltakozó jellegéből adódóan, különösen erős közösségi élményt nyújt résztvevőinek, akik megtapasztalják az összefogás és egységes fellépés erejét. Az összes fesztiválrésztvevő egyúttal a Mentsétek meg Verespatakot kampány aktív résztvevőjévé is válik, ennek erejét gyarapítja. Megtapasztalják egy széleskörű összefogáson és együttműködésen alapuló ellenállás élményét, megismerik ennek eredményeit.
A Széna Fesztiválon három szálláslehetőség közül választhatnak a résztvevők: sátorozás kertekben, udvarokon; alvás szénában, csűrökben valamint szállásfoglalás a környékbeli panziókban. Részletes információkat, útbaigazítást a Verespatak központjában felállított információs pontnál kaphatnak az érdeklődők. Közterületen sátrazni a Fesztivál ideje alatt, nem ajánlott, mert a helyi Polgármesteri Hivatal bünteti!
Részletes információk a www.fanfest.ro és a www.greendex.ro honlapon.Háttérinformációk
Az Erdélyi érchegységben megbújó Verespatak 1997-ig – a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányavállalat megjelenéséig – csak a geológusok, történészek és természetjárók számára volt ismerős. Az RMGC tervei szerint óriási krátereket robbantanának az osztrák-magyar monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen elszegényedett Verespatak helyén és környékén, és ciános technológiával mosnák ki az ércből az aranyat. Verespatak egyszerűen eltűnne a föld felszínéről, helyén Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájának óriáskráterei és zagytározói örök környezeti veszélyforrássá válnának. A bányaprojekt terve már a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött, amely az eddigi legnagyobb civil mozgalmat szülte Romániában. A MENTSÉTEK MEG VERESPATAKOT kampánynak szüksége volt egy közvetítő fórumra és egy fesztivál kiváló alkalomnak ígérkezett ahhoz, hogy megvalósíthatóvá váljon szervezetek és magánszemélyek közös célú harca – éppen itt, Verespatakon. Így született meg a Széna Fesztivál, amely természeti, történelmi és kulturális értékek köré szerveződik.
Célunk elindítani Verespatakon – a történelmi és természeti értékeken, műemlékeken és interkulturalitáson alapuló – turizmust, ösztönözni az együttműködést a környezeti, emberjogi és műemlékvédelmi problémák megoldásában.
A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) verespataki aranybányaterve immár egy évtizede aggodalommal tölti el és intenzíven foglalkoztatja a romániai civil szférát és közvéleményt. A gigantikus bányaterv a kezdetektől fogva számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi és emberjogi, gazdasági, erkölcsi problémát és kockázatot vetett fel.A Verespatakot ma körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék, helyükön 200 hektár felületű kráterek maradnának. A bányászati tevékenység közvetlenül 1258 hektárnyi területet érint, és 235 hektár erdő kiírtását feltételezi. A üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, közel 200.000 tonna cianid felhasználásával (!). Jelenleg évente 1.000 tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora. A verespataki bányaterv évi 13.000 tonna nátrium-cianid- felhasználással számol! Mindemelett az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel fogadta el azt az állásfoglalást, amely a cianidos bányászat európai szintű betiltását javasolja.A cián (CN-) egy vegyértékű, negatív összetett gyök, egy szén- és egy nitrogénatomból áll. A szabad (CN)2 vegyület keserűmandula szagú, színtelen gáz, nagyon mérgező és gyúlékony. A hidrogén-cianid (HCN) kékes árnyalatú, könnyen párolgó folyadék (kéksav) vagy színtelen gáz. Nagyon mérgező, ezt alkalmazták a gázkamrás kivégzéseknél (Cyclon-B hatóanyaga). Letális dózis 1 mg/testsúlykilogramm. Vegyifegyvernek számít. A bányászatban használt cianidok a hidrogén-cianid sói, mint a NaCN. Már a levegőben található vízpárából és szén-dioxidból keletkező szénsav hatására is bomlanak, amit hidrogén-cianid felszabadulása kísér! Vízzel érintkezve, vízben oldva is cianidion (CN–) vagy hidrogén-cianid (HCN) fejlődése közben bomlik! 50-60 milligramm cianid megöl egy embert!
A technológiai folyamatból kikerülő, aprószemcsésre összezúzott, nehézfémekkel valamint ciánkomponensekkel terhelt 215 millió tonna hulladékot egy 180 méter magas kőgáttal(!) elzárt völgyben helyeznék el. A 360 hektáron elterülő zagytározó alját semmilyen módon nem tervezik szigetelni, így az elhelyezett veszélyes hulladék biztos és folyamatos szennyezéssel fogja terhelni a levegő mellett, a felszíni és felszín alatti vizeket. Ez a völgyzáró gát és a mögötte felhalmozott töméntelen veszélyes hulladék évszázadok múlva is ott lesz és gátszakadás esetén példanélküli katasztrófát okozhat. Most ebben a völgyben egy település, Szarvaspatak található lakóházaival, templomaival, temetőivel és halottaival, valamint a még élő és élni akaró emberekkel, akiket kényszerű kilakoltatással fenyeget a bányaprojekt.Verespatak kétezer éves történelmi, kulturális és építészeti öröksége egyedi és felbecsülhetetlen érték, amelyet szintén megsemmisítenének. A római kori leletek és bányajáratok elpusztítása, a templomok lerombolása, a halottak kiásása és a műemléképületek tönkretétele pénzben megfizethetetlen, erkölcstelen vétek. Ezek megőrzése egy 1258 hektárnyi bányaterület kellős közepén, négy kráter között, ahol napi 10 tonna dinamittal robbantják a kőzettesteket és percenként járnak a 150 tonnás tehergépkocsik, teljesen képtelenség.
A Gabriel Resources Rt. – amely a bányatervet szövő RMGC főrészvényese és ötletgazdája –, eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, hiszen kifejezetten a merész verespataki bányaterv kedvéért hozták létre, adóparadicsomokban bejegyzett fantomcégeken keresztül. Magyarán képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni, kártérítésre kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.A bányaprojekt ellen felemelték már szavukat és állást foglaltak a történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia, több mint 1000 tudós és kutató a világ minden részéről, az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete) és számos romániai és külföldi civil szervezet és magánember, nem beszélve a Magyar Államról, amely a határon átnyúló környezeti hatások kockázata miatt többször hangsúlyozta, hogy ellenzi a projekt megvalósulását. www.greendex.ro Kovács Zoltán Csongor Tel: 0744 603 930
E-mail: kcsongor@yahoo.com, csongor@greentransylvania.ro
