[ 2010. november 11., 22:33 ]
Összekülönbözött a génmódosított növényeken a bukaresti kormány két minisztere. Borbély László, a környezetvédelmi tárca vezetője moratóriumot kezdeményezett, amíg kutatások igazolják, hogy az idegen géneket hordozó növényfajták termesztése ártalmatlan. Valeriu Tabără vidékfejlesztési miniszter korábban annak a cégnek a munkatársa volt, amely az egyedüli, Romániában még engedélyezett génmódosított kukoricát forgalmazza.
Ilie Cheșa maroskeresztúri vállalkozó 80 hektáros farmján vetőmagok termesztésére rendezkedett be és egy nagy amerikai vetőmag-cég termékeit is forgalmazza. A román EU-csatlakozással bekövetkezett tiltás előtt burgonyától napraforgóig és szójától kukoricáig mindenféle génmódosított növényt kipróbált: azt állítja, ezekkel másfélszeresére növelhető a termelékenység, mert ellenállóak a kártevőkkel szemben. Szerinte a gyomirtó és növényvédő szerek százait gyártó vegyipar érdekekeit szolgálja a génmódosított növények termesztésének tiltása, hiszen egyébként felhasználásuk nem tilos.
„Minden, amit az állattenyésztés felhasznál – a sertések hízlalásánál, a szárnyasok etetésénél – legalább 90 százalékban a dél-amerikai országokból származó szójaliszten alapul, márpedig ők génmódosított szóját termesztenek. Ezeket az állati termékeket lakossági felhasználásra szánják. Akkor miért nem szabad a saját génmódosított szójánkkal etetnünk az állatokat?” – kérdezi Ilie Cheșa maroskeresztúri vetőmag-kereskedő.
A növény-egészségügyi szakember szerint minden növénynemesítés genetikai beavatkozás. A „génmódosított” jelzővel azokat a növényeket illetik, amelyeket idegen fajokkal kereszteztek. Az egyik génmanipulált kukoricát úgy tették ellenállóvá a kukoricamollyal szemben, hogy egy talajbaktériumtól kölcsönöztek számára rovarmérget. Olyan haszonnövényeket is előállítottak már, amelyek ellenállóak a glifozát alapú totális gyomirtóval szemben: elég ezt az egy gyomirtót szétszórni, amely minden növényt kipusztít – a termésen kívül. A gazda ezután egyszer megy a mezőre: amikor betakarítja a termést. A laboratóriumi tapasztalat szerint a génmódosított növények kevesebb mérgező anyagot tartalmaznak, mert kevesebb vegyszerezésre szorulnak.
„Azt még egyetlen génmódosított növényről sem mutatták ki, hogy önmagában mérgező lenne. Kérdés viszont, hogy mi történik hosszú távon. Azt még nem tudni, hogy idővel nem jelentkezik-e valamilyen káros, vagy nemkívánatos hatás” – véli Dr. Marian Pogăcian, a Maros Megyei Növényegészségügyi Intézet igazgatója.
Például azáltal, hogy a transzgén kiszabadul az ember felügyelete alól, mert virágzáskor a pollent a szomszédos parcellákra is áthordja a szél. Ez az egyik oka annak, hogy a szabadföldi termesztést tiltják, az importot viszont nem. A környezetvédelmi szervezetek látványos tiltakozó akciói nem maradtak hatástalanok. A lakossági felmérések szerint az emberek attól is idegenkednek, hogy génmódosított takarmányon nevelt állatok húsát egyék.
Románia, frissen csatlakozott tagállamként, szeretne az uniós szabályok szerint eljárni, csakhogy erről Európában sincs egységes álláspont. Az ügyben illetékes Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal jóváhagyta például a moly-rezisztens MON 810-es kukorica termesztését az Unióban, de több tagállam, közöttük Magyarország is, fenntartotta ellene a szabadföldi termesztési moratóriumot. Most Románia környezetvédelmi minisztere is ezt szeretné elérni: legalább öt évig függesszék fel a termesztését.
„Addig, amíg nem vagyunk száz százalékosan biztosak, hogy nem környezetszennyezőek, addig én ezt a moratóriumot javasoltam. Nem lesz könnyű, mert a kormány is kell döntsön és a kormányon belül fognak egymásnak ütközni a különböző vélemények” – hangsúlyozta Borbély László, Románia környezetvédelmi minisztere.
A fő ellenfél Valeriu Tabără frissen hivatalba lépett vidékfejlesztési miniszter, akinek a kinevezése ellen több mint 70 környezetvédő szervezet tiltakozott, éppen a génmódosított termékek ügyében feltételezhető elfogultsága miatt. A tárcavezető korábban annak a cégnek a munkatársa volt, amely az egyedüli, Romániában még engedélyezett génmódosított kukoricát forgalmazza. A zöldek inkább olyan minisztert szeretnének, akinek nem az a célja, hogy a vidék egy haszonorientált élelmiszer-üzemmé váljon: szerintük a táj sokszínűségét megőrző, fenntartható gazdálkodást kellene támogatni.
„Nem szabad, hogy a vidék elnéptelenedjen. Itt Európában a mezőgazdáság, a létező gazdálkodási forma tartotta fenn azt a nagyon értékes kultúr-tájat, amely jelenleg is létezik” – véli Dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko-Központ elnöke.
Az Európai Bizottság a tagországokra bízná: engedélyezik-e a génmódosított növények termesztését, erről azonban nem született végleges döntés, mert a legnagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező országok teljesen kitiltanák földrészünkről a génmanipulációt.
Baranyi László, Kulcsár Tibor, Duna Televízió
