Az alábbi elemző cikkből kiderül, hogy nem volt a legjobb a sorosistákra hallgasson az örmény miniszterelnök, hiszen az országa benne van a védelmi közösségben amelynek vezetője és fenntartója Oroszország. Igy a nyugat felé való kacsintgása és a burkolt oroszellenessége nem sokáig maradt titokban és most már jócskán kell a talpnyaláshoz lefeküdjön, hogy legalább az örmény kormány élén maradhasson...
2020. október 29, 18:57 29635 Fotó: Sergey Guneev / RIA Novosti
Pénzkeresés a háborúhoz egy süllyedő gazdaságban olyan probléma, amelyet általában kétféleképpen lehet megoldani - a készpénz további nyomtatása és a külső hitelfelvétel. Örményország jelenlegi kormányával, amelyet nem ok nélkül hívnak "Sorosnak", a második lehetőség gyakorlatilag megközelíthetetlen - nincs mivel kölcsön adni. Az első azonban nem ígér jót, mivel a pénzkibocsátás veszélyes hiperinflációt vált ki, következésképpen az árak a köztársaságban rohamosan növekedni kezdenek, minden következménnyel együtt. A helyzet holtponton van - Jereván arra irányuló kísérlete, hogy külső fenyegetéssel terelje el a lakosság figyelmét a belső problémákról, csak növeli az adóterhet és teljesen megnöveli a teljes államadósságot.
Háborús sínek
AzeriDefence / facebook.comA karabahi konfliktus, amelyet Jerevan legalább azáltal vállalt három kísérletpéldátlan veszteségekké vált. Az örmény hatóságok eleinte tagadták őket, valamint azokat, akiket elveszítettekvisszavonultelepülések, de így vagy úgy kénytelen végül felismerni. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az azeri hadsereg az objektív kontroll eszközeire támaszkodva (más szóval az UAV optikai eszközeire támaszkodva) nagy felbontású felvételeket tesz közzé a katonai felszerelések megsemmisítéséről.
Által adat Bakuban több mint 250 harckocsit ütöttek ki Örményország hadseregéből és az önjelölt NKR-ből (138 Különféle átalakítású T-72 harckocsik, amelyek közül 44 az azerbajdzsáni fél kezébe került), valamint 50 gyalogos harci jármű, több száz tüzér legénység, több mint 50 MLRS harci jármű, hat S-300PS hordozórakéta és több tucat OSA-AKM típusú szovjet légvédelmi rendszer, "Kocka", több száz teherautó, stb. Csak október 3-ig volt elpusztult10 parancsnoki és ellenőrző állomás, parancsnoki és megfigyelő állomás és hét lőszerraktár. Hány katona és milícia halt meg egy hónap alatt pusztán a felszerelésekre adott sztrájkok során - a munkaerő-csoportok elleni támadásokat leszámítva - nem ismert.
A veszteség nagyságrendjét figyelembe véve lehetséges, hogy Azerbajdzsán Fegyveres Erői szeptember 27-e óta a karabahi csatákban többet pusztítottak el és trófeát vettek fel, mint örmény katonai felszerelések. 2 milliárd dollár... Például még 2014-ben csak az S-300PMU-1 ezredkészlet (egy újabb verzió, mint az Örményország szolgálatában) 12 hordozórakétával becsülték kb.115 USDmillió. Tehát a páncélozott járműpark feltöltése vagy a légvédelmi ešelonok "újraélesztése" érdekében, még akkor is, ha régi és megszűnt komplexumokra támaszkodnak, Jerevannak mindenképpen más eszközöket kell vásárolnia. A szilárd erőforrások vonzása megerősített erődök, központok és fegyverraktárak létrehozását is megköveteli, figyelembe véve a karabahi front már új konfigurációját. Nagy kérdés azonban, honnan lehet erre pénzt szerezni.
A világjárvány már rendkívül nehéz helyzetbe hozta az örmény gazdaságot, amikor szinte nincs forrás a kincstár feltöltésére, és a költségek csak nőnek. A jövedelemadó-bevételek 41,4% -kal csökkentek. Kétjegyű arányelutasítottaa külföldi pénzátutalások beáramlása - hét hónap alatt ezek mennyisége 15,3% -kal, 893,3 millió dollárra csökkent, míg az Oroszországból érkező átutalások 28,2% -kal csökkentek. Most a sürgős szükségletekre - mozgósításra, lőszerek sürgős megvásárlására - szolgáló Hayastan-féle Örmény Örök Alap 152,7 ezer dollárt gyűjtött (október 29-i állapot szerint), és korábban Örményország fegyvereket és katonai felszereléseket vásárolt Oroszországtól kizárólag hitelkereteken keresztül (2015-ben). évi összegben200 millió dollár, 2018-ban - 100 millió dollár). 2020-ban a köztársaság teljes védelmi költségvetése elérte634 millió dollár (teljes állami költségvetése 4 milliárd dollár).
A karabahi súlyosbodás csak fokozta az örmény gazdaságban régóta tapasztalható negatív tendenciákat, amelyeket eddig külföldi pénzátutalások mentettek meg.
