http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/61646
Szakács János
Szakács János
| Bánffy György gróf védnökként járult hozzá az 1907-es kiállítás megszervezéséhez |
Jó száz év múltán emlékezzünk meg egy jelentős, annak idején nagy érdeklődéssel kísért rendezvényről. Nevezetesen a Kolozsvárhoz közeli Bonchidán 1907-ben megnyílt mezőgazdasági, háziipari és mezőgazdasági gépkiállításról, melyen elsősorban a helyi állattenyésztés és növénytermesztés eredményeit mutatták be.
A kiállítás kezdeményezője és védnöke Hankó Veress Károly, a kolozsi járás főszolgabírója, a járás vezető tisztviselője volt. Magyarországnak ezen a részén több Szamos-völgyi mezőgazdasági kiállítást szervezett. A bonchidaihoz hasonlót 1901-ben Apahidán, 1904-ben pedig Válaszúton. Bonchida Kolozs vármegye kolozsi járásához tartozott.
A harmadikat, a bonchidai kiállítást 1907. október 6-án és 7-én tartották. Ez idő tájt Bánffy Miklós gróf volt Kolozs vármegye főispánja. Apja, Bánffy György gróf, védnökként járult hozzá a kiállítás megszervezéséhez, anyagi és erkölcsi támogatásához.
A kiállítást a bonchidai Bánffy-parkban, öt hold területen tartották. Itt öt nagy, összesen mintegy háromszáz méter hosszú épületet emeltek a kiállítás számára, és a négyszáz jelentkező fogadására. Ötven magyar fajtájú bikát, száz–százhúsz tehenet, lovat, sertést, juhot és baromfit mutattak be. A tenyészállatok kiállítása arra utalt, hogy a járásban az állattenyésztés szépen fejődik. Nemkülönben bemutatták és egyben ismertették a gazdák által használt gépeket is.
„Arra kérem Önöket – mondta a rendezvény megnyitásakor Bánffy Miklós gróf –, hogy ne a szigorú bírálat, hanem a jóindulat szemüvegén tekintsék meg az itt kiállított eszközöket és eljárásokat. Legyen ez jó példa arra, hogy a nép figyelme mindig is a szakértelem és a gazdaság javulására irányuljon. Elismerést érdemel a járás mezőgazdasága, hogy a nagyipar érdeklődését is fölkeltette a népjólét ügye iránt. A népet gazdaságilag kell nevelni és megerősíteni. Ez a cél lebegjen mindig szemünk előtt, mikor a járásban hasonló kiállításokat szervezünk.”
A háziállatok mellett bemutatták a különböző háziipari termékeket, a fából, vesszőből, nádból készülteket, a szőtteseket és a varrottasokat. Az ország több mezőgazdasági gépgyára is jelen volt termékeivel. Így többek között egy budapesti és egy losonci gépgyár, a Wagner-féle üzem, valamint a budapesti Velodrom-gyár. Ebből az alkalomból, a kiállítás résztvevői számára, Sándor János ötvösművész emlékérmet készített.
Hangversenyt is rendeztek, melyen magyar és román népdalokat adtak elő. Az énekesek között fellépett a helybeli Moga Leontin is, aki magyar és román népdalokat énekelt. Bemutatták a helyi iskolások számos kézimunkáját, Gáspár Károly bonchidai lakos pedig elszavalta a kiállítás alkalmából írt versét. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvény végül reggelig tartó mulatsággal ért véget.
A kolozsvári újságok a kiállítással egyidejűleg a szomszédos Romániában zajló véres eseményekről, a parasztlázadásról is beszámoltak, melynek során mintegy tizenegyezer személyt mészároltak le.
A harmadikat, a bonchidai kiállítást 1907. október 6-án és 7-én tartották. Ez idő tájt Bánffy Miklós gróf volt Kolozs vármegye főispánja. Apja, Bánffy György gróf, védnökként járult hozzá a kiállítás megszervezéséhez, anyagi és erkölcsi támogatásához.
A kiállítást a bonchidai Bánffy-parkban, öt hold területen tartották. Itt öt nagy, összesen mintegy háromszáz méter hosszú épületet emeltek a kiállítás számára, és a négyszáz jelentkező fogadására. Ötven magyar fajtájú bikát, száz–százhúsz tehenet, lovat, sertést, juhot és baromfit mutattak be. A tenyészállatok kiállítása arra utalt, hogy a járásban az állattenyésztés szépen fejődik. Nemkülönben bemutatták és egyben ismertették a gazdák által használt gépeket is.
„Arra kérem Önöket – mondta a rendezvény megnyitásakor Bánffy Miklós gróf –, hogy ne a szigorú bírálat, hanem a jóindulat szemüvegén tekintsék meg az itt kiállított eszközöket és eljárásokat. Legyen ez jó példa arra, hogy a nép figyelme mindig is a szakértelem és a gazdaság javulására irányuljon. Elismerést érdemel a járás mezőgazdasága, hogy a nagyipar érdeklődését is fölkeltette a népjólét ügye iránt. A népet gazdaságilag kell nevelni és megerősíteni. Ez a cél lebegjen mindig szemünk előtt, mikor a járásban hasonló kiállításokat szervezünk.”
A háziállatok mellett bemutatták a különböző háziipari termékeket, a fából, vesszőből, nádból készülteket, a szőtteseket és a varrottasokat. Az ország több mezőgazdasági gépgyára is jelen volt termékeivel. Így többek között egy budapesti és egy losonci gépgyár, a Wagner-féle üzem, valamint a budapesti Velodrom-gyár. Ebből az alkalomból, a kiállítás résztvevői számára, Sándor János ötvösművész emlékérmet készített.
Hangversenyt is rendeztek, melyen magyar és román népdalokat adtak elő. Az énekesek között fellépett a helybeli Moga Leontin is, aki magyar és román népdalokat énekelt. Bemutatták a helyi iskolások számos kézimunkáját, Gáspár Károly bonchidai lakos pedig elszavalta a kiállítás alkalmából írt versét. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvény végül reggelig tartó mulatsággal ért véget.
A kolozsvári újságok a kiállítással egyidejűleg a szomszédos Romániában zajló véres eseményekről, a parasztlázadásról is beszámoltak, melynek során mintegy tizenegyezer személyt mészároltak le.
