2010. május 8., szombat

Martonyi egy magyar pártot szeretne Szlovákiában

Megjelent az index.hu ban  2010. május 8.

martonyijanos A leendő külügyminiszter szerint a nemzetpolitika nem külpolitika. Újjáalakul a Magyar Állandó Értekezlet. Martonyi annak örülne, ha a határon túli magyaroknak országonként egy-egy pártja lenne.
A nemzetpolitika az új kormányzati szerkezetben nem tartozik a Külügyminisztériumhoz – jelentette ki szombaton a Magyar Televíziónak adott interjúban Martonyi János arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen lesz a munkamegosztás közte és Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes között. A külügyminiszteri poszt várományosa szerint a nemzetpolitika nem külpolitika, "a nemzetpolitika a nemzetstratégiának egy nagyon fontos eleme". Külpolitikai "lecsapódása" a szomszédpolitikával és a Közép-Európa-, illetve Európa-politikával összefüggésben van – jegyezte meg.
Martonyi János kifejtette: a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel az, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek. A mindenkori magyar kormánynak az a dolga – folytatta -, hogy ezeket a törekvéseket a lehető legnagyobb mértékben támogassa. "Nekünk azt kell meghallanunk, hogy mit mondanak a határon túli magyar közösségek" – vélekedett.
Az egyeztetési fórumokra vonatkozó felvetésre Martonyi János közölte: a Magyar Állandó Értekezletet egy megújított formában újra létrehoznák, de hozzátette, hogy szerinte az egyik fórum nem zárja ki a másikat. A határon túli magyar pártok számával, illetve az egységgel kapcsolatban példaként említette Szlovákiát, és rámutatott: korábban volt három párt, azután egy, most pedig kettő van. "Ez nem jó, én sokkal jobban örülnék egy pártnak" – tette hozzá.
Megjegyzés

Nem érteni mit is jelent az új magyar  kormány leendő külügyminiszterének az a mondata, hogy csak egy pártnak örülne a határon kívülre rekedt magyar ajkúakról szólva, hiszen csak alig egy mondattal arrébb az mondta : "Nekünk azt kell meghallanunk, hogy mit mondanak a határon túli magyar közösségek". Ha közösségben gondolkozik az új külügyminiszter, akkor teljesen mindegy kéne legyen hogy vannak pártok is, vagy csak egy párt van
Viszont az ahogy másodrendűvé sorolná a határon túliakat csak arról ad bizonyságot, hogy még nem dőlt el mennyire vagyunk fontosak  számára, és hogy az ígéreteket betartsa az új kormánynak első sorban azt kellene eldöntenie, hogy minden kormánytag egyformán értse azt, amit a miniszterelnökük részéről elhangzik. 
Az autonómia kitételéről, pedig nem érteni mit is jelenthet, miért is hangzott el?
Tisztelt miniszter úr, el kellene azon gondolkoznia, hogy itt Erdélyben is élnek olyan emberek, akik az Ön kormányba kerülésének örvendtek, de ha már a beiktatása előtt is habozik, akkor rendre elbizonytalanodhatunk és a dec 5-re emlékezve  elszomorodunk... (Erdélyi Polgár)


Orbán Viktor úgyis mindent rendbe tesz

 

