Újabb kuriózumszemélyiséggel rukkolt elő az Almásy László kultúrtörténeti kör: a rendezvény harmadik ülésén a gábor cigányok szellemtörténeti örökségébe nyerhettünk betekintést, Gábor Lajos(Lali) közreműködésével.
A Spritz kávézó zsúfolásig lett tele érdeklődővel, az előadás pedig annyira szellemesre sikerült, hogy közönségből valaki még portrét is készített Laliról.
Az erdélyi magyar és a gábor cigány közösség jól megfér egymás mellett, tisztelik egymás kultúráját, hagyományait, a gáborok számára ez az egyetlen hely, ahol igazán otthon érzik magukat – hangsúlyozta Gábor Lajos már az előadás kezdetén. Mielőtt még beavatta volna a közönséget a gáborok hagyományaiba, valamint a cigány mágia rejtelmeibe, fontosnak tartotta elmondani: nagyon sok magyar barátja van, köztük írók, költők, filmrendezők is, akikre nagyon büszke.
El kell mondanunk, hogy a kolozsvári kultúrközegben Gábor Lajos nem ismeretlen figura, címszereplő Lakatos Róbert Bahtalo filmjében, valamint könyv is született róla Bréda Ferenc tollából Lali lakomái címmel. Mindezek mellett az előadó cigányórákat tartott jeles közéleti személyiségeknek, művészeknek, aranymondásait kocsmai beszélgetések alkalmával is sokan szívesen hallgatják.
Az esten az előadó elsősorban a gábor cigányok eredetére és szokásaira tért ki. Ennek kapcsán elmondta: a cigányok Perzsia, India és Jeruzsálem területéről vándoroltak Európába, úgy látja, hogy zsidó és arab nemzetiség jellemvonásait is magukon viselik.
A cigányok félnomád életmódjára reflektálva hangsúlyozta a hagyomány szerint nekik nem lehet földterületük, szőlőjük, nem tarthatnak állatot és nem építhetnek házat, valamint a régi szokás szerint bort sem ihatnak. Mindez onnan indul ki, hogy a cigányok tartottak attól, ha mindezzel rendelkeznek az adott közösség, aki mellett élnek, irigy lesz rájuk.
Azt is elmondta: mindig vándorolni szeretettek, tulajdonképpen sehol nem érezték otthon magukat. Hogy Erdélyben a gáborok megmaradtak, azért van, mert a magyarok befogadták őket és jól érzik magukat itt. Lali továbbá kifejtette azt is: Karácsonyfalva és Ákosfalva jellegzetes gábor cigány település.
A gáborok ruházatáról, külső jellemvonásairól megtudhattuk: a férfiaknak bajszot kell növelniük, nagykarimájú kalapban kell járniuk, öltözetük pedig nem lehet ízléstelen színekből összeválogatva. Egy gábor férfi nem hord piros nyakkendőt kék inggel- példázódott az előadó. A nőknek nem illik nőies idomaikat mutogatni, az egész test takarva kell, hogy legyen, ezért hosszú, rakott szoknyát és fejkendőt viselnek. A fiatal lányok a nyugodt, kevert színeket részesítik előnyben, a 25- 30 közötti nők az élénk piros színű kendőt és erősebb virágdíszeket a szoknyán, az idősebbek pedig a sötétpirosat.
A családi tradiciókra kitérve elmondta: a gáboroknál a nagyapa a családfő, a feleségnek pedig a családi fészek békéjéért, a ház körüli dolgokért kell felelnie. A nőknél is az idősebb családtag ad tanácsot a fiatalabbnak, ők javasolnak megoldást családi vitákra. Arról is felvilágosított: a gábor cigány férfi csak gábor cigány nőt vehet el feleségül. Ám az előadó viccesen azt is megjegyezte, de ettől függetlenül még szerethet mást is.
A meghívott szerint Romániában legalább annyi cigány él, mint magyar, az a népszámlálási adat, miszerint ötszázezer cigány él itt, szerinte téves. Szerinte sokszor társadalmi kényszer miatt vallják a cigányok magyarnak vagy románnak magukat. Úgy véli, Erdély attól szép, mert olyan, mint egy karácsonyfa, minden nemzet elfér benne.
