Az Orbán-kormány gazdasági elképzelései

Megjelent a HirTV-ben 2010-05-22 18:43 Az Orbán-kormány programjának legnagyobb fejezete a gazdasági elképzeléseké. Az Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot című részben a fő célok olvashatók, például tíz év alatt egymillió új munkahely vagy a vállalkozásokat sújtó bürokratikus költségek 300-500 milliárddal csökkentése évente. Az adórendszer egyszerűsítését, alacsony forintkamatokat, valamint az erőfölényes cégekkel szembeni fellépést ígéri az Orbán Viktor által jegyzett dokumentum a kereskedelemben és a bankszektorban egyaránt. A gazdasági fejezet élén a munka áll. Az államot munkaközpontúvá alakítani – olvasható a dokumentumban. A program tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígér és a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek megfelezését, ami évente 300-500 milliárd forint megtakarítással járna a gazdaságban. A szabályok egyszerűsítésével az a cél, hogy Magyarország váljon a térség egyik leginkább vállalkozásbarát országává. Adminisztrációs könnyítések az adórendszerben Az adórendszerrel kapcsolatban az adminisztrációs könnyítések dominálnak: az adók számának csökkentése, a bevallások egyszerűsítése, az egyszerűbb adózási formák körének szélesítése, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése vagy kiiktatása, az adatszolgáltatások mérséklése - ezek olvashatók a programban. A kormány a vállalkozók által megbecsült emberekből álló testületet állít fel, amely évente nyilvános jelentést készít a parlament számára az állami előírások vállalkozásokra gyakorolt hatásáról – áll a programban. A cél az, hogy javuljon az állami szabályozás minősége, szűnjenek meg a gyakori szabályváltozások. Forintkamatok csökkentése A kormány célja, hogy minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat, hogy azok a vállalkozásoktól kevesebb jövedelmet szívjanak el –áll a következő alfejezetben. A dokumentum szerint csökkenteni kell a körbetartozást. A kormány célja az, hogy a mai 90-ről 30 napra rövidüljön le a fizetési határidő. A program fellépést ígér az erőfölénnyel visszaélés és a monopóliumok ellen. Kiemeli a kereskedelmet és a bankrendszert, valamint az energiaárakat, amelyek a szöveg szerint a hibás privatizáció miatt túl magasak. Építőipar beindítása Fontos feladatnak tekintik az építőipar beindítását. Ennek egyik eszköze lenne országos energiahatékonysági program, évente a lakásállomány tizedének felújítása. A mezőgazdaságban tervezik például államilag is támogatott önkéntes beszerzési, termelési, feldolgozási és értékesítési társulások létrehozását. Állami feladat a fogyasztók megóvása a hazai piacot elárasztó silány, sokszor az egészségre, biztonságra is veszélyes vagy hamisított termékektől - áll a programban. Jogszabályi fellépést is kilátásba helyez a dokumentum a beszállítókkal szembeni hátrányos magatartás miatt, a hazai beszállítók védelmében. A program közbeszerzési fordulatot sürget, azt, hogy a pályázatokon 40 százalék helyett 70 százalék legyen a nyertes magyar cégek hányada. Oktatás, a szakképzés javítása A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében az oktatás, elsősorban a szakképzés javítását tűzik ki célul. Kiemelt terület az uniós támogatások hasznos, gyors és egyszerű felhasználása. Az Új Széchenyi-terv keretében átcsoportosítanák a közösségi összegeket a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre.(FH) Hangsúlyos a családok megerősítése a kormányprogramban Megjelent a Hiradó-ban 2010. május 22. 