Problémák vannak a tej begyűjtésével a nehezen megközelíthető településeken, ez a Hargita megyei gazdák egyik legnagyobb gondja – derült ki Szarvasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesületének közgyűlésén.
Nem gyűjtik be a tejet a nehezen megközelíthető településeken, így az ottani gazdák értékesítési gondokkal küszködnek, mivel nem tudják betartani az egészségügyi előírásokat – ez a Hargita megyei gazdák legnagyobb problémája, hangzott el a Szarvasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesületének pénteken tartott közgyűlésén.
A csíkszeredai megyeházán tartott megbeszélésen a gazdákkal Papp Anna, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) osztályvezetője ismertette az állattenyésztési támogatásokkal kapcsolatos új kormányhatározatokat. Kiderült, hogy az ártámogatások terén változások történtek: a gazdák csak vállalkozási engedély tulajdonában jogosultak ezekre. A szakember arról is tájékoztatta a gazdákat, hogy míg eddig a juhok és a tehenek utáni támogatást egyszerre hirdették ki, most csupán a juhok utáni szubvencióról döntött a kormány.
A gazdák a támogatási rendszer módosulásai mellett Püsök Lászlóval, a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság helyettes vezetőjével a tejtermelőket érintő új egészségügyi szabályokat, valamint a farmok bejegyzése és a kényszervágást érintő kérdéseket tekinthették át.
A megbeszélésen az egyesületi elnökön, Márton Istvánon kívül részt vett Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke is. A megyei tanács aktív tagja az egyesületnek, és a tagsági díj kifizetése mellett pályázatokkal, szakmai és tanulmányutak szervezésével próbál segíteni a gazdálkodóknak.
A politikus véleménye szerint a „jelenlegi nehéz helyzetből való kilábaláshoz gépesítésre, valamint a termelők összefogására van szükség”. Az is fontos szempont, hogy a helyi igények helyi termékekkel legyenek kielégítve: ezt szolgálja például a tej-kifli program megszervezése, melynek értelmében a tejet és kiflit a helyi termelők szállítják majd be. Borboly Csaba úgy véli azonban, ehhez nem elég a megyei tanács támogatása, a helyi vezetőkön szintén sok múlik. Ám nemcsak a tejtermelők kell összefogjanak, hanem a húsfeldolgozásban érintettek is: a vágóhidak, vágópontok létrehozása elengedhetetlen az ágazat versenyképessé tételéhez. A megyei tanács elnöke ígéretet tett, hogy „ha az emberek a megye bármely térségében összefognak, mi segítünk nekik mind a befektetésekhez szükséges önrész előállításában, mind pedig a pályázatok megírásában”.
Ugyanakkor a kérdést szélesebb perspektívában is látni kell, tette hozzá Borboly, aki szerint az „állattartás, az előállított termékek és a turizmus összehangolására ugyancsak szükség van ahhoz, hogy Székelyföld az Európai Unió szintjén versenyképes legyen”.
*
Székely gazdák a parlamentben?
Az RMDSZ kormányszerepe révén a törvényalkotásba is nagyobb beleszólásuk lehet a székely gazdáknak – véli Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint ehhez szükség lenne egy olyan szintű összefogásra, amely révén akár a parlamentben képviselhetik a térséget, és a születendő jogszabályok véleményezését is elláthatják. Hozzátette: „A gazdálkodókkal való jobb kapcsolattartás érdekében az RMDSZ országos vezetésének segítségével próbáltunk a mezőgazdasággal foglalkozó intézmények élére magyar vezetőket kinevezni. Ugyanakkor az olyan intézmények decentralizációjára is szükség lenne, mint például az állatnemesítő és szaporodásbiológiai hivatal, a talajtani intézet és a vetőmagvizsgáló laboratórium.”
Nem gyűjtik be a tejet a nehezen megközelíthető településeken, így az ottani gazdák értékesítési gondokkal küszködnek, mivel nem tudják betartani az egészségügyi előírásokat – ez a Hargita megyei gazdák legnagyobb problémája, hangzott el a Szarvasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesületének pénteken tartott közgyűlésén.
A csíkszeredai megyeházán tartott megbeszélésen a gazdákkal Papp Anna, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) osztályvezetője ismertette az állattenyésztési támogatásokkal kapcsolatos új kormányhatározatokat. Kiderült, hogy az ártámogatások terén változások történtek: a gazdák csak vállalkozási engedély tulajdonában jogosultak ezekre. A szakember arról is tájékoztatta a gazdákat, hogy míg eddig a juhok és a tehenek utáni támogatást egyszerre hirdették ki, most csupán a juhok utáni szubvencióról döntött a kormány.
A gazdák a támogatási rendszer módosulásai mellett Püsök Lászlóval, a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság helyettes vezetőjével a tejtermelőket érintő új egészségügyi szabályokat, valamint a farmok bejegyzése és a kényszervágást érintő kérdéseket tekinthették át.
A megbeszélésen az egyesületi elnökön, Márton Istvánon kívül részt vett Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke is. A megyei tanács aktív tagja az egyesületnek, és a tagsági díj kifizetése mellett pályázatokkal, szakmai és tanulmányutak szervezésével próbál segíteni a gazdálkodóknak.
