2011.12.08
Egy kedvező törvényhozási döntés nyomán felgyorsulni látszik a metropolisövezetek kialakítása: tizenkét „mega-város” alakulhat Romániában a nagyvárosok és a vonzáskörzetükben levő kisebb települések összeolvadása révén. A nagyvárosok vezetői szerint elkerülhetetlen a folyamat, a kisközségek azonban nem rajonganak a kényszerszövetség ötletének.Tíz éve kezdődött el, és most felgyorsulni látszik a metropolisövezetek kialakítása – tizenkét „mega-város” alakulhat Romániában, köztük több Erdélyben: Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Marosvásárhely, Nagyszeben, Nagybánya és Vajdahunyad környékén. Marosvásárhely például nyolc szomszédos települést „kebelezne be”, Kolozsvár tizenhat településsel már „összeházasodott”. A nagyvárosok vezetői szerint elkerülhetetlen a folyamat, mert így felgyorsíthatóak az infrastrukturális fejlesztések, hatékonyabbá tehetőek a közösségi szolgáltatások, a kisközségek azonban nem rajonganak a kényszerszövetségért, mert attól tartanak, hogy nehézkesebb lesz az ügyintézés és nőnek a helyi adók.
Marosvásárhely: kell, de nem így
Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester a napokban jelentette be, hogy a várost már jövőre metropolisövezetté alakítaná, és ennek érdekében mihamarabb ügydöntő népszavazást írnak ki. Vannak, akik szerint régóta megvalósításra váró fontos projektről van szó, és olyanok is, akik szerint a bejelentés egyszerű kampányfogás.
Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester Florea felvetésével kapcsolatban lapunknak úgy vélekedett: az ötlet jó, de a polgármesterétől eltérő megközelítésre van szükség. „Tény, hogy minél nagyobb egy közösség, annál életképesebb. A következő évek gazdasági szempontjai sok mindenben függnek attól, hogy egy közösség mekkora” – összegezte a városatya, aki emlékeztetett: a városhatár kiterjesztéséért a korábbi években RMDSZ-es politikusok is lobbiztak.
Az ötlet támogatói azért bíznak a kezdeményezésben, mert ez újabb uniós támogatások lehívását tenné lehetővé, Marosvásárhely 130 ezer fős lélekszáma pedig 200 ezerre duzzadna. Az alpolgármester azonban úgy véli, a javaslat nem a nagyváros fejlesztéséről, hanem a kisközségek elsorvasztásáról, a polgármesteri hivatalok felszámolásáról szól. Csegzi hangsúlyozta: az átszervezésnek nincsenek meg a törvényes feltételei. Ha azonban a kistelepülések számára is megnyugtató jogi keretet lehetne biztosítani, akkor a metropolisövezet létrejötte sokak számára jelenthetne előrelépést. „Egy kétszázezer lakosú város költségvetése, finanszírozása más lépték, és ez sokak számára előnyt jelenthetne” – véli az alpolgármester, aki szerint az átalakításnak etnikai szempontból is lehetnek pozitív következményei. „Ha most meglenne az a nyolc községünk, amelyekről a polgármester beszél, nem volna gond a polgármester választás” – utalt Csegzi Sándor a többek között Dózsagyörggyel, Maroszentannával, Jedd-del, Marosszentgyörggyel tervezett egybeolvadásra.
Az ötlet ellen egyelőre az érintett települések tiltakoznak. Vasile Tătar, Jedd polgármestere arra figyelmeztet, hogy a települések társulásakor mindig a nagyobb fél van kedvezményezett helyzetben. Az elöljáró attól tart: most is a Marosvásárhely tőszomszédságában lévő község „húzza majd a rövidebbet”. Ugyanilyen véleményen vannak a dózsagyörgyiek, akik a nehézkes adminisztrációtól, a Marosvásárhelyre áthelyezett ügyintézéstől tartanak.
A falvakon élők közül azonban vannak, akik a bíznak a változásban. „Eddig még a szemét elszállítása is gondot okozott Jedden, kéthetente egyszer jött a kukásautó, hátha legalább így emberiek lesznek a körülmények” – nyilatkozta a jeddi Székely Attila.
Kolozsvár: pozitív tapasztalatok
Kolozsváron pozitívak a tapasztalatok az átalakítással kapcsolatban. „Ez egy elkerülhetetlen folyamat” – foglalt állást László Attila polgármester. Kolozsvár 16 községet „kebelezett be”, de az elöljáró szerint közös érdek állt az összefogás mögött. „Kezdetben nem volt könnyű, mert valamennyi, a metropolisövezetet érintő döntést egyhangúlag kell meghoznunk, és 17 embert közös nevezőre hozni nem könnyű” – összegezte az elöljáró. Arra a kérdésre, hogy melyek a leglátványosabb következményei az átalakításnak, László Attila azt válaszolta: a legfontosabbak a tömegszállítással és az egészségügyi ellátással kapcsolatos módosítások. Az alpolgármester emlékeztetett: a szemétszállítás átszervezését éppen a múlt héten fejezték be.
