2010. november 9., kedd

Kormetszet a pécskai magyar oktatásról

Hétfõ, 2010. november 08.,

Péntek délután a Pécskai 2-es Számú Általános Iskola dísztermében mutatták be a tanintézmény által kiadott Pécskai – magyar – oktatás… Európából Európába című könyvet, amely a Maros-menti településről íródott monográfiák sorába illeszkedik.

Akik részt vettek a szeptemberi iskolanapon, azoknak ismerős lehet a cím, hiszen a könyv „előzetesét” kézbe vehették akkor, amikor is a pécskai magyar oktatás mostani helyszínének centenáriumát ünnepelték.

– A kötet egy 100 éves fejezetet ölel fel, de ennél régebbi gyökerű a pécskai magyar oktatás? – kérdeztem a könyv szerkesztőjét, Nagy Istvánt, az iskola fizikatanárát.

– A könyvet a szeptember 12-i iskolanapra akartam megjelentetni, de csak az első 44 oldal készült el egy füzet formájában, amelyik a kezdetektől, vagyis 1889-től 1910-ig öleli fel az oktatástörténetet. Ezt fedi a címben, hogy Európából Európába, ugyanis a pécskai magyar oktatás az európai oktatással szervesen fejlődött az 1880-as évektől egészen 1919-ig, de akkor jött egy törés, ami a mai napig érezteti a hatását, és jelenleg még mindig csak Európába tart a tanügy. És mivel 100 éve folyik ebben az épületben a magyar oktatás, ezért szenteltük az iskolanapot a centenáriumnak. A borítón az 1910-es és a 2010-es épület látható. A 100 évvel ezelőtti képen még az látszik a homlokzatán, hogy „Szálloda Pécska városához”, tudniillik 1910-ben sem az akkori magyar kormány, sem a helyi elöljáróság nem adott pénzt iskola építésére, hanem a kongó, alig használt, impozáns szállóépületet nevesítették iskolává, de egy téglát sem mozdítottak, hogy át is alakítsák. Az 1910-es években az egyik tanító azt jegyezte le, hogy huzatosak a tantermek, átfagynak a gyerekek, egyáltalán nem való iskolának, és ha jól emlékszem, 1984-ben Czeglédi József akkori Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes is azt mondta, hogy kell egy iskolát építeni, mert ez nem annak való. De úgy tűnk, hogy ez az épület iskolaként fejezi be sorsát.

– Jelenleg ez a pécskai magyar oktatás legfontosabb intézménye. Mikortól vegyes tannyelvű?

– 1910-től 1957-ig, a pécskai magyar középiskola indulásáig csak magyar tagozat volt, akkor beindult a román elemi két tanítónővel, összevont osztályokban, és 1985-ben idecsapták a Magyarpécskán működő – mi így mondjuk – cigányiskola román osztályait is. Azóta van egy román és egy magyar osztálysor, illetve volt két párhuzamos magyar osztály is, de ma már kevés a gyerek.

– Melyek az önmagukért beszélő évszámok és létszámok ebben a kiadványban?

– Nem nagyon vannak számok, inkább az 511 pedagógus található meg bennek, akik Magyarpécskán tanítottak román és magyar gyerekeket. Az utolsó oldalon van néhány adat is, ami azt mutatja, hogy például 1890 és 1896 között összesen 1992 elsős volt, vagyis évfolyamonként 300. Ugyanakkor szintén évfolyamonként volt 30 ötödikes. Ez azt tükrözi, hogy nagy volt a lemorzsolódás, mert hagyták ugyan a szülők, hogy a gyerekeik megtanuljanak írni-olvasni, de arra, hogy iskolázottak legyenek, már kevesebb hangsúlyt fektettek. Ez akkor egy nagyon rossz divat volt, és sajnos a nyomai a pécskai köztudatban ma is tetten érhetők. Más, egészen friss számok: a 2009–2010-es tanévben, ugyanebben a korosztályban, vagyis 1–6. osztályban már csak 94 gyerek volt. Tizedére csökkent a Pécskán magyarul tanuló gyerekek száma!

– Meddig tartható a magyar oktatás ilyen perspektívák mellett?

– Nálunk összevont osztályok nincsenek, egyelőre létszámgondjaink sem, 12–20 fős osztályokkal dolgozunk, de lassan elérünk az engedélyezési alsó határig. A tantestület egytől egyig szakképzett, ezért is teljesen indokolatlan, hogy a pécskai magyar gyerekek harmadát román osztályba íratják a szülők. Tanítok a román iskolában is, tehát látom a magyar gyerekeket ott is, meg itt is, hogy miként teljesítenek. Meggyőződéssel és 30 éves pedagógusi tapasztalattal mondom, hogy a nem kimondottan nagyon jó képességű gyerekeken kívül mindegyiknek a hátrányára van, ha román tannyelvű iskolába jár. Semmi gyakorlati, szellemi, emberi hasznuk nem lesz. A nagyon jó képességűek a magyar oktatásban is jól teljesítenek, a középeseknek viszont kifejezetten a hátrányukra válik.Pataky Lehel Zsolt