Az Aradi Városi Művelődési Ház égisze alatt zajló nemzetközi alternatív színházi fesztivál válogatóbizottságának „nagy húzása” volt a marosvásárhelyi Yorick Stúdió 20/20 című előadásának a meghívása a május 21-ig tartó seregszemlére.
A marosvásárhelyi „fekete márciust” különböző élethelyzetekben – nem kevés gúnnyal, vagy inkább öniróniával – bemutató több mint kétórás előadást kedd este láthatták a régi színházban az érdeklődők (a közönség mintha ugyanolyan gonddal lett volna összeválogatva, mint a társulat, hiszen románok, magyarok, vegyes párkapcsolatból származók, idősebbek és fiatalok, illetve a középgeneráció képviselői egyaránt ültek a nézőtéren).
A cím magyarázatához a színlapot kell segítségül hívnunk: az egyértelmű, hogy a húsz évvel ezelőtti román–magyar véres összecsapás évfordulójára, illetve március 20-ra emlékeztet, de az már csak a magyarázatból tudjuk meg, hogy a szemészetben ez a szám jelenti az egészséges látásélességet. Vagyis, anélkül, hogy a szerző-rendező Gianina Cărbunariu rekonstruálni szeretné a történteket, vagy igazságot próbálna szolgáltatni, az éleslátásra fekteti hangsúlyt: mi vezetett a dicstelen eseményekhez, hogy élték meg egyesek a történteket, miként határozták meg az egyén sorsát,illetve a románok és a magyarok kapcsolatát az ott történtek, és hogy ez milyen hatással van ma is, húsz év múltán.
Hogy ez az előadás gyógyír a sebekre, vagy azt a célt szolgálja, hogy közelebb hozza egymáshoz a románokat és a magyarokat? „Válaszokat nem adhatunk, legfeljebb kérdéseket tehetünk fel, és olyan közös pontokat kereshetünk, amelyek összekötik a románokat és a magyarokat” – mondta a „riportelőadást” követően érdeklődésünkre Boros Kinga dramaturg. A különös műfajelnevezés Korpos András színművésztől származik – aki egy jelenetben a saját maga történeté játssza el –, ő magyarázta ugyanis, hogy közel egy éve legalább ötven vásárhelyi személlyel készítettek interjúkat arról, hogyan élték meg a „fekete márciust”, és a különböző történetekből készült improvizációkat írta színdarabbá Cărbunariu, aki a kortárs román drámaírás egyik legfontosabb műhelyének, a dramAcumnak az egyik alapítója.
Közhelyes fordulat, de tényleg görbe tükröt tart elénk a rendező, mert tipikusan magyaros, tipikusan romános, ugyanakkor tipikusan „erdélyi vegyes” a 20/20. Telitalálat a magyarokban olykor túlcsorduló nemzeti büszkeség és virtus, miként a románok magyarokkal szembeni frusztráltságának, és görcsös félelmének ábrázolása, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Melyik oldalra álljon, aki félig román, félig magyar? – tevődik fel a kérdés később, majd etnikai konfliktus kezeléséhez nyújt „útmutatót” az öt magyar ésöt román színművész (hol a saját, hol a másik nyelvén). A leglényegesebb azonban, hogy a „fekete márciusról” sem a tankönyvekben, sem másutt nem, vagy alig lehet olvasni. Márpedig a történtekről beszélni kell, mert ha nem – állítja Korpos András – megismétlődhetnek az események. Mint az előadás is mutatja, ilyen formában is lehet beszélni róla.
*
Szereplők: Virgil Aioanei, Bányai Kelemen Barna, Berekméri Katalin, Carmen Florescu, Mădălina Ghiţescu, Korpos András, Rolando Matsangos, Sebestyén Aba, Cristina Toma, Tompa Klára. szerző: Pataky Lehel Zsolt
