http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=74298&cim=torvenymodositas_az_irott_es_elektronikus_sajto_ellenorzesere
[ 2010. szeptember 10., 00:12 ]
Egy demokratapárti képviselőcsoport kezdeményezésére került nemrégiben a parlament elé az a módosító törvényjavaslat, melynek elfogadása révén az írott és elektronikus sajtótermékek a Nemzeti Audiovizuális Tanács (CNA) alárendeltségébe kerülnének a jövőben. Ez a hatóság jelenleg csupán a rádió és televíziótársaságok szabályozásával foglalkozik.
A honatyák javaslata szerint az írott és elektronikus sajtó a CNA ellenőrzése alá kerülne. A jelenleg érvényben lévő jogszabály módosítását Silviu Prigoana demokratapárti képviselő kezdeményezte, és tervét több kollégája is támogatja: Alin Popoviciu, Marius Spânu (a DLP szóvivője a főbb hírcsatornákon), Florin Anghel, Dorul Lese, Brândusa Novac, Iustin Arghir Cionca, Adrian Nitu és Corneliu Olar is aláírta a képviselőházban már iktatásra került dokumentumot. A javaslatot aláírásával támogatta egy RMDSZ-es honatya, Máté András is.
A kezdeményezők úgy érveltek: ugyanúgy foglalkoztatja őket az élelmiszerekben, levegőben és vízben fellelhető méreg, mint ahogyan az információkban rejlő is, „melyek ellen azonban nem teszünk semmit". Kijelentik: „Romániában a sajtó szabad, és ez így van jól. De ugyanúgy ahogyan nem sikerül mindennapi szabadságunknak csupán a pozitív oldalát élvezni, úgy nem sikerül csak tájékoztató jellegű sajtóval sem rendelkeznünk és el kell viselnünk, több esetben is, a lejárató, becsületsértő sajtóelemeket."
A törvénymódosítás kezdeményezői szerint, az írott és elektronikus sajtótermékek első körben működési licenszet kellene beszerezzenek az audióvizuális tanácstól, melynek érvényességi ideje hét év lenne. Ez a javaslat azonban a kommunizmus idejére tolná vissza a hazai sajtót, amikor egy kiadvány megjelenéséhez állami engedély szükségeltetett.
puterea।ro
A sajtószabadság kerékkötői
http://www।3szek.ro/load/cikk/32364/A%20sajt%C3%B3szabads%C3%A1g%20ker%C3%A9kk%C3%B6t%C5%91i
2010. szeptember 11., szombat: Máról holnapra
Kiverte a biztosítékot romániai újságírói körökben Silviu Prigoană demokrata-liberális képviselő legújabb jogszabály-kezdeményezése.
Miután az innovatív honatya a prostitúció legalizálására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett az alsóház elé, most egy mély lélegzetvétellel még nagyobb fába vágta a fejszéjét: a kormányzó párt számára egyre kényelmetlenebbé váló írott és internetes sajtó kordában tartását célozta meg. Prigoană tehát azt szeretné, ha az audiovizuális médiára vonatkozó jogszabály kerekebbé válna, magyarán, az Országos Audiovizuális Tanács fennhatósága alá kerülne az írott és az online sajtó (hírportálok) is, mi több, szabályoznák az újságíró státusát, és csakis a testület engedélyével működhetnének az említett kiadványok. Prigoană úgy véli, ez a törvény ― a javaslat tizenegy aláírója között találjuk az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjét, Máté Andrást is ― szérumként hatástalanítaná a román társadalomban szétfecskendezett „információs mérget”. A beterjesztő elismeri ugyanakkor, Romániában sajtószabadság van, de ez szerinte számtalanszor rágalmak sorát jelenti.
Az ügy kapcsán megszólaló Răsvan Popescu, az audiovizuális tanács elnöke ― a BBC volt riportere ― elutasította a javaslatot, mondván, Európában sehol nincs ehhez hasonló kezdeményezés; amennyiben az írott sajtó személyiségi jogot sért, az érintett keresetét az igazságszolgáltatás orvosolja. Az újságíró-társadalom is egybehangzóan mondja, nem kell újabb állami ― vagyis politikai vezérlésű ― testületet létrehozni, amely az éppen hatalmon lévők kénye-kedve szerint szabályozná az írott és internetes sajtót. Visszafogottabb véleményformálók marhaságként, szabadszájúbbak határtalan gazemberségnek minősítik a kezdeményezést.
Mára egyértelmű, hogy a gazdasági és szociális válságot kezelni nem tudó, az államszerkezet korszerűsítésére képtelen kormány avatatlan hályogkovácsként nem a betegség okát keresi, hanem felületes gyógymódok után kapkod. És a hatalom embereit igencsak irritálja a sajtó, legszívesebben nem móresre tanítanák, hanem elhallgattatnák a kényelmetlen újságírókat, s szép, színes vívmánylapokon hirdetnék személyük s korunk nagyságát. Nehezen hihető, de az egykori kommunista pártállam új emberei cenzorok után kiáltanak, s kiderül, a civilizált élet fundamentumát jelentő sajtószabadság számukra csak egy rosszindulatú daganat, melytől mielőbb szabadulnának.
