RÉV-ÉRTELMISÉGI VITAFÓRUM – Véleményünk közérdekű dolgokról Dátum:2020.augusztus
AKTUÁLIS KÉRDÉSEK II. BÉCSI DÖNTÉSRŐL 1.
Nyolcvan éve, az 1940. augusztus 16-tól szeptember 13-ig tartó diplomáciai akciók (csúcspontjában a II. Bécsi döntéssel ), és részben katonapolitikai cselekmények eredményeként, Észak-Erdély Magyarország része lett.
Alap-kérdésünk: Diktátum volt e- Románia számára a II. Bécsi döntés?
A történtek újszerű értelmezését a kronologikus áttekintéssel mutatjuk be:
1. Az 1940. augusztus 16-24-i Turnu-Severin-i
tárgyalásnak, az egyes állításokkal ellentétben, volt eredménye: Románia
hivatalosan elismerte: van megoldásra
váró etnikai és területi vita.
A tárgyalások folytatására előkészület történt. Erre Kalocsán, vagy Budapesten került volna sor.
2. Ezt
követően a különféle tárgyalások, egyeztetések után a román kormány német-olasz döntőbíróságot kezdeményezett. Ezt a magyar kormány is elfogadta. A döntőbíróság a megoldás módjáról és mértékéről döntött. Tény, hogy a gyors megoldás
elérésében a német-olasz politikai nyomás,és ígérgetés(!) is, és a szovjet fenyegetés
egyaránt szerepet játszott.
(A politikai nyomás nem jogszerűtlen. Lásd: P.A. Corbett nemzetközi jogász véleményét),
3. Az 1940.
augusztus 30-án hirdették ki a felkért döntőbírók a II. Bécsi döntőbírósági
határozatot. Az ekkor készült jegyzőkönyvben az szerepel, hogy mindkét fél, már a döntőbírósági
felkérésnél előre kötelezettséget vállalt a meghozandó határozat
elfogadására. A határozat átadása után az elfogadást megerősítették.
A dokumentum a lényeg!
A „diktátum” jelentése „egy államra rákényszerített
megállapodás”. A döntőbíróságot Románia kezdeményezte. A döntést a felek előre,
ismeretlenül,majd utólag is, önként és írásban elfogadták.
Se a döntőbíróság kezdeményezésére, se a döntés elfogadására senki nem kényszerítette rá Romániát. Így „Dictatul de la Viena” megnevezés igaztalan és tarthatatlan.
4.
1940. szeptember 13-án zárult Észak–Erdély birtokbavétele.
A terület-átadás során a két hadsereg együttműködött, és köztük fegyveres konfliktus nem volt.
5. A II. Bécsi döntés elfogadásáért Németország garantálta Románia határait.
A fentiek alapján összegezve: 1940. évben, két független és szuverén állam, Románia és Magyarország, a közöttük kirobbant vitát, az általuk felkért Döntőbíróság útján eldöntette. Ezt követően a Határozatban foglaltakat elfogadták, megvalósították, jogrendjükbe beillesztették, és betartották.( Ez a legjobb válasz a II. Bécsi döntést elvitató vádakra.)
Diktátumról tehát szó se volt. A két ország viszont, bár kényszerűen,- tudott együttműködni is.
Vesztes volt e Románia? Végülis nem. Elérte a német-olasz védnökséget, majd 1941-ben, ellentételezésként visszakapta Besszarábiát, Észak-Bukovinát, megszerezte Transnyisztriát. is
-----------------------------------------------------
A II.Bécsi döntés dokumentumai: a Jegyzőkönyv és a Határozat a térkép-melléklettel.
A Jegyzőkönyv
- Az első bekezdésében rögzítik, hogy a négy külügyminiszter által augusztus 29-30-án folytatott tárgyalásokon Magyarország és Románia külügyminiszterei nyilatkoztak arról, hogy „a Magyarország részére átengedendő területnek függőben lévő kérdésében” a két ország kérte a döntőbíráskodást. Kijelentették, hogy a határozatot magukra nézve kötelezőnek fogják elismerni.
- A második bekezdés szerint, a felkérésre a német és az olasz külügyminiszter kormányaik nevében kijelentették, hogy készek a döntőbíráskodásra. A határozatot augusztus 30-án meghozták, és azt mellékleteivel együtt a két ország képviselőinek átadták.
- A harmadik bekezdés azt tartalmazza, hogy a román külügyminiszter és a magyar külügyminiszter a döntőbírói határozatot és mellékletét tudomásul vették. Kormányuk nevében újból megerősítették, hogy végleges rendezésnek elfogadják, és fenntartás nélkül végrehajtják.
A Jegyzőkönyv aláírásai: Joachim v. Ribbentrop, Cianó, Csáky, Manoilescu.
A Döntőbírói Határozat
1. pontja lerögzíti, hogy a mellékletként csatolt térképen berajzolt határt állapították meg.
A további 2-7 pontok a végrehajtás módjára,a lakosságra és a jogorvoslatra tartalmaznak előírásokat.
A Határozat aláírásai: Ribbentrop Joachim, Ciano
A RÉV Értelmiségi
Vitafórum az Erdélyi falurombolás elleni tiltakozás során szerveződött.
Gesztor-szervezetünket a Fővárosi Bíróság 1990-ben vette nyilvántartásba.
Nemzeti ügyeinkről készített elemzéseink sokakhoz eljutnak.. Minden megállapításunk nagyszámú szakirodalom,
stb. áttekintésén, és háttértanulmányokon, alapul.. Továbbra is napirenden tartjuk Magyarország és szomszédjai közös története egy-egy
részletének saját szempontú, a magyarok indokolatlan elitélését mellőző,
elemzését.