17:51 Minden egyes megszülető gyermek befektetés, amely sokszorosan meg fog térülni az országnak, amikor képzett és egészséges felnőtté válva aktívan részt vesz a javak előállításában - áll a dokumentumban A családok megerősítését, a gyermekvállalás elősegítését, az otthonteremtés és lakhatás támogatását jelöli meg többek között kiemelt területként a szombaton benyújtott Nemzeti Együttműködés Programjának szociális fejezete. A dokumentum e területen fontos célként jelöli meg a fogyatékossággal élők helyzetének javítását, a cigányság körülményeinek jobbítását, társadalmi beilleszkedésük elősegítését, a nyomor enyhítését, az idősek biztonságát. A kormányprogram rögzíti, hogy a szociális biztonság a nemzet számára erőforrás. Minden egyes megszülető gyermek befektetés, amely sokszorosan meg fog térülni az országnak, amikor képzett és egészséges felnőtté válva aktívan részt vesz a javak előállításában. Az igazságos és méltányos szociális rendszer helyreállítása, a családpolitika fejéről újra a talpára állítása, a munka elsőbbségének és becsületének visszaadása mindenki számára közös nemzeti ügy - olvasható. A szociális biztonság politikáját új alapokra kell helyezni, új társadalmi jövőkép megfogalmazása mellett a teljes társadalom szociális biztonságát szavatoló, cselekvő szociálpolitikát kell megvalósítani, szilárd és kiszámítható alapokon - áll a programban. A program kitér arra, az elmúlt évek rombolása odáig vezetett, hogy csak 2009-ben 34 ezer lélekkel csökkent az ország lakossága, amely egy Pápa méretű város "eltűnését" jelenti. A közös értékeken és a nemzeti ügyek képviseletén alapuló új kormány számára a társadalompolitika alapját a család jelenti. Túl kell lépni azon a szűk látókörű szemléleten, amely kizárólag a magánszférába tereli a családok és ezen belül a gyermekvállalás ügyét, s egyértelműen arra kell törekedni, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot a családok számára. A dokumentum ennek jegyében többek között családbarát környezet kialakítását, az otthonteremtés feltételeinek biztosítását, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítását, szolidaritáson alapuló családsegítő és mentális szolgáltatásokat, esélynövelő iskolarendszer kialakítását rögzíti. A program kitér arra is, hogy a szociális biztonságot fenntartó szolgáltatásokat végzők számára kiszámítható alapokat kell teremteni. Ma a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti területen dolgozók megbecsültsége a leggyengébb, az ágazat bérezése alulmúlja még az egészségügyben dolgozókét is. Újra kell teremteni a terület jogbiztonságát is, mert az elmúlt évben szabályzók és ellenőrzők dzsungele szinte a levegőt is elveszi. Rögzítik, hogy a munkaerőpiac jelenlegi családellenes jellegét megszüntetik, támogatják a kisgyermekeket nevelő családok számára kedvező részmunkaidős foglalkoztatási formákat. Szabályozással és munkaügyi ellenőrzéssel biztosítják a gyermeket nevelő nők diszkriminációjának megszüntetését. Elvárják a munkáltatóktól a családbarát munkahelyek kialakítását. A családpolitikában azt is tervezik, hogy fokozottan elismerik azoknak a szülőknek, családoknak a többletteljesítményét, akik a nemzet gyarapodásához, a szociális piacgazdaság fenntarthatóságához nemcsak munkával, hanem gyermekek gondozásával, nevelésével is hozzájárulnak. A program kitér arra is, hogy a banki és közüzemi tartozásokat felhalmozók lakhatását meg kell oldani, mert nem élhet az utcán egyetlen család sem. A csődbe jutott családokat összehangolt és hatékony eszközökkel kell megvédeni, hogy utána saját erejükből tudjanak újra aktívan részt venni a társadalom életében. Folyamatosan biztosítható felemelkedést kell kínálni a legmélyebben élőknek is, segíteni kell azonban magukat a segítőket is - haladéktalanul el kell törölni a karitatív szervezeteket sújtó megszorításokat, vissza kell állítani az adományozás áfa-mentességét. A szociális biztonságot teremtő politika egyik sarokpilléreként nemcsak a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését rögzíti a program, hanem olyan komplex szolgáltató rendszert, amely ennek a társadalmi rétegnek a megbecsülését és biztonságát hivatott megteremteni. Így nem engedik, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. A dokumentum kiszámítható fogyatékosügyi-politikáról is szól, amelynek részeként az esélyteremtés mellett a pénzbeli, természetbeni juttatásokat és szolgáltatásokat átláthatóbbá, igazságosabbá és nyomon követhetőbbé teszik. Munka- és foglalkoztatás-központú ellátást szeretnének megvalósítani a jelenlegi