Mózes LászlóA demokrata párt nem támogatja képviselője, Silviu Prigoana ama törvénymódosító kezdeményezését, mely az írott és elektro- nikus sajtót a Nemzeti Audióvizuális Tanács ellenőrzése alá rendelné. Közleményében a DLP megerősítette, kezdeményezéséért nem marasztalják el a képviselőt, mert úgy vélik: minden honatyának joga van törvényjavaslat megalkotására.
A DLP sajtóközleménye szerint, a módosító indítvány kizárólag Silviu Prigoana személyéhez kötődik, és nem a párthoz. Ugyanebben a dokumentumban leszögezik: a demokrata párt mindig kiállt a sajtószabadság mellet, bár volt rá példa, hogy a média túlzásokkal reagálta le a párt képviselőinek tevékenységét.
Bár a 2000-2004-es kormányzási ciklusban születtek hasonló, a média cenzúrázására irányuló jogszabálytervezetek, a párt kategórikusan visszautasította az ilyen jellegű törvényalkotási kísérleteket. „Az alkotmány által is szentesített sajtószabadság olyan elv, amit a DLP mindig tiszteletben tartott, s teszi ezt mindaddig, amíg hasonló próbálkozások születnek" -olvasható a demokratapárti közelményben.
Silviu Prigoana kezdeményezésétől nem csupán saját pártja, hanem más politikai alakulatok képviselői is elhatárolódtak. Adriana Săftoiu, Carmen Moldovan és Sever Voinescu szakmájuk szerint újságírok, akik jelenleg különböző politikai pártok színeiben tevékenykednek.
A liberális, demokrata illetve szociáldemokrata párt tagjai úgy vélik, képviselőtársuk kezdeményezése túlzás, hiszen a sajtó önszabályzó: az olvasók döntik el, hogy megvesznek-e vagy sem egy bizonyos sajtóterméket. Ugyanakkor leszögezték, amennyiben napirendre kerülne az érvényben lévő, vonatkozó jogszabály módosítása, ellene szavaznak.puterea.ro
Megjegyzés
Kíváncsian várjuk a kolozsvári képviselőtől mikor fog "elhatárolódni" a szövetségi vezetőség vagy legalább a megyei vezetőség, hiszen ebben az esetben sem volt "kötelező " ,hogy a szövetségi képviselő az amúgy nagyon "meg nyírbálódott" választói bizalmat még sajtósokéval is megtetézze ! Arról nem is beszélve, hogy újra csak visszaélt azok bizalmával Neki is beszámolási feladata van ugyanúgy mint ahogyan a helyi és megyei tanácsosoknak de eddig nem igen tettek eleget ennek a törvény által előírt kötelezettségnek Lásd az alábbi törvénycikkekben leírtakhoz :
215/2001. számú törvény a helyi közigazgatásról:
19. cikk – Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbségekhez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közintézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is a velük fenntartott kapcsolatokban, az Alkotmány, a jelen törvény és a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően.
51. cikk. – (1) A mandátum gyakorlása során a helyi tanácsosok a helyi közösség szolgálatában állnak.
(3) A helyi tanácsosok kötelesek mandátumuk teljesítése érdekében időszakosan találkozókat szervezni a polgárokkal, és őket meghallgatásra fogadni.
(4) Minden egyes helyi tanácsos, valamint az alpolgármester köteles évi tevékenységi jelentést bemutatni, amely a titkár gondoskodásából nyilvánosságra hozandó.
393/2004. számú törvény, aktualizálva, a választott helyi tisztségviselők jogállásáról:
3. cikk (2) A mandátum gyakorlása során a helyi tanácsosok a helyi közösség szolgálatában állnak és felelősek előttük.
46. cikk – A helyi- és megyei tanácsosok kötelesek tiszteletben tartani az Alkotmányt és az ország törvényeit, valamint a tanács működési szabályzatát, kötelességük alávetni magukat az udvariassági és fegyelmi szabályoknak, és beszédjükben vagy a polgárokkal való kapcsolattartásban nem használhatnak szidalmazó, támadó, vagy rágalmazó kifejezéseket.
50. cikk (1) A helyi választott tisztségviselők kötelessége tájékoztatni a polgárokat minden tettről és közigazgatási iratról, melyben a helyi közösség érdekelt.
(2) A helyi választott tisztségviselők kötelessége mandátumuk gyakorlása során rendszeresen, legalább negyedévenként egyszer találkozni a polgárokkal, meghallgatásokat tartani, és a helyi tanácsban tájékoztatót bemutatni a polgárokkal való találkozókon felvetett kérdésekről.
(köszönet Bustya Sándor úrnak a leközölt törvénycikkelyekért, Erdélyi Polgár )
