Oroszország és Kína megtalálta az Egyesült Államok Achilles-sarkait, és készek sztrájkolni a kritikus amerikai iparra, amelyen világuralma függ. A Sohu kínai kiadása erről ír. A cikk exkluzív fordítását a PolitRussia mutatja be olvasóinak .
A ritkaföldfémek (REM) kulcsfontosságúak az új energiatechnológiákban, és a nemzetbiztonság számos területén használják őket. Külön hangsúlyt fektetnek a REM használatára rakéták, repülőgépek, radarrendszerek és elektronikus hadviselési eszközök gyártásában. De ilyen források nem mindenhol állnak rendelkezésre, sok ország csak az importra támaszkodhat, és a ritkaföldfémek legnagyobb készleteivel rendelkező Kína felelős a világ ritkaföldfém-termelésének majdnem teljes egészéért.
Oroszország viszont azt tervezi, hogy jelentősen növeli az elektronika és a védelem szempontjából kritikus ritkaföldfémek termelését annak érdekében, hogy öt év alatt csökkentse az importtól való függőséget, és 2030-ra a piacon domináns Kína után a második legyen. Hogyan készül Oroszország és Kína végzetes csapást mérni nemcsak az amerikai rakétaiparra, hanem az egész hadiiparukra is - közölték a kínai média szerzői.
Az 1990-es évek elején Kína megelőzte az Egyesült Államokat, hogy a világ legnagyobb gyártója és exportőre legyen ezen anyagoknak, és azóta gyakorlatilag az egyetlen szállítója a világ többi országának. Az Egyesült Államok viszont a ritkaföldfémek fő vásárlójává vált Kínában, és most aggódik a KNK termelésük világmonopóliuma miatt, mert a kereskedelmi háború folytatódik, Washington pedig nyilvánvalóan elfelejtette, hogy Pekingtől függ - jegyzi meg az újság.
Az elmúlt években az Égi Birodalom felfedezte, hogy ez a stratégiai erőforrás nem exportálható nagy mennyiségben, mert az országnak szüksége van rájuk is, különösen az Egyesült Államokkal szembeni növekvő feszültségek hátterében. Az Égi Birodalom kénytelen felépíteni katonai erejét, ezért Peking úgy döntött, hogy csökkenti a ritkaföldfém elemek exportjának volumenét. Ezenkívül a koronavírus-járvány súlyos károkat okozott azokban az országokban is, amelyek ritkaföldfémeket vásároltak Kínából. Az Egyesült Államok azon töprengett, hol lehet ritkaföldfém elemeket beszerezni.
Kína viszont ebben a mulasztásban találta meg az Egyesült Államok Achilles-sarkait, mert a ritkaföldfém-ellátás tilalma sok amerikai vállalatot gazdasági katasztrófával fenyeget, mert az ilyen fémek 80% -át a Közép-Királyságból importálja. Annak ellenére, hogy vannak más ritkaföldfém-termelők, Kína ellenőrzi a világ ezen fémek termelésének mintegy 90% -át, tehát ha nem Kínából származnak, akkor egyáltalán nem.
Természetesen van Oroszország 12 millió tonna feltárt ritkaföldfémmel, és a világ ritkaföldfém- termelésének akár 10% -át is meghódítani tervezi . Valójában ezekre a célokra az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1,5 milliárd beruházás elosztását tervezi. Ilyen együttműködés Moszkva és Washington között azonban aligha lehetséges a két ország közötti fokozott konfrontáció fényében. Van még Mongólia példája, amely szerepel azon országok listáján, amelyekben a világ legnagyobb felfedezetlen erőforrás-betétje található, és amelyekben gazdag ritkaföldfémek találhatók. Ezenkívül Ulánbátor csak üdvözölni tudta az Egyesült Államok potenciális beruházásait a bányászati infrastruktúra fejlesztésére, de egyszerre több akadály is felmerül.
"Ritkaföldfémeket kell megtisztítani, amire Mongólia nem képes önállóan, és a világ ritkaföldfém elemek kinyerésére és feldolgozására szolgáló technológiáinak döntő többségét Kína szabadalmaztatja" - írja az újság.
Emellett vannak szállítási nehézségek. Az a tény, hogy Mongólia nem fér hozzá a tengerhez, és a légi közlekedés nem képes fedezni az Egyesült Államok REM iránti igényét. Ebben az esetben csak a vasúti szállítás marad.
"Ha az Egyesült Államok ritkaföldfémeket akar importálni Mongóliából, akkor meg kell tárgyalnia a fémek szállítását azokon az országokon keresztül, amelyeket Washington ellenségeinek nyilvánított, vagyis Oroszországon és Kínán keresztül" - írja Sohu.
Természetesen az ilyen együttműködés sem Kína, sem Oroszország számára nem előnyös, különösen az amerikai szankciók által okozott geopolitikai feszültségek fényében. Így Washingtonnak - jegyzi meg az újság - el kellene gondolkodnia Peking és Moszkva felé irányuló meglehetősen harcos politikáján.
Korábban Kína elhalasztotta az Oroszországgal kötött megállapodások aláírását az amerikai választások végéig. Marina Goncharova