A gáborok Lali véleménye szerint hatszáz éve élnek Erdélyben. Továbbá beavatott abba is: a gábor cigányokon kívül, akik még a hagyományaikat is tartják, a muzsikus cigányokat kell megemlíteni valamint a szebeni cigányokat, akiknek a fő jellemvonásuk a hosszú hajviselet.
Az a legenda is ismert: Gábor Áron is cigány volt. Ám Lali szerint, Gábor Áron nemesi család sarja, semmi köze a gáborokhoz. Ami valószínű, hogy létezett egy névrokon, aki valóban gábor cigány volt. Az előadó azt is fontosnak tartotta elmondani: ez a nemzetség kétezer éve beszéli ezt a nyelvet, ami óriási büszkeség. Ami azonban sajnálatos, hogy nagyon sokan már nem ismerik sem a hagyományokat, sem a nyelvet.
Erre kitérve Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom jegyzője hangsúlyozta, Erdővidéken, Apácán, Bölönben már csak olyan cigányok élnek, akiknek megélhetőségi lehetőségük a rablás, nem beszélik a cigány nyelvet, sem a magyart, csak románul tudnak. Az előadó erre reagálva hangsúlyozta: ellenpéldák is vannak, hiszen Sepsiszentgyörgyön nagyon sokan megtanulnának cigányul, vagy legalább gyerekeiket megtaníthatnák. A Mátis által említett közösségekkel nem tud, mit kezdeni, hiszen egy fecske nem csinál nyarat. Esetleg intézményesített formában lehetne segíteni ezen a kérdésen is – érvelt.
Az előadás másik izgalmas pontját a cigány mágia témája képezte. Megtudhattuk, hogy az a cigány férfi vagy nő, aki házasságtörést követ el, átokkal bűnhődik. Akit csak meggyanúsítottak a „csalás” vádjával, az viszont áldást kap. Mindez szertartás keretén belül történik, ahol jelen van egy pap is, két fehér gyertyát és egy fekete pántlikát valamint bibliát használnak kelékül. A gyanúsított feleknek meg kell esküdniük, hogy nem csalták meg házastársukat. Amennyiben ez valóban így van, áldás szál a családjukra. Ha az ellenkezője, akkor pedig átok. Lali az átkok kapcsán hangsúlyozta: általában csak azon fog a cigány átok, aki megérdemli. Az imádság segítségével lehet rontást levenni valakiről, ez a leghatásosabb módszer- magyarázta.
A halott lelkek „furcsa szokásaiba” is betekinthettünk, Lali saját tapasztalatát is megosztotta a résztvevőkkel. Kiderült: azon halott lelkek, akik nem találnak megnyugvást a túlvilágon, élő emberek szellemi energiáival táplálkoznak. Ilyen esetben az illető kopogást hall a falban, valamint saját nevét. A hátborzongató „jelenséget” úgy lehet elűzni, ha visszakopogunk a falba és imádkozunk. Egy ilyen történet magával az előadóval is előfordult.
Kiderült: a cigánytemetések hagyományai is eltérnek a mienktől: a szertartást követő temetési toron az a hozzátartozó ehet először, aki a legtávolabbi vagy esetleg csak ismerős vagy barát. A keresztelőn, esküvőn más kultúrákkal ellentétben a gáborok nem fogadnak el ajándékot- árulta el.
Az érdekfeszítő előadást a Spritz kávézóban cigánymuzsika követte, amelyre a résztvevők és maga meghívott is késő estig mulatott. Gábor Lajos meg is jegyezte: addig, amíg Erdélyben magyarok lesznek, addig lesznek gábor cigányok is.
Az Almásy László kultúrtörténeti kör az elkövetkezendőkben is több izgalmas jelenséget és személyiséget kíván bemutatni, példaként említeném a nemsokára sorra kerülő Lakatos Róbert előadását, amely boszorkányok eredetét boncolgatja.Varga Melinda
