 |
| ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELE |
A Báthory István-díjat a BKB javaslatára az EMNM oktatási szakbizottsága adományozza. Az állami finanszírozású romániai magyar felsőfokú oktatásnak szentjei, mártírjai vannak, és mint ilyen, elsőrendű ügyet jelent – mondta el beszédében Tőkés László EMNM-elnök, az Európai Parlament alelnöke. „Hosszú út vezet még a teljes értékű és autonómia szellemében megvalósítandó magyar egyetemig. A díjazottak abban szereztek érdemet, hogy ezt az utat példaértékűen járták és járják” – tette hozzá Tőkés.
Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság külügyi államtitkára levelében arra figyelmeztet, hogy meg kell állítani a magyar középiskolások lemorzsolódását, cselekedni kell azért, hogy a magyar diákok érettségi után az egyetemen is magyarul tanulhassanak. Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke szerint a magyar nyelvű felsőoktatás és a magyar egyetem létrehozása nem utópia, hanem megvalósítható projekt, amelyben hinni kell.
Elsőként Antal András nyugalmazott agronómus professzor vehette át az emléklapot és a plakettet, aki az ’50-es években háttérbe szorított magyar nyelvű agrárképzésért folytatott fáradhatatlan munkát. Az „egyesítés” után is talált kiskaput a magyar nyelvű oktatás irányába, és a rendszerváltást követően az agrár- és állatorvosi képzés anyanyelven történő tanításáért tett lépéseket.
Ádám Valériánt, a Marosvásárhelyi Orvosképzésért Alapítvány ügyvivőjét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGyE) szervezett mozgalmakért tüntették ki, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a MOGyE-n jelenleg az ország legerősebb magyar tagozata tanulhat orvosi és gyógyszerészeti szakmát.
Deák Ernő, a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége elnökének köszönhetően 2007-ben német nyelvterületen olyan riportok, cikkek jelentek meg, amelyek az erdélyi felsőfokú oktatás valós helyzetéről árulkodnak, Koszorús Ferenc, az American Hungarian Federation elnöke pedig Amerikában terjesztette és terjeszti a romániai magyar nyelvű egyetem hiányáról szóló háttéranyagokat.
Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga elnökét a magyar-román kapcsolatok ápolásáért, ezen túlmenően pedig a magyar egyetem létrehozásáért folytatott munkássága kapcsán tüntették ki. A román álláspont egyre kedvezőbb közeledése a magyar egyetem felé többek között Enache asszony fáradhatatlan munkájának köszönhető.
Székely Levente, a Genfi Magyar Misszió első beosztottja, a Romániában „megszokott kirakatpolitika” leleplezéséért vehette át az oklevelet és a plakettet, Szilágyi Zsolt politikus a Bolyai Egyetem újraindítását szorgalmazó, 1998-as törvényjavaslatáért, illetve az ügy érdekében – Bukarestben és Brüsszelben egyaránt – tanúsított lépései miatt szerepelhetett a díjazottak listáján.
Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, a szamizdatban terjesztett Ellenpontok kiadvány egyik elindítója és szerzője, az önálló magyar nyelvű egyetem újraindítása érdekében több évtizeden átívelő tevékenységéért részesült az elismerésben.
Vincze László újságírót az erdélyi magyarságot ért jogsértések nemzetközi felgöngyölítéséért, Wanek Ferencet, a Bolyai Társaság egykori elnökét pedig a rendszerváltást követő időszakban vállalt elszánt szerepéért díjazták.
Zsembery Ferenc mérnök-vállalkozó a magyar egyetemért folytatott harchoz anyagi támogatással járult hozzá, ez szívügye, az erdélyi magyar oktatás támogatásáért ő is a kitüntetettek sorát bővíthette.
Az idei tizenhat díjazott között három médiaorgánumot és két műsort is köszöntöttek. Elismerésben részesült a Duna Televízió, az erdely.ma hírportál, valamint a Krónika napilap. A Kossuth Rádió Határok nélkül, illetve az MTV Kárpát Expressz című műsorát ugyancsak díjazták.
Hantz Péter BKB-alelnök beszédében hangsúlyozta, hogy itt az idő a „tanult tehetetlenség” kiiktatására, a politikai és akadémiai vezetők jelentős részének „betegségét” orvosolni lehet, és a felsőfokú magyar oktatásért harcoló tanárok „nem önfelszámolási kivitelezésre kaptak mandátumot.” Hantz reméli, hogy egy későbbi diák számára ugyanolyan abszurdnak tűnik majd a mai helyzet, mint egy mai diáknak a rendszerváltás korabeli. Ugyanakkor Tőkéssel egyetemben aláhúzta, hogy nem elégedhetünk meg a porhintéssel, az olcsó engedményekkel, amelyekkel sok esetben véka alá rejtenék a magyar oktatást.
Végh Sándor-szobrot ígért Szőcs Géza
Szőcs Géza tegnap ígéretet tett arra, hogy 2012-ben szobor áll majd Kolozsvár egyik legnagyobb, mégis elfeledett szülöttjének, Végh Sándor hegedűművésznek, karnagynak a tiszteletére.
Az államtitkár aggályát fejezte ki aziránt, hogy Kolozsvár számos kiváló szülöttjére már alig emlékszik, ezért szorgalmazza emléktáblák, emlékművek létesítését.
Végh Sándor a 20. század egyik legkiemelkedőbb, világszerte elismert hegedűművésze. A NASA által nemrégiben más naprendszerbe küldött űrszondában többek között egy Végh Sándor játékában előadott Bach-művet „helyeztek el”, ha más civilizáció rátalálna az „űrkapszulára”, akkor hallhassa, hogy mit alkotott az emberiség. Szőcs Géza és kezdeményező társai a Sétatéren képzelnék el a szoboravatást. KOVÁCS HONT IMRE