2010. május 7., péntek 09:49 |
orbanviktor A csodavárás fokozódik, de megvannak az első különös nyilatkozatok is. Egy hét múlva megalakul az új parlament, a Fidesz készíti az első törvényjavaslatokat, az országot nem árasztja el hárommillió új választópolgár, Pintér Sándor leendő belügyminiszter kihúzta a gyufát, az MSZP-ben zajlik a pozícióharc. A Demokrácia és Dilemma Intézet elemez.
Az emberek úgy érzik, ezentúl minden jobb lesz, megjött Orbán Viktor, helyükre rakja a dolgokat. Pedig ahogy kinéz, nem lesz könnyű neki. Az első Fidesz-ciklus idején az orosz válság következményei nehezítették az egész kontinens életét, most a görögök miatt recseg az euró, az unió és újabban a Wall Street is – már ha a lassan két éve tartó globális mélyrepülés nálunk fokozottan érvényesülő hatása önmagában nem lett volna elég. Kutatóink úgy látják, sok ok az optimizmusra nincs, de értik, hogy a kormányváltás után általában pluszba fordulnak a várakozások.
Pláne akkor, ha a kormányalakítás olyan flottul zajlik, ahogyan. Az Orbán-kabinet névsorát nyilvánosságra hozták, sok elemezni való nincs rajta, a teljes lista nem tartalmazott újabb meglepetéseket, csak Navracsics Tibor szuper minisztersége jött váratlanul, de arról idejében értekeztünk. Soha nem volt ilyen kevés miniszter, a változtatástól két dolgot remélhetnek, egyrészt a szervezettség fokozását, másrészt a költségek visszafogását. De legalább azt, hogy úgy látsszon, a Fidesz ezen a téren is a racionális megoldásokat preferálja. Hiszen hogy valóban lehet-e spórolni, az nem a miniszterek számán, hanem az apparátus méretén és ésszerű működtetésén múlik.
Nicsak, mit beszél Pintér?
A kormányalakítás körüli hírverés a fentiek jegyében pillanatok alatt elcsitult volna, ha nem nyilatkozik furcsát Pintér Sándor leendő belügyminiszter. Orbán Viktor embere azt mondta, nem gondolja, hogy Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány hibázott volna a 2006. októberi tömegoszlatáskor. Ahhoz képest, hogy az Index.hu Pintér-ügyi szakírója – aki, mint utólag világosan látszik, nem publikált tévedéseken alapuló cikkeket a témában – már februárban papírra vetette, a belügyminiszternek segítenie kell Gergényi és Bene László országos főkapitány lekapcsolását, ez a kijelentés minimum meghökkentő.
Nem is csak a Jobbik és köre akadt fenn rajta, hanem a Fidesz vezető politikusai is. Mert bár az valószínűnek tűnik, hogy a kormánypárt politikáját az elszámoltatás csak szőrmentén fogja meghatározni, az 56-os forradalom évfordulóján történt rendőri akciók ügyét mégis kiemelten kezelhetik. A megelőző zavargásokkal ellentétben ezen a napon nemcsak a radikálisokat fegyelmezték, hanem az Astoriánál tartott Fidesz-gyűlés nézőinek is kijutott a gumibotból és -lövedékből, ráadásul Révész Máriusz képviselőt is leverték. Hogy az ügyet nem lehet mulyán menedzselni, arra maga Orbán sietett felhívni a figyelmet, amikor jelezte, miniszterelnöki megbízottra hárul a sajnálatos események kivizsgálása.
Megfigyelőink mindazonáltal úgy tartják, téved, aki azt feltételezi, hogy Pintér Sándor pozíciói óvatlansága miatt már beiktatása előtt megrendültek. Az egykori főrendőrnek megvoltak a maga bajai az 1998 és 2002 közötti időszakban is, de a miniszterelnök kitartott mellette. 1998 nyarán derült ki, hogy találkozott a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodóval – akit vizsgálóbizottsági meghallgatásain következetesen Ditter Clodónak nevezett –, ám nehézségei ellenére vette az összes akadályt, maradt a posztján a végsőkig. A Fideszben ezt úgy magyarázták, olyan belügyminiszterre volt szükség, aki ismeri a rendőrség minden rezdülését, tisztában van az erőviszonyokkal, kézben tudja tartani a szálakat. Nyilván ez az a körülmény, ami miatt Pintér visszatérhet erre a bizalmi posztra.
Mihez fognak először?
Még néhány nap, és összeül a parlament, utána a kormány is munkához lát. A következő  időszak legfontosabb kérdése, hol tesznek gyors lépéseket ténylegesen. Az adó-, illetve az önkormányzati rendszer átalakításáról hallani, és a határon túli magyarok állampolgárságáról.
Ez utóbbiról nyilatkozva Martonyi János leendő külügyminiszter már konkrétumokat is mondott. Ebből is kiderült, amit eleve lehetett tudni: Orbán Viktor nem személyesen visz ki az érdekelteknek hárommillió új útlevelet két nap alatt. Az állampolgárságot az elképzelések szerint ugyanúgy kérvényezni kell, mint eddig, annyi a különbség, hogy nem lesz feltétele az állandó magyarországi lakcím. További fontos momentum: nem jön szóba a magyar választójog megadása, annak változatlanul állandó itt-tartózkodás lesz a feltétele. Mindez elvben lehetővé tenné, hogy a benyújtás előtt álló törvény elfogadása ne rontsa a diplomáciai viszonyokat a szomszédos országokkal, más kérdés, hogyan használják majd fel a közelgő szlovákiai választási kampányban.
Van természetesen más is, a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésétől az úgynevezett három csapásig és az alkalmi munkavállalók alkalmi munkavállalásának könnyítéséig, amelyek közül az első kettő például politikai indulatokat gerjeszthet pillanatokon belül. Kivárjuk. Intézetünk munkatársai körében egyébként vérre menő belső vitát váltott ki az a KDNP-s ötlet, amely vasárnapi zárva tartásra kötelezné a kereskedők nagy részét. Azt feltételezzük, amennyiben mindez konkretizálódik, a teljes társadalomban is hatalmas hullámokat vethet az ügy.(...) Index.hu