segélyközpontúság helyett. A gyógyászati segédeszközök felhasználásában nem engedik meg a spekulatív haszonelvűség érvényesülését, s alapelvként veszik figyelembe a hazai termékek elsőbbségét. Megteremtik, hogy az oktatási rendszer minden szinten alkalmas legyen fogyatékossággal élő emberek speciális igényeinek kielégítésére, úgy, hogy figyelembe vegye és támogassa a sajátosságaikat. Első feladatként nevezik meg a mára már a működőképesség határához érkezett szociális szolgáltatások fejlesztése kapcsán a súlyos adminisztratív terhek csökkentését. Vissza kell állítani, meg kell erősíteni továbbá a szociális segítők, ápolók, gondozók megbecsülését - olvasható a dokumentumban. A szociális fejezet rögzíti, hogy az egészséges életmód elterjesztése érdekében felfutó rendszerben a közoktatásban be kell vezetni a mindennapos testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét. A program szerint a cigányság problémáit nemzeti ügyként, s nem pusztán szegénypolitikaként kell kezelni. A tanulás-munka kiemelkedési útját kell választhatóvá tenni, és a cigányság társadalmi beilleszkedésének lelki és fizikai akadályait kell lebontani, a felzárkóztatást szolgáló pénzek felhasználását teljesen átláthatóvá kell tenni. MTI Orbán: a választásokon új társadalmi szerződés köttetett Megjelent a www.hirado.hu 2010. május 22. 18:57 A kijelölt miniszterelnök, aki szombaton benyújtotta a kormányprogramot, új alkotmányt ígér Orbán Viktor szerint az áprilisi országgyűlési választásokon megköttetett az új társadalmi szerződés, a törvényhozás megbízatása pedig az, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát. A kijelölt miniszterelnök szombaton benyújtott kormányprogramjának "A Nemzeti Együttműködés Rendszere - Új Társadalmi Szerződés" című fejezetében az elmúlt időszakkal kapcsolatos gondolatait fejti ki, értékeli a választásokat, és felvázolja az új rendszert, amely szándékai szerint a nemzeti együttműködés rendszere lesz. Orbán Viktor szerint idén áprilisban véget ért "az átmenet hosszú, küzdelmekkel, megosztottsággal és válságokkal teli korszaka". A politikus úgy látja, az új parlament több, mint Magyarország hatodik szabadon választott parlamentje, az új Ház valójában "alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament". A kétharmados többségű felhatalmazással a választók megbízták az új Házat és az új kormányt, hogy demokratikus eszközökkel forradalmi változásokat vigyen véghez a legfontosabb nemzeti kérdésekben. Az átmenet korszaka az elmúlt nyolc év rossz kormányzása révén válságba sodorta az országot - kezdi a múlttal kapcsolatos fejtegetését Orbán Viktor, aki szerint az elmúlt nyolc év rossz kormányzása együttműködés helyett szembefordította egymással a társadalom tagjait, felemelkedés helyett adósságcsapdába hajtotta az országot, megszüntette a költségvetési gazdálkodás feletti demokratikus ellenőrzés lehetőségét, meghamisította a büdzsé adatait. Az elmúlt nyolc év rossz kormányzása engedte, hogy bűnszervezetek épüljenek be közpénzből fenntartott állami intézményekbe, megbénította az államot és a közigazgatást, felszámolta annak hatékonyságát, "kiváltságosok, magánérdekek és bűnözők kezére juttatta az ország felemelkedésére szánt nemzeti forrásokat", megakadályozta a felelősségre vonást és az elszámoltathatóságot - sorolja. Összegzése szerint a rossz kormányzás a hatalommal való visszaélést és a hazugságot tette a politika mércéjévé, és ennek legkirívóbb példája az őszödi beszéd. A rossz kormányzás és vele a régi rend azonban megbukott; itt a változás ideje - hangsúlyozza a leendő miniszterelnök. Megítélése szerint az "előttünk álló változások útjelzője" az együttműködés. Orbán Viktor ezzel összefüggésben kifejti: a rendszerváltás nem volt elengedő "a mindannyiunk számára közös mércéül és biztonságérzetünk alapjául szolgáló társadalmi szerződés megkötésére", ennek híján pedig az országot az átmenet korszakában "elit-megállapodások" és láthatatlan paktumok irányították, meddő viták gátolták az előrelépésben. "Ennek köszönhetően az ország az elmúlt években elsüllyedt a magán- és részérdekek harcában, elhomályosultak közös nemzeti ügyeink" - fogalmaz. Az alkotmányról szólva azt írja, megalkotói éppen azért szánták ideiglenesnek, mert nem volt mögötte érvényes társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződés azonban most, a parlamenti választásokon megköttetett - szögezi le, hozzátéve: azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát. "Az alkotmányos demokráciák lényege, hogy a hatalmat a nép gyakorolja. 