A politikus véleménye szerint a „jelenlegi nehéz helyzetből való kilábaláshoz gépesítésre, valamint a termelők összefogására van szükség”. Az is fontos szempont, hogy a helyi igények helyi termékekkel legyenek kielégítve: ezt szolgálja például a tej-kifli program megszervezése, melynek értelmében a tejet és kiflit a helyi termelők szállítják majd be. Borboly Csaba úgy véli azonban, ehhez nem elég a megyei tanács támogatása, a helyi vezetőkön szintén sok múlik. Ám nemcsak a tejtermelők kell összefogjanak, hanem a húsfeldolgozásban érintettek is: a vágóhidak, vágópontok létrehozása elengedhetetlen az ágazat versenyképessé tételéhez. A megyei tanács elnöke ígéretet tett, hogy „ha az emberek a megye bármely térségében összefognak, mi segítünk nekik mind a befektetésekhez szükséges önrész előállításában, mind pedig a pályázatok megírásában”.
Ugyanakkor a kérdést szélesebb perspektívában is látni kell, tette hozzá Borboly, aki szerint az „állattartás, az előállított termékek és a turizmus összehangolására ugyancsak szükség van ahhoz, hogy Székelyföld az Európai Unió szintjén versenyképes legyen”.
*
Székely gazdák a parlamentben?
Az RMDSZ kormányszerepe révén a törvényalkotásba is nagyobb beleszólásuk lehet a székely gazdáknak – véli Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint ehhez szükség lenne egy olyan szintű összefogásra, amely révén akár a parlamentben képviselhetik a térséget, és a születendő jogszabályok véleményezését is elláthatják. Hozzátette: „A gazdálkodókkal való jobb kapcsolattartás érdekében az RMDSZ országos vezetésének segítségével próbáltunk a mezőgazdasággal foglalkozó intézmények élére magyar vezetőket kinevezni. Ugyanakkor az olyan intézmények decentralizációjára is szükség lenne, mint például az állatnemesítő és szaporodásbiológiai hivatal, a talajtani intézet és a vetőmagvizsgáló laboratórium.”
Májusi vetésnaptár
Megjelent a Háromszék napilapban 4.maj.2010
A csillagok járása egész hónapban kedvez a termesztésnek, ültetésnek. S mivel sok a cserebogár, kukoricából jó termés is várható.
Eddig az idő kedvezett, az őszi búza, bár rosszul indult, szépen bokrosodik, növekedik, s jó termést is ígér. A hideg időjárásnak köszönhetően a tetű- és bolhatámadás eddig elhanyagolható.
* A legkedvezőbb ültetési idő május 16-tól 29-ig.
* A moly és viaszmoly elleni küzdelemmel hathatósan 12—13-ig végezhetünk. Éjszakai pillangók ellen május 9—12., lótücsök ellen 27—29., káros rovarok, burgonyabogár ellen pedig május 14—16. között ajánlatos permetezni.
* Oltás, szemzés gyümölcsösben, cserjékben még május 2—4. és 12—13. között elvégezhető.
* Burgonyát legjobb, ha vetőgumónak 12—13-án ültetjük.
* A szénabetakarítást jó, ha virágnapokra, május 19-től június 11-ig időzítjük.
* A méhészek az anyaméh nevelését május 2—27. között végzik.
* A kukoricát, uborkát és paszulyt május elején szoktuk ültetni.
* Bár Orbán napja meg szokta tréfálni a kertészkedőket, többévi tapasztalat alapján már nagy károkat nem okoz, s ha jól megedzett, életképes alanyokat használunk, nem szabad erre a napra várni a kiültetéssel.
* A felmelegedéssel számítani kell a kártevők rohamos támadására is, a legjobb védekezés pedig a megelőzés, az odafigyelés.
* Virágzás után jó, ha kénes oldattal vagy csalán, fekete nadály, vérehulló fecskefű, bodzavirág és mezei zsurló oldatával permetezünk. A bordói lé még mindig használható, de figyelem: hagymaragyánál nem ajánlott.
* A csalán, a bodzavirág és mindenféle, permetlében felhasználható növény virágzáskor a leghatásosabb, abban az időszakban gyűjtjük, szárítjuk, mint a gyógynövényeket.
* Télire való gyökérzöldségeket, sárgarépát, petrezselymet, sőt, káposztát is május végén vagy június elején vethetünk el.
* Ha jól dolgozunk, és az időjárás is kedvez, a májusi vetés biztos őszi termést ígér.Bíró Zoltán
Tejtámogatási kérések: közeleg a határidő
A tejpiaci krízis által okozott veszteségek enyhítésére az unió szakbizottsága engedélyezi a tagországok számára a különleges kifizetéseket az uniós garanciaalapból.
A kormány április 14-i ülésén jóváhagyta erre a célra a támogatási formát a tejágazatban. A jogosultak listáját kissé beszűkítették, csak a jogi személyiséggel rendelkező gazdaságok (elismert szabadfoglalkozású személyek, személyes és családi vállalkozások) igényelhetnek támogatást a leadott tejmennyiség függvényében. A számítási rács szerint azon jogi személyiségű gazdaságok, amelyek 10 és 20 tonna közötti tejet adnak le egy kvótaév alatt, 200 eurót, a 20—200 tonnáért 236—2360 euró támogatást (tejkilogrammonként 0,0118 euróval szoroznak), a 200—500 tonnáért 2000 eurót, az 500 tonna felett termelők pedig 1200 eurót igényelhetnek. A támogatási kérések benyújtásának határideje május 14. A támogatást a megyei kifizetési ügynökség irodáján keresztül fizetik ki, ugyanitt találhatók a kitöltendő típuskérések is. A kormányhatározat értelmében az igénylők nagyon rövid idő alatt megkapják, a kifizetések határideje június 30.
