http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/62987
Megjegyzés
Egész sor változást hoz az iskolák életébe a 2011/1-es oktatási törvény. Péter Tünde, Kolozs megye főtanfelügyelő-helyettese szerint a nemzeti kisebbségeknek kedvező változásokról van szó. Az alábbiakban röviden felsoroljuk a leglátványosabb újdonságokat.
A tanintézmények vezető tanácsában nem az illető iskolában oktató pedagógusok alkotnak többséget, hanem az önkormányzat és a szülők. Például: egy hét tagú vezető tanácsban 3 pedagógus és egy önkormányzati képviselő, egy szülői bizottsági tag és egy, az illető település polgármesterét képviselő személy vehet részt. A 9 tagú vezető tanácsban 4 pedagógus, két-két önkormányzati képviselő és szülői bizottsági tag mellett a polgármestert képviselő személy kap helyet. A 13 tagú vezető tanácsban 6 pedagógus, három-három önkormányzati képviselő és szülői bizottsági tag, illetve a polgármester képviselője található.
László Attila alpolgármester hasznosnak ítéli ezt a változást.
A decentralizációnak köszönhetően hatalmas előrelépések történtek a közoktatásban, véli László Attila, Kolozsvár alpolgármestere.
– 2005 óta kísérleti jelleggel működnek az iskolák vezetőtanácsai, amelyekben a városi tanácsosok mellett a szülőket is bevontuk a döntéshozatalba. Néhány esetben, holott ez nem volt kötelező, az ingatlantulajdonosoknak, azaz az egyházaknak a képviselőit is bevontuk határozatok meghozatalába. Hosszú idő telt el, amíg megtanultunk együtt dolgozni, ez nem sikerülhet egyik napról a másikra. Helyenként másfél évet vett igénybe a közös igazgatás elsajátítása, a konfliktuskezelés – közölte László Attila. Hozzátette: úgy véli, a vezetőtanácsok átalakításával jelentős előrelépést biztosítottak az oktatási intézményeknek. – Január elsejétől a vezetőtanácsok illetékesek a pénzügyi, gazdasági kérdésekben is dönteni. Ez azt jelenti, hogy a testület határoz az alkalmazásokról, a követelmények megjelöléséről. Ez hatalmas lehetőség, de ugyanakkor hatalmas felelősség is – figyelmeztetett az elöljáró.
Kolozsvár alpolgármestere kiemelte: reméli, hogy a különböző megmérettetések hozzájárulnak az ilyen jellegű öngazdálkodás hatékonyságának és életképességének megerősítéséhez. László Attila elvetette azokat a vádakat, amelyek szerint a városi tanácsosok részvételének célja politizálni az iskolai döntéshozást. – Hat éve így működik a rendszer. Az önkormányzati képviselők három iskola és két óvoda vezetőtanácsában teljesítenek szolgálatot, ezért nem jár honorárium. A városi tanácsosok jelenléte felgyorsította az információ áramlását. Szerepük nem az, hogy beleszóljanak az oktatási intézmény belső életébe vagy a különböző lépésekbe. Ez a tanárok dolga, ezt tiszteletben kell tartani, s ezt meg is tettük – fogalmazott a tisztségviselő.
Az új tanügyi törvény értelmében továbbá azokban a tanintézményekben, ahol a nemzeti kisebbségek tanulói külön tagozatot alkotnak, az aligazgatói tisztséget az illető nemzeti kisebbségi pedagógus tölti be.
A nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók az anyanyelvükön tanulhatják a románok történelmét és Románia földrajzát (a nyolcadik és a tizenkettedik osztályban). Az elemi tagozat negyedik osztályában már eddig is az anyanyelven zajlott e két tantárgy oktatása.
Még ha egy-egy nemzeti kisebbség gyerekeit tömörítő tanintézet nem is éri el az önálló jogi státus elnyeréséhez szükséges létszámot, az illető iskola, amennyiben erre vonatkozó kérvényt nyújt be a megyei tanfelügyelőséghez, akkor megkaphatja az önálló jogi státust.
A nemzeti kisebbségi osztályokban csak olyan tanárok taníthatnak, akik átmentek a tanfelügyelőség által szervezett nyelvvizsgán – amennyiben az illető magyar anyanyelvű pedagógus román nyelven végezte felsőfokú tanulmányait.