2010 áprilisában ennek megfelelően a magyar választók éltek a hatalomgyakorlás jogával, és határozott, egyértelmű döntést hoztak: szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer" - értékeli a választások eredményét Orbán Viktor. Álláspontja szerint az új korszak első kormányának feladata az új társadalmi szerződés érvényre juttatása, azaz a Nemzeti Együttműködés Rendszerének felépítése; e rendszer lesz az alapja az ország újjáépítésének, egy erős Magyarország megteremtésének. Orbán Viktor felidézi, hogy a nyugat-európai társadalmi szerződések is válsághelyzetben születtek. Ezek a nagy ívű megállapodások is - folytatja - egyszerre kerestek megoldást az egyre mélyülő politikai bizalmi válságra, valamint a súlyos gazdasági és társadalmi bajokra. Példaként említi Írországot, Spanyolországot, Portugáliát, Finnországot és Olaszországot, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy sikerrel jártak. Az új magyar társadalmi szerződés a kijelölt kormányfő meglátása szerint a megosztottság helyett együttműködést, magánérdekek érvényesítése helyett a közjó szolgálatát, a közös nemzeti ügyek erős és hatékony képviseletét követeli; olyan kormányzást, amelynek egyetlen mércéje a nemzet és tagjainak felemelkedése, ahol az egyén és a közösség érdeke nem szemben áll, hanem kiegészíti egymást. A Nemzeti Együttműködés Rendszere kirekesztés helyett az összetartozásra, politikai felelőtlenség helyett a felelősségre, a szélsőségek eltűrése helyett azok elutasítására és felszámolására, az állampolgári önrendelkezés korlátozása helyett annak kiterjesztésére épül - sorolja, megjegyezve: a rendszernek természetes része a mindenkori parlamenti ellenzék is. Orbán Viktor szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere "újra érdekeltté tesz mindannyiunkat a közösség, a nemzet építésében", és az összekötő értékeket, a munkát, az otthont, a családot, az egészséget és a rendet képviseli. A kormányprogram e fejezetében rögzíti a leendő kormányfő, hogy haladéktalanul megvalósítják a kisebb parlamentet, az ésszerű önkormányzati politikát, és hatékonyan fogják működtetni az államot, amelynek helyreállítják a tekintélyét. Mérséklik a bürokrácia okozta társadalmi terheket is. A fejezetet Abraham Lincoln szavaival zárja: "Rajtunk a sor... hogy ez a nemzet Isten uralma alatt újjászülessék a szabadságban, és hogy az állam, amely a népé, a nép által és a népért van, ne tűnjék el a föld színéről". A teljes kormányprogram az alábbi linken érhető el: http://www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf Rendezett és kiszámítható egészségügy megteremtése szerepel célként a kormányprogramban Megjelent a www-hirado.hu 2010. május 22. 18:44 A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti Az új kormányzatnak elsődleges feladata lesz az egészségügyi ellátás jelenlegi rendezetlenségének felszámolása és a kiszámíthatóság megteremtése. Ez ugyanis felére csökkentheti a várólisták hosszát, javíthatja az ellátás színvonalát és növelheti a betegek elégedettségét - olvasható az Orbán Viktor leendő miniszterelnök által az Országgyűlésnek szombaton benyújtott kormányprogramban. A Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő dokumentum leszögezi, hogy az egészségügyet a magyar gazdaság egyik húzóerejeként kell meghatározni, Magyarország gazdasági fellendülésének ugyanis egyik feltétele az egészség szerepének újraértékelése. A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti, ezért kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Magyarországon jelenleg