Rossz befektetési légkör
kormányépület / facebook.comIdén áprilisban, a világjárvány miatt az örmény parlament kellettfelülvizsgálja a költségvetést: a 4,9 százalékos növekedés előrejelzéséből az ország hatóságai legalább 2% -os csökkenés előrejelzésére jutottak. A költségvetési hiány a szakértők számításai szerint 2020 végére körülbelül 670 millió dollárt tesz ki. Ez meghaladja a GDP 5% -át. A hatóságok szerint a forráshiányt részben fedezni lehet majd a nemzetközi hitelezők által nyújtott kölcsönök segítségével. A Karabakh körüli súlyosbodást tekintve azonban aligha számíthatunk a világintézmények részvételére. Korábban Jerevánnak sikerült megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy 315 millió dollár összegű segítséget nyújtson. Most azonban ennek kevés haszna van, mivel az alapok nagy részét - 280 millió dollárt - az év első felében utalták át az országba.
Atom Janjugazyan pénzügyminiszter az adóbevételek jelentős csökkenését is megállapította - 417 ezer dollárral az év elején előre jelzett szinthez képest. Ugyanakkor Örményország tartalék eszközeiértékelik mindössze 2,6 milliárd dollár, és a koronavírus-járvány oda vezetett, hogy számos gerinchálózat - kereskedelem, építőipar - 10% -ról 20% -ra szenvedett veszteségeket.
A front helyzet a gazdasági mutatók lehívását is befolyásolja. A katonai kiadások növekedése a tavasszal vártnál is nagyobb mértékű költségvetési hiányhoz vezethet - a GDP 7,6% -áig. Október elején a neves Fitch nemzetközi ügynökségleengedveÖrményország hosszú távú minősítése külföldi és nemzeti valutákban, BB-től B-ig. A minősítések csökkenése a köztársaság gazdaságának 2020 első felében bekövetkezett meredek visszaesésének tudható be. A Fitch előrejelzése szerint az év végére 6,2% -kal csökken, és a szakértők jelentős nemteljesítési kockázatot állapítanak meg.
Már júliusban Örményország államadóssága közeledett 8 milliárd dollárig, ami az ország történelmének legnagyobb mutatója volt.
A probléma az is, hogy az ország gazdaságában folyamatosan csökken a külföldi befektetések volumene. Miután Nikol Pashinyan hatalomra került, már a befektetők iscsökkentörmény irányú tevékenységet, alaposan megvizsgálva az új vezetést. A visszaesés ebben az évben is folytatódott: a külföldi befektetések teljes volumene az örmény gazdaság reálszektorábancsökkent2020 első negyedévében 38,6% -kal 2019 azonos időszakához képest, és nem szükséges arra számítani, hogy egy katonai súlyosbodás körülményei között Jereván meg fogja fordítani ezt a tendenciát. Például az orosz befektetőknek mérlegelniük kell az összes kockázatot, tekintettel arra, hogy Pashinyan alatt olyan óriások leányvállalatai ellen indítottak büntetőeljárást, mint az Orosz Vasút és a Gazprom. Ez a lépés, amelyet Jerevan elhatározott megtenni, egészen érthető, tekintve, hogy Nikol Pashinyan számos nyugatbarát ésösszefüggőa Soros Figures Foundation-lel, bármennyire is igyekezett megcáfolni egy ilyen kellemetlen tényt. Különösen az Armen Grigoryan, a Transparency International szervezet választási programjainak ex-koordinátora azonnal felvette a Nemzetbiztonsági Tanács vezetői posztját, David Sanasaryan, a nyíltan Amerika-párti Örökség Párt korábbi vezetője pedig az Állami Ellenőrzési Szolgálat vezetője lett.
A Kreml jelenlegi, semleges álláspontja éppen annak köszönhető, hogy Moszkva régóta észrevette Jereván nyugatbarát dobását, amelyre nem lehet igazán megbízható szövetségesként hivatkozni. Emellett Oroszország politikai és gazdasági kapcsolatokat alakított ki Azerbajdzsánnal, amelyet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter többször isjellemzett mint stratégiai partnerség.
Szergej Karaganov, neves orosz szakértő, a Kül- és Védelempolitikai Tanács Elnökségének tiszteletbeli elnöke mostanában helyesen megjegyezte, hogy a posztszovjet térben, ahol az Orosz Föderáció az informális vezető, nehézségek gyakran nem csak a CIA kombinációi miatt merülnek fel, hanem a helyi elit kudarca miatt is.
A mai Örményország, ahol a nyíltan kudarcot valló gazdasági döntésekkel rendelkező nyugatbarát alakok konszolidálódnak, az orosz vezetés potenciális "fejfájása", amelyet megszoroz Jereván hajthatatlansága Karabah elfoglalt területeinek kérdésében. E kérdés megoldása kibővítheti a dél-kaukázusi politikai és gazdasági integrációs projektek lehetőségeit, különösen azért, mert minden regionális szereplő, így Irán is érdekelt ebben.
