http://www.keresztalja.ro/2011/07/31/temetot-talaltak-erdely-legosibb-temploma-folott/
Mintegy háromszáz sírt találtak a gyulafehérvári ásatások helyszínén. Az áprilisban elkezdett munkálatok augusztus közepéig tartanak. Megközelítőleg háromszáz sírt találtak Gyulafehérváron a székesegyház előtti téren folyó ásatások helyszínén. Az áprilisban kezdődött munkálatokkor azt feltételezték, hogy Erdély legrégebbi keresztény templomára bukkantak. A feltehetően a 10. század második felében vagy a 11. század elején épült templom apszisát sikerült teljes egészében megtalálni, azonban a templom már a 11. század végén romokban hevert – tudtuk meg Daniela Marcu Istrate középkorkutatással foglalkozó régésztől, az ásatások vezetőjétől. Azt már biztosan lehet tudni, hogy a templom a jelenlegi székesegyháznál régebbi, viszont a pontos építési dátumát még nem sikerült megállapítani. „Reméljük, hogy az ásatások befejeztéig egy pontosabb intervallumot tudunk majd meghatározni, de hogyha ez nem sikerül, akkor is egy rendkívül szűk periódusra korlátozhatjuk: 10. század második fele, 11. század eleje. Ez az archeológusok számára szűk, még ha másoknak nem is tűnik annak” – mondta el lapunknak a régész.
„Amikor befejezik a munkálatokat, akkor dönt az érsekség, hogy van-e valami, amit meg kell mutatni, és milyen áron lehet ezt. Szeptember elején születik erről döntés” – jelentette ki lapunknak a gazdasági igazgató. Azt is megtudtuk tőle, hogy azokat a csontvázakat, amelyeket nem szállítanak a bukaresti intézetbe, Gyulafehérvár környékén fogják újratemetni. Azzal kapcsolatosan, hogy a feltárás alatt álló templom lehet-e bizánci jellegű, elmondta: „A magyarság a kereszténységgel először Bizáncban találkozott, még az egyházszakadást megelőzően. Szent István elsőként fordult nyugat felé, amikor a koronát kérte, addig a bizánci kereszténységgel volt kapcsolatban a magyarság, tehát ami az ezres évek környékén történt, az még bizánci eredetű volt a magyarok kereszténységében is” – magyarázta Szász János.
LELET – Augusztus közepéig folytatódnak az ásatások Gyulafehérváron
Mintegy háromszáz sírt találtak a gyulafehérvári ásatások helyszínén. Az áprilisban elkezdett munkálatok augusztus közepéig tartanak. Megközelítőleg háromszáz sírt találtak Gyulafehérváron a székesegyház előtti téren folyó ásatások helyszínén. Az áprilisban kezdődött munkálatokkor azt feltételezték, hogy Erdély legrégebbi keresztény templomára bukkantak. A feltehetően a 10. század második felében vagy a 11. század elején épült templom apszisát sikerült teljes egészében megtalálni, azonban a templom már a 11. század végén romokban hevert – tudtuk meg Daniela Marcu Istrate középkorkutatással foglalkozó régésztől, az ásatások vezetőjétől. Azt már biztosan lehet tudni, hogy a templom a jelenlegi székesegyháznál régebbi, viszont a pontos építési dátumát még nem sikerült megállapítani. „Reméljük, hogy az ásatások befejeztéig egy pontosabb intervallumot tudunk majd meghatározni, de hogyha ez nem sikerül, akkor is egy rendkívül szűk periódusra korlátozhatjuk: 10. század második fele, 11. század eleje. Ez az archeológusok számára szűk, még ha másoknak nem is tűnik annak” – mondta el lapunknak a régész.Marton József egyháztörténelem-professzor szerint a templomot a Gyula vezér által Erdélybe hozott Hierotheosz térítő püspök vagy Szent István király építtethette. A romok fölé való temetkezés természetes dolognak számított. „Gyulafehérváron 1241-ben a tatárjárás, 1277-ben pedig szász betörés pusztított, ami mintegy kétezer halottat számlált. Elképzelhető, hogy azoknak a csontjait odatemették, ahol a legjobban meg tudták mozdítani a földet. Ezt az időszakot igazolják a csontok is, 12. század végét, 13. század elejét” – magyarázta a professzor. – „A kereszténység Gyulafehérvár központtal honosodott meg Erdélyben, Szent István miután legyőzi nagybátyját, létrehozza a püspökséget 1003–1009 között. Ehhez kell kötni a templom építését is. A székesegyház előtt is volt egy plébániatemplom, azonkívül több kolostori templom is tartozott hozzá.”
Szász János, a gyulafehérvári érsekség gazdasági igazgatója elmondta, hogy a 11. századtól Szent László rendelete szerint a templom környékén volt a temetkezési hely, így a 12. században, amikor Gyulafehérváron felépült a székesegyház, köréje temetkeztek.
Kérdésünkre, hogy mi lesz a leletek, csontvázak sorsa az ásatások végeztével, Daniela Marcu Istrate régész kifejtette: „Nem lesznek láthatóak a sírok a munka befejeztével. A csontvázakat a Román Akadémia antropológiai intézetében fogják vizsgálni. Ha valaki ezeket meg szeretné tekinteni az elkövetkező két-három évben, az intézetben teheti ezt meg.” A kiásott részt nem hagyják nyitva – tette hozzá a régész, sorsáról majd az érsekség dönt, mert az ő tulajdonát képezi a terület.
Kérdésünkre, hogy mi lesz a leletek, csontvázak sorsa az ásatások végeztével, Daniela Marcu Istrate régész kifejtette: „Nem lesznek láthatóak a sírok a munka befejeztével. A csontvázakat a Román Akadémia antropológiai intézetében fogják vizsgálni. Ha valaki ezeket meg szeretné tekinteni az elkövetkező két-három évben, az intézetben teheti ezt meg.” A kiásott részt nem hagyják nyitva – tette hozzá a régész, sorsáról majd az érsekség dönt, mert az ő tulajdonát képezi a terület.
„Amikor befejezik a munkálatokat, akkor dönt az érsekség, hogy van-e valami, amit meg kell mutatni, és milyen áron lehet ezt. Szeptember elején születik erről döntés” – jelentette ki lapunknak a gazdasági igazgató. Azt is megtudtuk tőle, hogy azokat a csontvázakat, amelyeket nem szállítanak a bukaresti intézetbe, Gyulafehérvár környékén fogják újratemetni. Azzal kapcsolatosan, hogy a feltárás alatt álló templom lehet-e bizánci jellegű, elmondta: „A magyarság a kereszténységgel először Bizáncban találkozott, még az egyházszakadást megelőzően. Szent István elsőként fordult nyugat felé, amikor a koronát kérte, addig a bizánci kereszténységgel volt kapcsolatban a magyarság, tehát ami az ezres évek környékén történt, az még bizánci eredetű volt a magyarok kereszténységében is” – magyarázta Szász János.Marton József szerint a lelet történelmi tényeket támaszt alá. „Személyesen úgy érzem, hogy ha mindent egybevetünk, történelmi állításainkat, jelenlétünket egyértelműen igazolja. Az ásatások nagy igazságot fognak felderíteni, amit egyes történészek elsajátítottak” – fűzte hozzá az egyetemi tanár.
Az ásatásokat vezető régész szerint a munka augusztus közepén fog lezárulni, amikorra reményeik szerint a templom építésének dátumáról is többet tudnak majd mondani.
Az ásatásokat vezető régész szerint a munka augusztus közepén fog lezárulni, amikorra reményeik szerint a templom építésének dátumáról is többet tudnak majd mondani.