GDP-arányosan 1 százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az egészségügyre, mint szomszédainál, ezért az új kormányzati ciklus során cél, hogy ez az arány javuljon - olvasható az Országgyűlésnek benyújtott javaslatban. A kormányprogram készítői az elmúlt nyolc év kormányainak szemére vetik, hogy a reformretorika ellenére mostoha ágazatként kezelték az egészségügyet. Az elmúlt négy évben ráadásul a korábbi időszak elhibázott gazdaságpolitikájának oltárán áldozták fel az ágazatot, így az egészségügy a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el GDP-arányosan. Az Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet! című fejezetben kiemelik, hogy ennek eredményeként a kórházak háromnegyede súlyosan eladósodott, ötven százalékuk pedig csődbe ment vagy csődközeli helyzetbe került, miközben a betegek terhei növekedtek, hosszú várólisták alakultak ki, orvosok és szakdolgozók vándoroltak el, valamint lepusztult a teljes infrastruktúra. Az ágazatot jelenleg a beszállítók hitelei, valamint az orvosok és nővérek hivatástudata tartja életben - fűzik hozzá. A dokumentum szerint elsőként meg kell határozni a különböző földrajzi területek egészségügyi szükségletét, amelyekhez így kapacitásokat kell rendelni, azokhoz pedig elegendő forrást kell biztosítani. Az elmúlt négy év vesztesei a kórházak voltak, hiszen az aktív ágyak számát a kormányzat 16 ezerrel csökkentette. Az ötmilliós lélekszámú Norvégiában 80, a 8 milliós Ausztriában 212 kórház van, miközben Magyarországon 160 kórház található. Az ország fekvőbeteg-kapacitása 4-6 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag, de a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen elmarad ettől az átlagtól - húzzák alá. Hozzáteszik: biztosítani kell, hogy a mentőautók az ország valamennyi pontját 15 percen belül elérjék, ezért a mentőszolgálat eszközállományának cseréjét haladéktalanul el kell kezdeni. Az új kormány vállalja, hogy javítja a családorvosi praxisok finanszírozását, megőrzi annak reálértékét és emellett támogatja a fiatal orvosok praxishoz jutását is. A kormányprogram rámutat: biztosítani kell, hogy az alapellátás adminisztrációs terhei csökkenjenek, hogy az orvosok több időt fordíthassanak betegellátásra és -gondozásra, egészségnevelésre, oktatásra. Ezért több orvosra és több nővérre van szükség, el kell érni, hogy a külföldre távozó orvosok és szakdolgozók hazatérjenek, a külföldre készülök pedig hazánkban maradjanak. Az orvosok Magyarországon tartását azonban nem szankciókkal kell megoldani, hanem széles körű egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozásával - fűzik hozzá. A dokumentum az ágazat egyik legsúlyosabb gondjaként a hálapénzrendszert említi, aminek fokozatos felszámolása csak a kiváltó okok megszüntetésével képzelhető el. Megjegyzik: az orvosoknak és a szakdolgozóknak megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülésre van szükségük, méltó munkakörülményeket, és bérezést kell biztosítani a számukra. A Fidesz a kormányprogramban elkötelezi magát a szolidaritási elvű, nemzeti kockázatközösségen alapuló, egységes biztosítási rendszer fenntartásában. Elkerülhetetlen egy beteg- és szolgáltatóbarát társadalombiztosítási rendszer kialakítása, ugyanakkor a biztosító ellenőrző szerepét is növelni kell - olvasható a programban. A párt emellett céljának tartja, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár és a gyógyszergyártók között több évre szóló megállapodások jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését. Aláhúzzák: a gyártók rendkívül magas marketingköltségeinek csökkentése, valamint a generikus program támogatása jelentős árcsökkentő hatást fejthet ki. A kormányprogram kiáll a kispatikák megmaradása mellett, mert "működő kispatikák nélkül nincs élhető vidék", fenntartásuk nemcsak egészségpolitikai, hanem nemzetpolitikai cél is. Az új kormányzat partnernek kívánja tekinteni a kamarákat, szerepük újragondolását, illetve megerősítésüket az egészségügy valamennyi szereplője számára kívánatosnak tartja. MTI