Nagyon érdekes, ahogyan a félretájékoztatás mellett még a szakmabeliek sem akarják érteni miről is lenne szó, hiszen nem mindegy hogy egyszerően csak a nyugdij összegének az emeléséről vagy a nyugdijpont megemelésről lenne szó.
Van az a törvényi kitétel, ami szerint mindenki, aki az alapbér felett összeget kap már köteles adóznia.
A nyugdijpont emeléssel is hasonlóan járna el a kormányzat, ahgyan a psd-s munkaügyis tette a fizetéseket, hiszen akkor nem fizetésemelés történt, hanem a kötelező adófajatákat "bevitték" a fizetésekbe. Vagyis ha nyugdijpont emelés történik és nem szimpla nyugdijemelés, akkor furcsa dolog következik be mindamellett, hogy szinte mindenki a minimálbér felé kerül és adózni fog.
A Vasileasca volt munkaügyis miniszter csalafintaságai közzé tartozik ez is.
Ezért érthetetlen a szakmabeliek nek az alább megfogalmazódott véleménye, hiszen, amint egy hozzászóló észrevette a magasértékű "szemtelen" nyugdijak ellen senki sem igy ők sem tiltakoztak, ja nekik a nagy fizetés mellett a magas nyugdíj is járna, csak azért...
A viccet félretéve a probléma csak részben "ingatná" meg a pénzvilágot, hiszen a reáljövedelem nem 40 %-kal emelkedne, hanem jóval kisebb lenne az adózás miatt, igy a kézbe kapott pénzmennyiség sem lenne "nagysága" miatt gazdaság "megrengető".
Valószínősíthető, hogy politikai faktorok ajánlására aggódnak a lennebb megszólaló banki szakemberek.
Mi, inkább a kormáy hitelfelvételéért agódnánk hiszen az nagyságrenddel jobban megremegteti a GDP-t, mindamellett, hogy a 9% a költségvetési hiány. Z.S.
2020. október 23., Pengő Zoltán
Véleményük szerint recesszióba taszítja jövőre a gazdaságot a fedezet nélküli nyugdíjemelés. Nyílt levélben figyelmeztet a 40 százalékos nyugdíjemelés katasztrofális következményeire öt neves romániai közgazdász, köztük egy magyar szakember, Kállai Ella, az Alpha Bank vezető közgazdásza. A levelet Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke, Aurel Iancu akadémikus, Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank alelnöke és Laurian Lungu, a Cardiff Business School oktatója írta még alá. Állásfoglalásuk szerint a 40 százalékos nyugdíjemelés recesszióba taszítaná jövőre a román gazdaságot, s meghiúsítaná az államháztartás konszolidációját. Figyelmeztetnek, hogy 2020-ban Románia költségvetési hiánya körülbelül 9 százalék lesz, ami magába foglalja a nyugdíjpont 14 százalékos növekedését.
"Azokban az országokban, melyekhez gyakran hasonlítjuk magunkat (Magyarország, Lengyelország, Csehország), valószínűleg hasonló értékű lesz a költségvetési hiány. Lényegi különbség van azonban aközött, hogy a 8-9 százalékos költségvetési hiány főleg állandó kiadások miatt jelentkezik, mint Románia esetében, és a szomszédaink helyzete között" – olvasható a nyílt levélben. A szakemberek létfontosságúnak tartják, hogy most ne kerüljön sor a nyugdíjpont 40 százalékos emelésére, mert a gazdaság ezt nem bírja el. Szerintük, ha nem sikerül ezt elkerülni, akkor a fokozatos államháztartási konszolidáció, ami a gazdasági fellendülés feltétele, erőltetett, rendezetlen és fájdalmas lesz, azonnali adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel. "A gazdaság újraindulása leállna, 2021-ben recesszióba fordulna. Ugyanakkor középtávon indokolt a nyugdíjak emelése, főleg a kicsi nyugdíjaké, s ezzel párhuzamosan a nyugdíjrendszer torzulásainak a megszüntetése” – figyelmeztetnek az aláírók. 3 százalék alá kell vinni a költségvetési hiányt
Az öt szakember hangsúlyozza, hogy elkerülhetetlen a költségvetési hiány középtávon történő tetemes mértékű csökkentése. „Egy radikális korrekció aláásná a gazdasági növekedést. A rendezett korrekció egy többéves programot feltételez, melynek eredményeként 2024-re a GDP 3 százaléka alá csökken a költségvetési hiány” – vallják az aláírók.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy Románia nagyon keveset költ az oktatásra és az egészségügyre, mely kiadások a humán erőforrásba történő befektetést jelentenek.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint az idei év első nyolc hónapjában az államháztartás bevételei 201 milliárd lejt tettek ki.
Ennek 45 százaléka, 91 milliárd lej, nyugdíjakra és szociális kiadásokra ment el, s ebben nincs benne a 14 százalékos emelés. 72 milliárd lejt, a bevételek 36 százalékát, a közalkalmazotti bérekre kellett költeni. Minden egyéb állami kiadásra csupán 38 milliárd lej maradt, a bevételek 19 százaléka.
