Megköszönjük a Székely Hírmodó-nak, amiért az Erdélyi Polgár-t is bevonta az alábbi cikkébe, amelyben a székely pénz körüli vitában a "nemlétező" székely pénznem "hírdető"-jeként vagyunk titulálva. Elég kár, hogy a Szórvány kell a székely pénz mellé álljon. Persze a pozitív kritika hasznos lehet.
Komolyra fordítva a szót a "helyi pénz"-t mint egy fizetőeszközt már régen világhírűvé tették az osztrákok illetve a soproniak és még sokan mások. A mostani akadozó nemzeti-, és világgazdaságban a helyi termelők és a terményre igénytartók egymásra találva dűlőre vihetik a dolgot - kiegyezéses cserekereskedelemmel vagy barter árucserével. Az értékpapír vagy a pénz ilyen formán szükségtelenné válhat! Azaz akkor nincs hozzáadott érték, nincs adó, stb és nincs az Állambácsinak nyeresége, de...
Komolyra fordítva a szót a "helyi pénz"-t mint egy fizetőeszközt már régen világhírűvé tették az osztrákok illetve a soproniak és még sokan mások. A mostani akadozó nemzeti-, és világgazdaságban a helyi termelők és a terményre igénytartók egymásra találva dűlőre vihetik a dolgot - kiegyezéses cserekereskedelemmel vagy barter árucserével. Az értékpapír vagy a pénz ilyen formán szükségtelenné válhat! Azaz akkor nincs hozzáadott érték, nincs adó, stb és nincs az Állambácsinak nyeresége, de...
Éppen ezért kellene, hogy a Nemzeti Bank rábólintson, mert akkor a az értékpapíron keresztül hivatalossá válna csereforgalom és a forgalom utáni, jövedelemből származó adót is megkaphatja.
Szerintünk el kellene választani azt amit a szélsőségesek mondanak attól, amit a hazai szakemberektől hallunk. Komoly lehetőségtől azaz komoly többlet keresettől esnének el a helyhatóságok is ha a helyi pénz nem lenne bevezetve. A mostani kormányakcióban amikor is a helyhatóságokra rányomnak mindenféle feladatokat , de a pénzalapokat elfelejtik odaadni, akkor egy ilyen adó fontos jövedelemforrás lehetne, mivel a helyi pénzzel kereskedők csak a helyhatóságoknak lennének kötelesek a helyi adót kifizetni.
Szerintünk el kellene választani azt amit a szélsőségesek mondanak attól, amit a hazai szakemberektől hallunk. Komoly lehetőségtől azaz komoly többlet keresettől esnének el a helyhatóságok is ha a helyi pénz nem lenne bevezetve. A mostani kormányakcióban amikor is a helyhatóságokra rányomnak mindenféle feladatokat , de a pénzalapokat elfelejtik odaadni, akkor egy ilyen adó fontos jövedelemforrás lehetne, mivel a helyi pénzzel kereskedők csak a helyhatóságoknak lennének kötelesek a helyi adót kifizetni.
Ezt azonban elfelejtik mindazok, akik csak úgy hozzászólnak.
De lássuk mit ír a Hírmondó:
http://www.hirmondo.ro/index.php/melleklet/gazdasag/1463Mi igencsak hasznos dolognak tartjuk a helyi pénz forgalmat, amiért leközöltük nem csak az Éltes Zoltán úr kezdeményezését, hanem más országban bevezetetteket is. Többször is leírtuk, hogy a helyi pénz bevezetése a szövetkezeti rendszer keretében oldható meg a legjobban. A maii világban megjelent rendszerek közül pedig a klaszteres megoldást tartjuk fontosnak, hasznosnak! Csak remélhető, hogy a hazai viszonyokban a helyi pénz elleni dühroham végül is elcsitul és a józan ész gondolatai kiszabadulnak a székely-magyar ellenesség kötelékéből! (Erdélyi Polgár)
De lássuk mit ír a Hírmondó:
Dühök és fogaknak csikorgatása
2011. augusztus 31.Írta: Hírmondó
Ha nem tudnánk, hogy magukat komoly tudósoknak valló egyének itt, Európában arról vitatkoztak nem is olyan régen, hány angyal fér el egy tű hegyén, vagy, hogy Charles Darwin egyik tanulmányában egy Anglia déli részén lezajlott geológiai folyamat időtartamát 306 662 400 évben határozta meg, csodálkoznánk azon, hogy egy nem létező pénznemről itt komoly vita folyik.
A sort Lia Olguţa Vasilescu PSD-s szenátor nyitotta meg, aki Krajován tartott sajtóértekezleten azt mondta, „a magyar szélsőségesek arra készülnek, hogy sic névvel pénznemet hoznak létre kizárólag székelyföldi használatra”, és élesen bírálta a kormányt, amiért nem foglal állást az ügyben. A Duna tévé így kommentálta az ügyet: „Nem ismeri el egyelőre a Román Nemzeti Bank a székely pengőt mint alternatív fizetőeszközt. Így egyelőre nem lehet bevezetni sem ezt, sem a SIC nevű utalványt. Székelyföldön ennek ellenére több szervezet is gondolkodik helyi pénznem bevezetésén.”Kelemen Hunor, aki nem bankár, a Félsziget fesztiválon elmondta: nincs mit kommentálnia „az úgynevezett székely bank” létrehozási szándékáról, szerinte „viccről” lehet inkább beszélni. Borbély László, a szövetség politikai alelnöke csak „egzotikus álomnak” titulálta a székely pénzt.A Mediafax tudósítója vette magának a fáradtságot, és megkereste Albert Tibor tusnádfürdői polgármestert, aki tagadta, hogy bármilyen köze lenne az új székelyföldi fizetőeszköz tervéhez. Annyit mondott, hogy egy ismerősének rendelkezésére bocsátott egy helyiséget a saját fogadójában. Mi is utána érdeklődtünk, és kiderült, székely pénz, bank nincs, de a pénzintézet kezdeményezője, Éltes Zoltán Imre az erdelyipolgar.blogspot.com portálon hirdeti, szerinte a bank alapításának az időpontja 2011. szeptember 23–25.- re van tervezve.
A vita hasznos dolog sok mindenben fényt deríthet ezért az Erdély.ma-n megjelent kommenteket is idecsatoljuk: Édes Erdély írta (2011-08-28 09:39:13)