Hogy mennyire nem igazak a fenti cikkben nagy mellel elmondottak, azt mi a Magyar Polgári Párt elöljárói tudjuk a legjobban, hiszen már két éve annak, hogy a két megkérdezett az iskolák összevonását akarta tűzön-vízen át végrehajtani - sajnos volt ahol "sikeresek" voltak.
Most a szövetségiek illetve az általuk "betelepített" elöljárók azok akik saját maguknak mondanak ellent a fenti cikkben elhangzottakkal.
Az alpolgármester úrnak halvány gőze sincs, hogy miben áll a szülő - tanácsos és tanári jelenlét az iskolai vezetőtanácsokban...
A honorárium emlegetése pedig egyenesen sértő, hiszen miért kellene a tanácsosok "üléspénzt" kapjanak még az iskolákban is?
Milyen információt adhat át egy olyan, aki soha vagy csak ünnepségek alkalmával dugja az iskolába a fejét?
Arról nem is beszélve, hogy a szülőknek a szerepe ezekben a tanácsokban éppen olyan fontos, mint a tanároké hiszen sok esetben a megajánlások az Ő zsebükből kerülnek az iskolai pénztárba.
Azon kívül, hogy szinte egyik mondatában mondottakat megcáfolja már a következőben . Mig az egyik mondatban azt mondja, hogy:"a vezetőtanácsok illetékesek a pénzügyi, gazdasági kérdésekben is dönteni. Ez azt jelenti, hogy a testület határoz az alkalmazásokról, a követelmények megjelöléséről" míg arrább arról szól, hogy: "a városi tanácsosok jelenléte felgyorsította az információ áramlását. Szerepük nem az, hogy beleszóljanak az oktatási intézmény belső életébe vagy a különböző lépésekbe. Ez a tanárok dolga, ezt tiszteletben kell tartani, s ezt meg is tettük"Azt a kijelentését sem lehet megérteni, hogy tanácsosok jelenlétükkel miként járulhatnak hozzá az "öngazdálkodás hatékonyságának és életképességének megerősítéséhez"...
A nemzeti kisebbséghez tartozók joga volt eddig is, hogy külön osztályban ezáltal iskolában is saját anyanyelvén tanulhasson. Az a nagy sietség ahogyan az európai gyakorlatban használt iskolacsoportokra hivatkozva a magyarajkú tanulókat több kilométeres utazgatásra kényszeríteni akarták úgy a megyei mint a polgármesteri előljáróink mára már elfelejtődött, Alig hallatszik, pedig nekünk valóságos közelharcot kellett folytatnunk, hogy legalább az 1-4 osztályos kisiskolásoknak ne kelljen annyit utazniuk. A tanfelügyelőségi elöljáró pedig konok ellenvetéssel és kemény elhatározással tört-zúzott az összevont osztályok ellen és megszüntetésre kényszerítette sokukat.
Most pedig azt tudatja, hogy egy szimpla kérvénnyel meg lehet menteni a még jogi személyiséggel nem rendelkező iskolát ha abba magyar tanulók vannak... Hát kérem ez aztán a világmindenség tetőfoka...
Mindketten azt mutatják be hogy a szövetségiek nélkül semmi sem lett volna ... Vajon?
A végére maradt, az aki magyarajkú csak akkor taníthat magyarul, ha "átmegy" egy a megyei tanfelügyelőségien szervezett nyelvvizsgán. És ezt a magyarajkú ifjú tanárt egy olyan fogja magyar nyelvből vizsgáztatni, aki a többségi nyelvet sokkal jobban beszéli... Arról nem is beszélve, hogy egy újabb korrumpálási faktort tettek a megyei tanfelügyelők kezébe...
Ha azonban tovább kutakodunk észrevehető, hogy sok tanárnak nem volt biztosított a magyar nyelvű képzése, amely mostanra már sokkal kétesebbé válik, mert hiába végzi el a magyar nyelven az első 3 évet, ha a mesterképzésben nincs megadva a tanulmányainak a folytatása szintén magyar nyelven.
A mesterképzésben alig van olyan szak, ahol a magyarajkúak anyanyelvi szinten képezhetik tovább magukat. Tehát őket kellene majd a tanfelügyelőségen anyanyelvükből vizsgáztatni! (Erdélyí Polgár)