Nagyvárad: elsők között
Országos szinten az elsők között kötöttek megállapodást Nagyváraddal Csatár, Pályi, Váradszentmárton, Szentandrás, Fugyivásárhely és Bors községek, létrehozva Nagyvárad metropolisövezetét. Még ezt megelőzően, az első ilyen övezetet 2004-ben, Iaşi-ban hozták létre, a moldvai nagyváros 13 települést kebelezett be. Hasonló szövetséget kötött a környező településekkel többek közt Brassó, Craiova, Konstanca, Bákó, Ploieşti vagy Temesvár is. A folyamatot felgyorsíthatja a törvényhozás felsőházának november végi döntése, mely szerint a megyeközpontok a jövőben könnyített eljárással köthetnek együttműködési szerződést a vonzáskörzetükben lévő helységekkel. Korábban csak a 200 ezer lakosnál nagyobb városok – az úgynevezett „nulla kategóriás municípiumok” – pályázhattak erre a címre, az új törvény értelmében azonban az ennél kisebb, „1-es kategóriába” sorolt megyeközpontok is vállalkozhatnak az adminisztratív átalakításra. Új Magyar szó
MegjegyzésSajnos a cikkíró eléggé félre magyarázva mutatja be a dolgokat, hiszen semmiképpen sem lehet a "mega-városok" kialakulását "pozitív" folyamatnak tekinteni! A mostanra kialakult és nagyban a "Kárpátok géniuszának" megalomániás elképzeléseinek a "visszaütései" miatt is a mostani város vezetések el kéne azon is gondolkodniuk, hogy megéri-e a "lakosság-sűrítésre" törekedni.
Az elmúlt 20 évben történt lakossági "átrendeződés" azaz a városi lakosság igencsak a vidékre - csendesebb helyre - való költözése éppen az összpontosítás ellen teszi le a voksát. A szemétgyűjtési vagy a kolozsvári előjáró által említett - tömegszállítási vagy az egészségügyi ellátási probléma miatt hanem a költség-csökkentés és az adminisztráció összpontosítás miatt kellene a mega-várost "összehozni".
A pályázási lehetőségek nem növekednének meg, hanem éppenséggel leszűkülnek és éppen azok számára akiket - kolozsvári alpolgármester fedetlen szókimondását idézve - a metropolis vezetői "bekebeleztek". Tették ezt úgy hogy a lakosságot meg sem kérdezték! A Florea úr legalább a lakosságot megkérdezné, pedig amint a helyettese a Csegzi alpolgármester úr is jelzi: erre nem létezik törvényes rendelkezés!!!
A kolozsvári metropolis által "bekebelezettek" sem együttműködésre voltak-vannak felkérve! Mert ha együttműködésről lett volna szó akkor az együttműködés alapján mindenkinek egyenlő félként, de legalábbis a lakosságnak megfelelően kellene azt megtenni de. amint a Marosvásárhely környéki községi előjárok is jelezték csak a metropolisos "csoportosulás" nagyobb félnek lehet jobb.
Ha az EU-s pályázati lehetőségeket nézzük akkor látható, hogy a "kicsik" számára többet hozna a konyhára ha a LEADER alapokra alapoznak. Pontosítsunk: a községek jó része nem rendelkezik az elemi követelménynek mint pld. a monitorizált ivóvíz, szennyvízcsatorna valamint szennyvíztisztító rendszerrel. Igaz Románia 2015-ig még kapott egy kis idő felmentést, de ha a községek már a Metropolishoz tartoznak nem igen tudnának az említett alapokra számítani!
Egyáltalán a Helyi Fejlesztési Tervnek(HFT-nek) megfelelő Helyi Fejlesztési Stratégiában(HFS) sem tudnák igazolni, hogy a PREUBAN vagy URBAN alapoknak megfelelő "kiindulási pontok"-nak megfelelnek. A SWOT analízis alapján nem lennének "elegibilisek" (elfogadhatóak)
Visszatérve a kolozsvári alpolgármester által vázolt 17 embernek a "közös nevezőre" való hozását, meg kell jegyezni, hogy eddig voltak akik "aláírtak" de azok közül is vannak olyanok akik "visszalépnének".
Minden elismerés azoknak, akik nem akarnak a lakosok megkérdezése nélkül dönteni,.mert lám az említett alpolgármester erre nem képes... (Erdélyi Polgár)
